„Két hét múlva fogunk tisztábban látni, de két forgatókönyv van, vagy rossz a helyzet, vagy borzalmasan rossz” – mondta a Telexnek egy, a mezőgazdaságban vezető pozícióban dolgozó névtelenséget kérő szakember a ragadós száj- és körömfájás magyarországi felbukkanásáról.
„Mindenkinek a torkában dobog a szíve, akinél állat van. Ha bekerül a betegség, akkor nincs más megoldás, a teljes állományt le kell tarolni. És tényleg bárhogy bekerülhet a vírus, akár a hajadon, a hátadon, a körmöd alatt, vagy vándormadarakkal. Amikor utoljára volt ilyen Magyarországon, Bács-Kiskunban, a gócpontok környékén még a verebeket is kilőtték. Igaz, akkor még minden portánál volt állat, így a vírus sokkal könnyebben tudott terjedni” – mondja.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken közölte, hogy több mint 50 év után a Győr-Moson-Sopron vármegyei, kisbajcsi szarvasmarhatelepen azonosították a ragadós száj és körömfájást. A rendkívül veszélyes vírus megjelenése miatt több azonnali hatályú korlátozást is bevezettek, az érintett telepen pedig elkezdték leölni az összes állatot.
Akkor is fájhat, ha nem lesz járvány
A nekünk nyilatkozó szakember szerint a vírus felbukkanása akkor is negatív gazdasági hatásokkal járhat, ha végül nem alakul ki járvány.
Az EU-n kívüli országok ugyanis bármikor korlátozhatják a magyar hús, húskészítmény, tej és tejtermék kivitelét.
Ezt egymás után jelentik be, a britek például annyira komolyan veszik a helyzetet, hogy a magyar mellett a szlovák hús kivitelét is leállították. Nagy kérdés, hogy ha a vírus meg is áll Kisbajcsnál, ezek az országok mikor engedik majd vissza a magyar termékeket a piacaikra.
A teljes magyar sertéshúsexport tavaly évi 170 ezer tonna volt, aminek a nagy részét az EU többi országába szállítjuk. Az EU-n kívülre 12–15 ezer tonnát vittünk ki, ami tűnhet kevésnek, de ennek a kiesése sok állattartónak hatalmas veszteség lenne.
Az unión belül külön szabályok vannak arra, milyen élelmiszerek szállítását milyen esetekben lehet korlátozni. Hétfőn már Magyarországon jártak az EU szakértői, ha ők úgy ítélik meg, hogy a magyarok megfelelően járnak el és megteszik a szükséges lépéseket, akkor valószínűleg arra jutnak majd, hogy engedni kell az EU-n belüli szállítást. Vagyis ha a vírust sikerül megállítani Kisbajcson, akkor az unión belüli export néhány héten belül rendbe jöhet.
Nagyobb problémát jelent az egyik forrásunk szerint, hogy az EU-s export egy része feldolgozva kimegy az EU-ból. Bevett például, hogy a magyar sertéscombot Olaszországba adják el, ahol feldolgozzák, és sonkaként adják tovább az Egyesült Államokba. Ez elég nagy tétel, és ha az EU-n kívüli korlátozások hosszú ideig érvényben lesznek, az az unión belüli exportunkat is visszavetheti.
Bizonyos telepeknek ez lehet a kegyelemdöfés
Egy másik névtelenséget kérő szakmai forrásunk szerint „mindenkinek tele van a gatyája”. Szerinte ha a vírust nem sikerül időben megfékezni, akkor akár az egyedi és rendkívül értékes magyar szürkemarha-állomány is veszélybe kerülhet.
„Ilyenkor nem tudsz mást csinálni, fegyverrel kell agyonlőni akár ezer állatot. Agyonlövöd, jön a markoló, és már viszi is a dögkútra. Hirtelen nincs jobb módszer, mint a puska” – mondja arról, mi vár bármelyik telepre, ahol felüti a fejét a vírus.
Szerinte a járvány kitörése akkor is nagyon rossz következményekkel jár majd, ha az állam később kártalanítja az érintett állattenyésztőket. „Egy tehenészet újratelepítése óriási költség, egy vemhes üsző ára nagyjából 1500 dollár, a tej beállítása a karantént követően másfél–két év, ha visszaáll a telep működése. Ha viszont le van rohadva a telep, elavult gépekkel dolgoznak, akkor nem biztos, hogy sikerül az újraindítás. Vannak olyan telepek, amelyeket egy ilyen után valószínűleg nem is lenne érdemes újraindítani.”
Egy húsiparban dolgozó, szintén névtelenséget kérő forrásunk szerint a vírus és az exporttilalom miatt nemsokára elindulhatnak a kényszerértékesítések. Ez rövid távon ahhoz vezethet, hogy a húsok – főleg a sertéshús – és húskészítmények ára csökken. Középtávon viszont minél több állatot vágnak le, annál kisebb lesz a kínálat, ami dráguláshoz vezethet. A forrásunk szerint van, aki azzal számol, hogy a vírus akár az állomány harmadát is elviheti, aminek szerinte egészen brutális hatásai lehetnek.
