Négyéves Volvo XC60 az újkori ára feléért: van kockázat?

Amikor az autóiparban bevezetnek egy új szabályozást, mindig akad néhány gyártó, ami nyilvánosan panaszkodik a betarthatatlan előírások és a növekvő költségek miatt. Ha esetleg elgondolkozna azon, hogy sajnáljon egyet közülük, jusson eszébe, hogy a kínai Geely tulajdonában álló Volvo 2011-ben 90 milliárd svéd koronát fektetett az SPA-platform kifejlesztésébe. Ez átszámolva nagyjából 2673 milliárd forint, vagyis a magyar állami költségvetés éves kiadásainak közel ötöde. Az elmúlt 14 évben azonban több mint duplájára emelkedtek a Volvo éves autóeladásai, így gyanítható, hogy a befektetés megtérült.

Ebből persze nem következik automatikusan, hogy az általunk kipróbált, 2018 óta gyártott, második generációs Volvo XC60 használtan is jó autó, illetve kockázatmentes vétel. Formája a mai LED-csíkos, osztott fényszórós stílussal összehasonlítva szinte konzervatív, viszont már a prémium modellek között sem annyira visszafogott, mint amilyenek régebbi Volvók voltak. Persze egy 2 tonna tömegű, 4,7 méter hosszú SUV-t nehéz is úgy megrajzolni, hogy ne egy tank legyen a végeredmény.

Az utastérben is nagy volt a változás az XC60 első generációjához képest, így például megszűnt a „lebegő” középkonzol. Kortársaihoz hasonlóan ebben az autóban is sokkal kevesebb a fizikai gomb, amit annak idején a függőleges tájolású, ma már nem is annyira nagy méretűnek számító kijelzővel magyarázott a gyártó. Más funkciók mellett a klímát is az érintőkijelzőről lehet szabályozni, ami egyértelműen rossz döntés volt, mert a vezetőnek le kell vennie az útról a tekintetét a funkciók kiválasztásához. Ettől eltekintve minden gusztusos a beltérben, és a kategóriában elvárható, minőségi az anyaghasználat.

Ahogy az a Volvóknál megszokott, sötét és világos árnyalatú beltéri burkolatok közül választhatnak a vásárlók, az ülések kárpitozása számtalan színvariációban elérhető. Az első ülésekbe alapáron került ülésfűtés, de felárért akár szellőztetést is lehetett kérni ezekhez. Bármelyik kivitelt vesszük is, a kényelemre egy pillanatig sem lesz panaszunk, a Volvo magasan a legjobb ezen a területen. A helykínálat már a pazarló szintet súrolja, a csomagtartó 505 literes. Egyedül annak lesz hiányérzete, aki öt helyett hét ülésre pályázik, hiszen ennyi utast csak a legnagyobb és legdrágább Volvókba, az XC90-be és a tisztán elektromos hajtású EX90-be ültethetünk.

A Flottaman Zrt.-től kölcsönkapott, 2021-es évjáratú, 135 ezer kilométert futott, 197 lóerős lágyhibrid-dízelmotorral szerelt, összkerékhajtású XC60 B4 menet közben is hozza azt az általános jó érzést, amit egy Volvótól elvárunk. Méreteit elcsalva, könnyedén lehet terelgetni az úton, a nem túl nagy kormány vajpuhán jár, igazán pihentető a vezetés. A felárért kapható légrugós futómű szépen csillapítja a kisebb, illetve közepes méretű úthibák okozta ütéseket, viszont a nagyobbakba csúnyán bele tud zöttyenni az XC. A kanyarokat se szereti túlságosan, de a karosszéria oldalirányú dőlése abszolút elfogadható mértékű.

A célközönségnek inkább az a lényeg, hogy autópályán, nagy sebességnél is rendkívül stabil az autó. A cikkben szereplő XC60-at abban az évben gyártották, amikortól az összes Volvo végsebességét 180 kilométer/órára korlátozta a gyártó, hogy példát mutasson a versenytársainak, és egyúttal kiszálljon a sebességversenyből. Persze a márka nem csak ezzel tett a biztonságért. Amellett, hogy a típus az elérhető ötből öt csillagot szerzett az EuroNCAP töréstesztjén, a ma ismert szinte összes vezetéstámogató rendszer elérhető volt hozzá. Sőt, az XC60 második generációja az első autótípus a világon, ami veszély esetén nemcsak fékez, de ha szükséges, akár félre is rántja a kormányt.

