Egyre több gyerek kap nikotinmérgezést, de a megelőzés nem állhat abból, hogy vagy zéró tolerancia, vagy beledöglesz

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) április elején bejelentette, hogy frissítik a nikotintartalmú szerek monitorozási rendszerét, mert az újabb típusú termékek térnyerésével egyre többen kapnak nikotinmérgezést. Eközben a NAV is azt közölte, hogy egyre több gyereknél találtak Elf Bart és hasonló szereket az elmúlt hónapokban. Bár az elmúlt két évben valóban több gyerek került nikotinmérgezéssel kórházba, szerencsére még így sem tömegekről van szó. Ez azonban jól illusztrálja, hogy nem igazán működik a megelőzés. Cikkünkben bemutatjuk, mi is a helyzet nikotinügyben Magyarországon.

A nikotin pszichoaktív vegyületként az agy jutalomközpontjában dopamint szabadít fel, ezáltal örömérzetet és jobb hangulatot idéz elő, emellett csökkenti a stresszt, és a szellemi funkciókat is fokozhatja. De a nikotin egyben mérgező vegyület is, amelyet túladagolva két fázisban érkeznek a mérgezés tünetei: kezdetben szédülés, hányinger és hányás, később többek közt hasmenés, izomgyengeség és nehézlégzés jelentkezhet.

Mik a nikotintartalmú szerek? A hagyományos kategóriába tartozik a

• cigaretta,
• szivar, szivarka,
• vízipipa,
• rágódohány,
• tüsszentésre szolgáló dohánytermék (pl. tubák),
• snüssz.

Az új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek pedig az

• elektronikus cigaretta,
• dohányzást imitáló elektronikus eszköz, elektronikus cigaretta,
• dohányzást imitáló elektronikus eszköz utántöltő folyadék,
• hevített dohánytermék,
• dohányzási célú gyógynövény termék,
• dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék (pl. nikotinos tasak).

Ez néhány évvel ezelőttig nem volt kifejezetten gyakori probléma sőt, valójában még most sem az, inkább az arányok változtak. Az NNGYK Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztálya minden évben kiad egy jelentést az országban történt mérgezéses esetekről, de ezekből az nem derül ki, hogy pontosan hány nikotinmérgezés történt, ugyanis ezek a termékek egy kategóriában vannak a többi serkentőszerrel, mint például a kávé és az energiaital.

A 2023-ról szóló jelentés szerint abban az évben összesen, minden kategóriát egybe vetve 21 898 mérgezéses esetet regisztráltak Magyarországon, ami 3048-cal volt több, mint 2022-ben. A bejelentett esetek 63 százaléka alkoholmérgezés, a második leggyakoribb típus a gyógyszeres mérgezés volt. A cikkünk szempontjából viszont relevánsabb, hogy 2023-ban a serkentő szerekkel kapcsolatban 86 mérgezés történt. A 2024-ről szóló jelentés szerint tavaly 60 ilyen esetet jelentettek.

Mivel ezekből az adatokból nem derül ki, hogy mi a pontos helyzet a nikotinmérgezésekkel, megkérdeztük az NNGYK-t, hogy milyen arra vonatkozó adataik vannak. A Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága kérdéseinkre azt válaszolta, hogy nikotintartalmú szerekkel kapcsolatban 2023-ban 65 mérgezést jelentettek, amikből 28 hagyományos termékekhez volt köthető, 23 pedig új típusúakhoz. 2024-ben összesen 58 hasonló eset történt, ebből 20-at kötöttek új típusú szerekhez.

Bár ez így elsőre nem tűnhet soknak, főleg, hogy egyik eset sem volt halálos, mégis van abban valami, amit az NNGYK a közleményében ír, hogy az új monitorozási rendszer bevezetését főként az indokolja, „hogy az elmúlt években az új típusú nikotintartalmú termékek térnyerése mellett egyre több mérgezési eset és légzőszervi panasz került bejelentésre”. Az új típusú termékek ugyanis 2023 előtt sokkal kisebb mértékben jelentek meg a bejelentések között: 2022-ben hat alkalommal, 2021-ben háromszor, 2020-ban és 2019-ben pedig kilencszer. Ehhez képest a 2023-as 23 esettel attól függően, melyik korábbi évhez viszonyítjuk, 2,5–8-szoros emelkedésről beszélhetünk, és a 20 2024-es eseten látszik, hogy nem egy egyszeri kilengésről volt szó:

Az új rendszer

Az eredeti közleményből nem derült ki sok információ, ezért azt is megkérdeztük, hogy konkrétan mi is változik. Azt a választ kaptuk, hogy ahogy eddig, az orvosoknak minden mérgezéses esetnél adatokat kell szolgáltatniuk a mérgezett koráról, neméről, a mérgezést okozó anyagról, a mérgezés helyéről, módjáról és kimeneteléről, és opcionálisan esetleírást is rendelkezésre bocsáthatnak.

