Nem kell attól tartani, hogy az elföldelt marhákból elszabadul a ragadós száj- és körömfájás vírusa

Pénteken befejeződött azoknak a ragadós száj- és körömfájással fertőzött szarvasmarháknak az ártalmatlanítása, amelyeket a kisbajcsi telepről szállítottak Bábolnára. Az állatokat földbe temették, ami után szerkesztőségünkhöz is érkezett olyan olvasói felvetés, hogy járványügyi szempontból nem kockázatos-e ez a megoldás. A szakértő szerint azonban nem kell attól tartani, hogy a földből elszabadulna a vírus, mert viszonylag rövid időn belül inaktiválódnia kell.
Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem Stratégiai rektorhelyettese a Telexnek azt mondta, hogy az állati hullákat Magyarországon is nemzetközi szabályok szerint ártalmatlanítják. Az Állategészségügyi Világszervezet évente frissíti protokollját a nagy fertőzőképességű és súlyos gazdasági kártétellel járó betegségek esetén, és az Európai Unió is ebből vezeti le a vonatkozó jogszabályokat.
“Minden egyes országban, akár Németországban, akár Magyarországon tör ki a vírus, ugyanazokat a szabályokat kell betartani. Nemzetközi sztenderdek vannak az állati testek ártalmatlanítására és elszállítására is, de ezzel együtt több opció közül lehet választani. Például a szarvasmarha kíméletes leölése is különböző módszerekkel hajtható végre” – mondta Süth Miklós.
Az állatok megsemmisítése is a legkisebb kockázat elvét követi. Kisbajcsról is azért vitték Bábolnára a tetemeket, hogy a lehető legrövidebb távon kelljen szállítani az állati testeket, csökkentve ezzel a szállítás során a fertőzés kockázatát, amit az is segített, hogy az útvonal közelében nem voltak nagyobb létszámú állattartó telepek. A tetemek egy korábbi állatifehérje-feldolgozó vállalat (ATEV) területére kerültek, egy úgynevezett „vésztemetőbe”, ahol már korábban felmérték a kockázatokat, így például belvízveszélytől sem kell tartani.
Süth felidézte, hogy míg Németországban viszonylag sokáig helyben hagyták a fertőzött tetemeket, Magyarországon gyorsan megkezdődött az elszállításuk. Ennek oka az állati kártevőktől való megóvás, mert gyorsan megjelenhetnek ragadozók, amelyek szívesen fogyasztanak a fehérjegazdag részekből, de a csipegetett bőrdarabokkal vagy lábra ragadt ürülékkel is továbbvihető lenne a vírus.
A szarvasmarhák tetemeire a hírek szerint hét méter földréteg került. Süth szerint ez félreértés lehet, ennyire mélyre nem lehet ennyi állatot elásni, hét méter föld nem kerülhetett rájuk, sőt ebben az esetben nem tudnának távozni a keletkező gázok. Süth azt mondta, hogy az elkövetkező időszakban folyamatosan fogják tovább tömöríteni és újabb réteg földdel fedni a területet. A megfelelően elvégzett elföldelést és utógondozást követően minimális az esély, hogy hetek, hónapok múlva onnan kiszökhetne a vírus.
“A ragadós száj- és körömfájás vírusa bélsárban nagyjából két hétig lehet életképes, hidegben, télen ez akár hat hónap is lehet, fagyasztott élelmiszerekben is sokáig aktív maradhat a vírus. Vizeletben negyven napig, talajban három–négy napig tud túlélni nyáron, télen akár egy hónapig is. Ha esetleg a felszínre kerül, az erős napsütés UV-sugárzása és a beszáradás elpusztítja a kórokozót – mondta Süth Miklós.
Az állatorvos megjegyezte, hogy a vágott állati testek érési folyamatai is csökkentik a vírus élettartamát, mivel tejsav keletkezik az izmokban, a száj- és körömfájás vírusa pedig nehezen bírja azt a 5,5–6 pH-jú savas közeget, ami ekkor képződik. Az alacsonyabb pH inaktiválja a vírust.
A ragadós száj- és körömfájás ellen rendelkezésre állnak vakcinák, de azokat ritkán alkalmazzák. “Csak akkor kerül elő, amikor a klasszikus járványügyi intézkedések, zárlatok, leölések már nem működnek. A vakcina nem ad százszázalékos biztonságot, csak az állat túlélését segíti, illetve a vírusürítést csökkenti. Olyan, mint az embereknél az influenzavakcina, hogy hiába adatjuk be, azért még megfertőződhetünk. Ha egy szarvasmarhát vakcináznak, akkor nehezebb kimutatni a vad vírus jelenlétét, gyakran nem mutat tüneteket, nincsenek kifejezett hólyagok, nincs láza, és így a hatósági rendszer jóval kisebb eséllyel tud időben beavatkozni, mivel az állattartó nem veszi észre, és nem tájékoztatja az ellátó állatorvosát” – mondta Süth Miklós.
A vakcina használatát akkor lenne érdemes megfontolni, esetleg alkalmazni, ha tíz- vagy százezrével fertőződnének meg marhák, sertések, kiskérődzők, vagy olyan helyzet állna elő, ami már a lakosság élelmiszerellátás-biztonságát fenyegetné.
A beteg és a fertőzött állatokat nem etetik meg a fogyasztókkal, még akkor sem, ha egy klasszikus hőkezelés, főzés, sütés el is pusztítja a vírust. A száj- és körömfájás az embert is képes megbetegíteni, de nem okoz olyan erős tüneteket, mint a hasított ujjú patás állatoknál. A megfertőzött marhák közül sem hullik el mindegyik, de általában olyan mértékű az izomelhalás, például a szívizomzatban, hogy gazdaságosan sem hús-, sem tejtermelésben nem használhatóak ezek az állatok.
Magyarországnak gazdasági szempontból is érdemes a száj- és körömfájás tekintetében oltásmentesnek maradnia, mert ez azt jelenti, hogy itt nem lappang a vad vírus, mentes az ország, és ez jelentősen növeli a közbizalmat az itt előállított friss és fagyasztott tőkehúsok, nyers termékek és az élőállatok, valamint szaporítóanyagaik felé.
A ragadós száj- és körömfájás lehetséges gazdasági hatásairól ebben a cikkünkben bővebben is írtunk.