Az SPA-platform megjelenésével a korábbi Volvók izgalmas, sokhengeres motorváltozatai eltűntek a kínálatból. Ebben az XC60-ban minden motor kétliteres és turbós, legyen az dízel vagy benzines, a teljesítményskála pedig 150-től 455 lóerőig terjed. A leggyengébb benzines és dízelváltozatokat elsőkerék-hajtással és kézi váltóval is gyártották, az erősebb verziókat csak automataváltós és összkerékhajtású kivitelben. A T8 fantázianevű csúcsmodell minden esetben plug-in hibrid, ami kezdetben 40, majd a 2021-es akkubővítés után körülbelül 70 kilométeres elektromos hatótávot ígér. Szintén ekkor jelent meg a lágyhibrid-hajtás, hagyományos hibrid viszont nem készült ezekből az XC60-akból.

A 2018-óta kapható XC60 motorjai alapvetően tartós konstrukciónak tűnnek, de mára nincsen igazán tuti tipp, hiszen részben a szigorú környezetvédelmi előírások miatt a dízelek és a benzinesek is rendkívül bonyolult konstrukciók, magas futásteljesítmény mellett számtalan dolog elromolhat bennük. Egy általunk megkérdezett szakszerviz szerint a korszerű benzines Volvók valamelyest megbízhatóbbak a dízeleseknél, mert utóbbiak magasabb futásteljesítmény után hajlamosak a megnövekedett olajfogyasztásra.

Ennek hátterében a gyártó által előírt, 30 ezer kilométeres szervizciklus káros hatásai állnak, ennyi kilométer megtételekor nagyon sok szennyeződést gyűjt össze a motorolaj és a szűrő, az előbbi kenőképessége csökkenhet. Sajnos a flottaautók éppen a szerencsétlenül megengedő gyári szervizelőírások miatt hordozhatnak veszélyeket még akkor is, ha a kilométerszámhoz egyéves időtartam is tartozik, vagyis az autó karbantartását akkor is el kell végezni, ha egy év alatt nem nem tettek meg vele 30 ezer kilométert.

A szakértő szerint a hosszabb élettartam érdekében jobb, ha tízezer kilométerenként lecseréltetjük a motorolajat és az olajszűrőt, illetve elvégeztetjük az ilyenkor szokásos ellenőrzéseket. A 2021-ben megjelent lágyhibrid változatoknál előfordult, hogy meghibásodott a motor hengerfeje, mert nem megfelelő minőségű tömítőanyagot használtak a gyárban. Ezt a problémát a Volvo általában a garancia keretében kezelte, ha viszont mégis belefutunk egy hengerfejhibás példányba, egymillió forint körüli összegbe kerülhet a javítása.

Ezen kívül a szakértő viszonylag gyakori hibaként említette a kipufogógázvisszavezető-rendszer, vagyis az EGR csövének szivárgását, illetve a turbócső lelazulását. A több típusban is használt motorcsalád vezérműszíj-készletét kezdetben 250 ezer kilométerenként vagy 10 évente kellett cserélni, ám mire az általunk kipróbált XC60 megjelent, ezt az előírást 150 ezer kilométerre módosították, változatlanul 10 éves periódus mellett.

Már a kínálat második legkisebb teljesítményű, B4-jelzésű dízelmotorjával is elfogadhatóan megy a négyéves XC60. Ez a motor két turbófeltöltővel készült, vele az autó álló helyzetből 8,3 másodperc alatt eléri a 100 kilométer/órás sebességet. A fogyasztástól viszont nem fogunk hasra esni, vegyes használatban 7 liter gázolajat kért 100 kilométerenként a próba során. A kapkodás sem a Volvo kedvenc műfaja, hiszen nyolcsebességes, Aisin-féle automata váltója elinduláskor és padlógáznál is hezitál. Mivel a kézi váltó nagyon ritka a használtautó-kínálatban, a cikk írásakor mindössze öt ilyen autót találtunk a hirdetések közt, a többség kénytelen megszokni a néha lassú automatát, de szerencsére normál használatban az is szinte teljesen észrevétlenül teszi a dolgát.

Ugyanilyen váltót szereltek a BMW, a Mini, a Lexus, a Stellantis-csoport, a Mitsubishi és a Toyota egyes modelljeibe is, így egyre nagyobb a szakértelem a hazai javítóműhelyekben. Egyelőre tartós konstrukciónak tűnik ez a váltó, de nem szabad elhinni, hogy az élettartama végéig nem igényel karbantartást, ehelyett inkább 80-100 ezer kilométerenként érdemes kicserélni benne az olajat. Az általunk megkérdezett szakszerviz szerint ugyanezt a szabályt érdemes alkalmazni az osztóműre is.