Április 1-től azonban a nikotinos és dohánytermékekkel kapcsolatos eseteknél más jellemzőket is fel kell sorolni: a terméktípust, annak jellemzőit (például nikotintartalmát), „a jelentkező tüneteket, a nemkívánatos esemény kialakulásának módját és körülményeit, valamint hogy a beteg hol jutott a termékhez, használati szokásokat”. A bejelentődokumentum sablonja itt elérhető.

Az államtitkárság válasza szerint az adatgyűjtés célja a kérdéses termékekkel összefüggő heveny vagy rövid távú egészségkárosodások és azok kimenetelének gyűjtése.

„Az új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek, például az e-cigaretták, nikotin tasakok és a hevített dohánytermékek, új egészség kockázatokat hordoznak. Megjelentek az ezzel összefüggő mérgezések is. A belélegzett gőzök és aeroszolok káros vegyi anyagokat tartalmazhatnak, amelyek tüdőkárosodáshoz vezethetnek, súlyos gyulladást és légzési elégtelenséget okozhatnak. Az e-liquidek lenyelése mérgező, különösen gyermekek számára, és akár halálos nikotinmérgezést is okozhat” – magyarázta az államtitkárság azt, hogy milyen változások hatására javasolta a Dohányzás Fókuszpont és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet az új monitoringrendszert.

Kiemelték, hogy nemcsak a legális termékek jelentenek veszélyt, hanem azok is, amik illegálisak Magyarországon. Ilyen például az Elf Bar, ami hiába tiltott, viszonylag könnyű itthon beszerezni, a környező országokban pedig legálisan kapható. Ezekkel több probléma is van, de az egyik az, hogy gyakran nem ellenőrzött a tartalmuk.

„Mivel ezek a termékek viszonylag újak, jelenleg nincs elegendő tapasztalat az összes lehetséges egészségkárosító következményről, valamint hosszú távú hatásaik még nem teljesen ismertek, az ezekkel kapcsolatos adatgyűjtés ezért különösen fontos”

– írta az államtitkárság, hozzátéve, hogy az egészségkárosodás nem csak mérgezésként jelentkezik, és nem is csak a nikotintartalommal összefüggésben alakulhat ki, ennek feltérképezésében is segít az új rendszer.

Csöbörből vödörbe

„Szerintem érdemes ezeket időnként átnézni” – mondta az új monitorozási rendszerről Szemelyácz János, a pécsi addiktológiai intézet, az INDIT Közalapítvány vezetője, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke.

A szakértő szerint az elmúlt években történt egy nagy fordulat, amiről nem sokat beszélünk: nagyjából húsz–harminc évvel ezelőttig leginkább a hagyományos dohánytermékekről volt szó, amiknek a nikotintartalmuk folyamatosan csökkent, sőt, idővel viszonylag alacsonnyá vált – olyannyira, hogy volt cég, ami azzal reklámozta a termékét, hogy abban már alig van nikotin. Ezekkel azonban más probléma van, méghozzá az, hogy a fogyasztásuk, égésük során sok más káros, rákkeltő anyag jut az ember szervezetébe.

Aztán 2005 körül megjelentek az e-cigik, amik kinézetre ugyan nem hasonlítottak a cigarettákhoz, viszont égéstermék nélkül nagy adag füstöt lehetett velük fújni, miközben az ember valamilyen durván ízesített, aromás gliceringőzt szívott. Ezeket egy időben úgy reklámozták, mintha segítenének leszokni a dohányzásról, ám Szemelyácz szerint ez csak részben igaz, ugyanis ha az ember le is mondott a hagyományos cigarettáról, jó eséllyel átszokott ezekre az e-eszközökre.

Azóta még több alternatív termék jelent meg a piacon, a kormány betiltotta az ízesített dohánytermékeket, és trafikokba száműzött minden legálisan addiktív nikotin- és dohányterméket. Azonban hiába volt a jogalkotó célja, hogy eltüntesse a gyerekek elől az ilyen jellegű termékeket, az elmúlt öt év adataiból jól látható, hogy ez nem igazán sikerült.

Ezek az alternatív termékek abból a szempontból jobbak, mint a hagyományos cigaretta, hogy a használatuk során az ember nem szív be káros égéstermékeket – ami nem elhanyagolható –, azonban az előny nagyjából itt véget is ér, hiszen szó sincs arról, hogy ezek ne lennének károsak. Ugyanis sokkal több bennük a nikotin, mint a cigarettákban, és, ahogy a mérgezések számának megugrásán láthatjuk, ennek megvan a maga negatív következménye, főleg a fiatalok körében.

„Sürgősségin dolgozó orvos ismerőseimtől, kollégáimtól egyre gyakrabban hallom, hogy egyre több kamasszal találkoznak, akik konkrétan nikotinmérgezéssel kerülnek be a kórházba”

– mondta Szemelyácz.

