Aggasztóan nagy a hóhiány a Kárpátokban, és ez az Alföldön okozhat gondot

Február végén vált nyilvánvalóvá, hogy a Duna vízgyűjtőjén sokéves minimumszintre került a hómennyiség, a Tisza vízgyűjtőjén pedig szinte egyáltalán nincs hó. Mindez sok jót nem vetített előre. Félő, hogy a tavaszi áradások elmaradnak, és így nem tudnak feltöltődni a talajvízkészletek eléggé, még úgy sem, hogy a március elég csapadékos volt Magyarországon.

A most indult Nem víznek való vidék projekt Rácz Lajossal, a Szegedi Tudományegyetem klímatörténészével járt utána annak, hogy a Tisza forrásvidékén, a Kárpátokban mekkora volt a hóban tárolt vízkészlet, és erről az alább látható kisfilmet forgatták.

A forgatócsoport felment az 1500 méteres magasságban található Fekete-Tisza forrásához, de egységes, vastag hótakaró helyett inkább csak hófoltokat találtak, a déli kitettségű lejtőkön még azokból is csak mutatóban volt. Rácz Lajos szerint ennyi hóból nem tud annyi olvadékvíz lefolyni, ami a korábban hétköznapinak számító legendás árvizeket okozna.

A klímaváltozás hatása, a hódeficit 200 méterrel magasabban, egy síterepen is kézzelfogható volt, ott is alig 30-40 centi vastag hóréteggel találkoztak. Rahónál, ami 430 méteren fekszik is kevés víz volt a mederben, nem lehetett márciusi árvízről beszélni.

Rácz azt mondta, hogy a kritikus időszak az őszi gabonaféléknek az április, május, és ha ekkor nem kapnak elég csapadékvizet, akkor gyenge lesz a termés. Az utóbbi években ez volt, és az előrejelzések szerint most sem lehet sok csapadékra számítani, ezért lenne fontos, hogy az árvizek pótolják vissza a talajvizet. Rácz szerint most olyan a helyzet, mintha egy családnak nem lennének tartalékai egy váratlan kiadásra.

A klímatörténész azt mondta, más lehetőség nincs, mint alkalmazkodni a klímaváltozásról, és az eddig szinte csatornaként, szűk gátak között vezetett folyókat újra össze kellene kapcsolni a magas és mély ártérrel, mert most, ha vannak árvizek, csak átszaladnak az Alföldön.