A motoron és a hajtáson kívül is kezd ismertté válni néhány probléma a második generációs Volvo XC60-nal kapcsolatban. Főleg a gyártás elején volt jellemző, hogy az egyébként alapfelszereltségként minden példányban megtalálható elektromos csomagtérajtó-nyitó villanymotor beázott és elromlott. Gyakori jelenség az is, hogy indokolatlanul világít az automata segélyhívó hibáját jelző piktogram a műszerfalon. Ezt a problémát általában az egységhez tartozó kis akkumulátor cseréjével lehet orvosolni, a javítás ára szakszervizben körülbelül 40 ezer forint. Viszonylag gyakori az ABS elektromos kábeleinek hibája is, amit szintén jelez az autó a műszerfalon. Annak ellenére, hogy biztonsági szempontból kritikus problémáról van szó, a Volvo sajnos nem cseréli garanciában a szükséges alkatrészeket, ám szerencsére létezik gyári javítókészlet, ami körülbelül 60 ezer forintba kerül.

Van viszont nem kevés olyan terület, ahol a Volvo történetének legnagyobb visszahívási akcióit rendelte el az időközben felfedezett hibák miatt. Az XC60-on több mint egy tucat kisebb-nagyobb hibát vállalt magára a gyártó, amiket garanciában elhárítanak. A dízelek esetében a szívósor túlmelegedése hordoz nagy kockázatokat, de a listán szerepel a gyárban rosszul meghúzott ablaktörlő-rögzítés, biztosítékhiba, az automata vészfékező rendszer szoftverhibája, a hibridek hajtóakkumulátorának lehetséges hibája, továbbá légzsákhiba is.

Ha valaki ilyen autót vesz, semmiképpen ne kapkodja el a döntést, inkább keressen olyan példányt, ami igazolhatóan átesett a visszahívásos javításokon, illetve ellenőrzéseken. Mivel a kínálatban egyelőre jellemzően egygazdás példányokat találunk a második generációs XC60-ból, ez az ellenőrzés viszonylag egyszerű lehet. A hazai jogszabályok szerint a márkaképviseletek csak a javítás pillanatában rögzített tulajdonosnak kötelesek kiadni a korábbi szervizinformációkat, így csak remélhető, hogy ők komolyan veszik a visszahívási akciókat.

Ilyen kockázatok mellett nehéz könnyű szívvel ajánlani a használt XC60 vásárlását, de a komfortot, a nagy helykínálatot és az elegáns megjelenést nem lehet elvitatni ettől a Volvótól, ráadásul manapság más autógyártók hasonló típusait választva is érdemes alaposan utánajárni a várható javításoknak a döntés előtt. A korábbinál rövidebb fejlesztési idők és a folyamatosan szigorodó, drága és komplikált megoldásokat magukkal hozó környezetvédelmi és biztonsági megoldások nem teszik könnyűvé a gyártók dolgát.

Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a Volvo prémiummárka, egy ilyen SUV-ért nemcsak a vásárláskor kell többet fizetni, de a szervizköltsége is jóval magasabb, mint a hasonló méretű, de egyszerűbb autóké. Egy időszakos szerviz az olaj és a szűrők cseréjével 120-150 ezer forint szakszervizben, ami a duplája vagy akár triplája is lehet egy átlagos autónál megszokott összegnek. Aki SUV-t vesz, az jobban teszi, ha számol a gyakoribb gumi- és fékkopással is, ráadásul ezek az autók kényesebbek az olcsó abroncsokra és alkatrészekre is.

Magas futásteljesítményű, gyártási időszak elejéről származó második generációs Volvo XC60-akat akár 7-9 millió forinttól találunk a magyar kínálatban. A 2021-es, az eredetinél erősebb és fejlettebb infotainment-rendszerrel felszerelt példányokért viszont legkevesebb 12 millió forintot kérnek az eladók. Hét év után már itt lenne az ideje a modellváltásnak, de a villanyautó-piac általános megtorpanása miatt a Volvo változtatott a tervein. Az elektromos utód bevezetésének elhalasztása mellett idén végrehajtott egy újabb modellfrissítést az XC60-on, így a következő években várhatóan nem csökken majd drasztikusan a forgalomban lévő példányok értéke.