De ezt nemcsak az orvosok érezhetik, a statisztikák is ezt támasztják alá. Az Egészségügyi Államtitkárságtól kapott adatok alapján míg 2019-ben a hagyományos termékek miatti mérgezések 52 százaléka (12 eset) történt 18 év alattival, és az új típusú szereknél 44 százalék (4 eset) volt ilyen, 2021-re már fordult az arány, és az új típusú mérgezések 100 százaléka (3 eset), míg a hagyományos termékekkel kapcsolatos mérgezések 81 százaléka (13 eset) történt 18 év alattival. Bár összesen kevesebb eset volt, mint a korábbi években, a fiatalok aránya megfordult, és ez a következő években is megmaradt, miközben az esetszámok is megugrottak:

Bár 2024-ben 13-mal kevesebb 18 év alatti kapott nikotinmérgezést, mint a nagy 2023-as ugrás során, az jól látható, hogy az utóbbi években a nikotinmérgezéses esetek 85–95 százaléka 18 év alattiakkal történnek. Emellett 2019 óta az ismeretlen eredetű esetek közel 90–100 százaléka 18 évnél fiatalabbakkal fordulnak elő:

Ez azért van, mert míg egy cigaretta véges, szokásoktól függően fél–tíz perc alatt elszívja az ember, a több ezer slukkos Elf Barok gyakorlatilag soha nem fogynak el, így Szemelyácz szerint sok fiatal ül otthon a szobájában vagy szórakozóhelyen, és „szopogatja a kis szipkáját”, amivel elképesztő mennyiségű nikotint vihetnek be a szervezetükbe. Egy ezerslukkos Elf Barba a hivatalos leírás szerint 2 ml folyadék fér, 20 mg/ml-es nikotinkoncentrációval. Tehát 40 mg nikotin van egy ilyen eszközben. Ezzel szemben egy hagyományos cigarettába legfeljebb 1 mg jut, így egy Elf Bar olyan, mint két doboz cigi.

A szakértő szerint az új hullámos termékek miatt a dohányosok száma Magyarországon nagyjából újra elérte a 2011 előtti szintet, csak egy nagy különbséggel: míg azelőtt a fiatalok az alacsony nikotintartalmú, de égéstermékkel járó ízesített cigiket szívták, addig ma már a magas nikotintartalmú szerekre függnek rá.

Ez a jelenség számos, dohányzás okozta káros következmény szempontjából (mint például tüdőrák, COPD) ártalomcsökkentő hatású. Ez az ártalomcsökkentés azt jelenti, hogy ha valaki dohányterméket használ, kevésbé károsítja önmagát és a környezetét. A szakember szerint ez üdvözlendő, de a fiatalokra nézve fontos lenne az egészségtudatos nevelés, az egészségpromóció, a dohányzásmegelőzés, hiszen a szervezetbe juttatott gőzösített glicerinnek, a nikotinnak és egyéb anyagoknak is lehetnek káros következményeik, tehát a legjobb az lenne, ha a fiatalok sem klasszikus, sem alternatív dohányterméket nem használnának.

Az ártalomcsökkentésre remek példa Svédország: ott inkább snüsszt használnak, és ez meg is látszik a dohánytermékekből eredő halálozási statisztikájukon, ami nagyjából az EU-s átlag fele. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a snüssz veszélytelen lenne, hiszen időnként előfordulhat például a szájüregi daganat. A füstmentes, nikotinos diliről mi is írtunk részletesen.

Az addiktológus szerint ha az ember leszokna a sok szempontból nagyon káros cigarettáról, de a füstölést nem tudja elengedni, van néhány alternatíva, amik közül választhat: a hagyományosabbak a szivar vagy a pipa, amiknél nem ég papír, és ezek füstjét az ember általában nem is tüdőzi le, valamint ott vannak az új típusú termékek. De fontos leszögezni, hogy ezek közül egyik sem veszélytelen, és a nikotint bárhogy is viszi be az ember, észben kell tartani, hogy az egy rendkívül addiktív serkentő.

Szemelyácz szerint a valós megoldást a prevenció és a leszokásban segítő programok jelentenék, de ebből a szempontból nem állunk túl jól. Azt nem látja jó megoldásnak, hogy ha csak arra biztatjuk a fiatalokat, hogy mondjanak nemet, hiszen ez a drogoknál sem működik. Az oktatás nem állhat abból, hogy „vagy zéró tolerancia, vagy beledöglesz”. A megelőzés egy komplex egészségnevelés, figyelembe véve többek között a pszichoszociális hátteret, a családi mintákat és a kulturális beágyazottságot.

„Most az a helyzet, hogy nem nagyon létezik segítség. Ha hozzányúlsz a cigarettához, akkor előbb-utóbb megkapod a büntetésed, de nincs olyanról szó, hogy kevésbé ártalmas használat – márpedig létezik, és nyilván ezzel kellene foglalkozni

– jegyezte meg az addiktológus. – A hagyományos cigaretták majdnem minden tekintetben károsabbak, mint a többi, kivéve nikotintúladagolás és nikotinmérgezés szempontjából.”