Akár az alkoholfogyasztáshoz is mérhető kockázatot jelenthet a CT-szkennelés a daganatok kialakulásánál

A CT-vizsgálat a modern orvostudomány egyik legfontosabb képalkotó módszere, amely nélkülözhetetlen például a rákos daganatok felismerésénél. A briteknél néhány éve szakértők kérték a kormánytól, hogy tegyék rutinvizsgálattá a szűrést a jelenlegi és a volt dohányosok körében, mert egy kutatás szerint a tüdődaganatok 70 százaléka korai stádiumban kimutatható lenne vele. Egy friss tanulmány szerint ugyanakkor a CT-nek vannak hátrányai is, az ebben felállított modell szerint a jövőben akár a rákos megbetegedések 5 százalékáért is felelős lehet a vizsgálat Amerikában.

Az ide kattintva elérhető tanulmányban a kutatók azt a kérdést tették fel, hogy hány rákos daganat kialakulását segítheti elő a röntgensugarakkal végzett vizsgálat az Egyesült Államokban. Ennek megállapításához a 2023-as adatokat vették alapul, abban az évben 62 millió páciensen összesen 93 millió CT-vizsgálatot végeztek el az országban. A kutatók által felállított modell szerint ezek a vizsgálatok nagyjából 103 ezer daganat kialakulásához fognak vezetni a jövőben. Ez az abban az évben diagnosztizált 1,95 millió rákos megbetegedésnek nagyjából az 5 százaléka lenne,

és olyan, magas kockázati faktorokkal tenné egy szintre a CT-vizsgálatokat, mint az alkoholfogyasztás vagy az elhízás.

Ez elég ijesztően hangzik, így érdemes azt is megnézni, hogy hogy jutottak el idáig a kutatók. Nagy vonalakban az történt, hogy fogták a 2023-as adatokat, aztán betáplálták őket a National Cancer Institute saját online kalkulátorába, a RadRAT-ba, amely alapvető adatok és a testet ért sugárzás pontos részletei alapján meg tudja becsülni, hogy mekkora a kockázata annak, hogy a jövőben az élete során valakinél kialakul egy rákos daganat. Így jött ki végül az eredmény, amely nemre, életkorra és a daganat típusára lebontva jósolta meg, hogy mivel járhat a CT-vizsgálat.

Ebből az derült ki, hogy minél fiatalabb korban végeznek el ilyet valakin, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki daganat, a felnőtteknél az 50-59 közötti korcsoport lehet a leginkább érintett. A gyerekeknél a pajzsmirigydaganat kialakulásának lehet a legnagyobb esélye, míg a felnőtteknél a tüdőráknak, a vizsgálat típusa szerint pedig a felnőtteknél a hasi és a medencénél végzett vizsgálatok, gyerekeknél pedig a koponya CT lehetnek veszélyesek. Mivel gyerekeken sokkal kevesebb ilyen vizsgálatot végeznek, összességében is a tüdőrák kialakulásának lehet a legnagyobb esélye.

Fontos kiemelni, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a CT-vizsgálatnak azonnali kockázata van, a jóslatok a teljes hátralévő életre vonatkoznak, azaz évtizedes távlatokról van szó. Az 5 százalékos arány is csak akkor lesz helytálló, ha az elvégzett vizsgálatok száma, az ezzel járó sugárzás mennyisége és a rákdiagnózisok száma is ugyanannyi marad, mint 2023-ban. Az viszont így is valószínű, hogy a tanulmányban is említett, egészségügyi szempontból potenciálisan felesleges képalkotó vizsgálatok számának növekedése járhat extra kockázatokkal.

A kutatók azt is kiemelték, hogy a kockázatot megjósoló modell, illetve igazából minden, a felnőttekben alacsony vagy közepes mennyiségű sugárzás miatt kialakuló daganatok kockázatát vizsgáló tanulmány a Japánra ledobott atombombákat a 20. század közepén túlélő japán népességből indul ki. A modellt a kutatók számos paraméterrel súlyozták, de mint írták, egyáltalán nem biztos, hogy az eredetileg a 20. század közepének japán populációjából kapott információk átültethetőek a jelenlegi amerikai népességre.

Arról, hogy Magyarország igazából nem is akkora ráknagyhatalom, mint az a nemzetközi statisztikákból látszik, korábban ebben a cikkben írtunk.