Mi lesz a húsvéti bárányokkal?
A vírus azonosítása után a Dunántúlra és Pest vármegyére 72 órás élőállat-szállítási tilalmat rendeltek el minden fogékony állatra, vagyis a szarvasmarhák mellett a juhokra, disznókra és kecskékre is. A háromnapos időszak vége után egy enyhébb korlátozás lépett életbe, amely értelmében az állatokat csak vágásra szabad szállítani.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója az Inforádiónak azt mondta: a mostani helyzet különösen a juhtartók számára veszélyes, hiszen nagy részük ebben az időszakban értékesíti a szaporulatot húsvéti bárányként. A juhokat szállító kamionokat március 7-én le kellett állítani, és Mezőszentgyörgyi Dávid szerint nagyon nagy károkat okozna a juhtenyésztőknek, ha a kivitel nem tudna visszaállni a korlátozások előtti állapotra.
Kemenesi Gábor virológus a 24.hu-nak azt mondta: „Brutálisan fertőzőképes vírusról van szó, ezért ha bejut valahova, a tényleges megoldás egyedül az érintett állomány leölése.” Elmondása szerint a vírus elég jól ismert, már a 20. század elején elkezdték vizsgálni, azóta számos járvány alakult ki a világ különböző pontjain. A legutóbbi 2001-ben az Egyesült Királyságban alakult ki.
Az akkori járványnak Kemenesi elmondása szerint súlyos turisztikai, ökológiai és gazdasági következményei voltak, az EU éppen ezért komoly lépéseket tett, hogy felkészüljön egy esetleges hasonló járványra. A magyar hatóságok most az akkor kidolgozott szabályok szerint járnak el, jelölik ki például az érintett területek körüli védőzónákat.
Idén januárban Németországban ütötte fel a fejét a vírus, amely valószínűleg Törökországból vagy Örményországból került oda. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hétfőn az Inforádiónak azt mondta: azt még nem lehet tudni, hogy a kisbajcsi vírus honnan érkezett, de azt már igen, hogy nem azonos a néhány hete Németországban megjelent vírustörzzsel.
Pénteken azonosították, hétfőn már Orbánt sem engedték oda
A Nébih még március 7-én pénteken közölte, hogy ragadós száj- és körömfájást azonosítottak az 1400 szarvasmarhát tartó kisbajcsi telepen. A rendkívül fertőző betegség több mint 50 év után bukkant fel Magyarországon, azt nem lehet kezelni, így ha egy telepen akár egy állat is elkapja, az összes párosujjú patást le kell ölni.
Így történik ez a kisbajcsi telep állataival is: azokat elkezdték tömegesen leölni és elszállítani. A település közelében lévő Bábolnán a hétvégén markolókkal kezdtek kiásni egy hatalmas dögkutat, a több mint ezer tonnányi kisbajcsi állattetemet teherautókkal szállítják át oda. Pintér Róbert bábolnai önkormányzati képviselő szerint a frissen ásott dögkútban elégetik az állatokat.
A kitörés gócpontja körül 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres felügyeleti (megfigyelési) körzetet állítottak fel. Szajkó Lóránt, a közeli, nagyszentjánosi Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója úgy tudja, azokon a telepeken, ahol volt kontakt (állati vagy emberi) a kisbajcsiakkal, több helyen már ellenőriztek, és azok mindegyik esetben negatív eredményt hoztak – magyarán nincsenek fertőzött állatok. A gócponttól 13 kilométerre fekvő nagyszentjánosi telepen 2500 marhát tartanak, de másik három telephellyel együtt mintegy 6000 állat tartozik hozzájuk.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy hétfőn Orbán Viktor magyar miniszterelnök is Kisbajcsra utazott, ahol elmondása szerint a védekezési munkát ellenőrizte volna, és Nagy István agrárminiszterrel egyeztetett a járvány továbbterjedésének megakadályozásáról. Szintén a helyzet súlyosságára utal, hogy Orbán Viktor ugyan úgy posztolt Kisbajcsról, mintha a szarvasmarhatelepen lenne, később kiderült, hogy az állatok leölését felügyelő állatorvos sem őt, sem Nagy István agrárminisztert nem engedte be a telepre.
Orbán Viktor egy videóban jelentkezett be a helyszínről, amelyben azt mondja: „A teendő az, hogy az állományt ki kell irtani, a fertőzést lokalizálni kell, és meg kell akadályozni a továbbterjedését. Az összes szakember, aki ehhez szükséges, rendelkezésre áll, a pénzügyi források szintén rendelkezésre állnak. (…) Arra kérek mindenkit, hogy a hatóságok fölhívásait tartsák be!”
A rendkívül veszélyes betegség terjedésének megakadályozása érdekében szombaton bejelentették, hogy bezár a győri állatkert. Hétfőn aztán a budapesti állatkert állatsimogatóját is határozatlan időre bezárták. Hasonló intézkedésről döntöttek az ország számos pontján, a Hortobágyi Vadaspark szintén bezárt.
