Egyszerre három vulkánból robban ki látványos tűzijátékkal a láva

Lávatűzijátékban a vulkánok

Az elmúlt napok bővelkedtek látványos vulkánkitörésekben:

• Az Etnán már augusztus elején mutatkoztak a jelei, hogy két hónapos pihenés után aktívabbá válik a tűzhányó. Múlt héten pedig több ponton hasadt fel a felszín, és indultak le a meredek délnyugati lejtőn lávafolyamok, miközben a Délkeleti kráterben látványos lávatűzijáték-kitörések zajlanak.
• A hawaii Nagy-szigeten a Kilauea vulkánon kéthetes pihenő volt csak, a hétvégén látványos kitöréssel érkezett a sorrendben 31. paroxizmális kitörés.
• Indonéziában a Lewotobi lankadatlanul működik. Az elmúlt hetekben nagy robbanásos kitöréseit piroklasztárak is kísérték, péntek este látványosabb lávatűzijáték-kitörést mutatott.

Az Etna június 2-i kitörése bejárta a világsajtót. Menekülő turisták, mögöttük
sötétszürke, gomolygó piroklasztár – félelemkeltő felvételek voltak. A helyi
vulkanológusok nem győzték nyugtatni a kedélyeket: az Etna nem vált pusztító
vulkánná, működése továbbra is inkább turistacsalogató, amire a helyieknek persze
nagy szükségük van a nyári csúcsszezonban. Természetesen figyelni kell rá, mert
aktív vulkán, de a szabályokat betartva a turistáknak fantasztikus élményben lehet
részük.

A vulkáni működést aztán két hónapos pihenő követte, és július végén,
augusztus elején mutatkoztak az első jelek, hogy ez lassan változik. A magma
mozgását tükröző földremegés kilengésének nagysága fokozatosan erősödött, augusztus 10-én pedig felhasadt a földfelszín a Bocca Nuova kráter lábánál, és lávafolyam indult el a délnyugati lejtőn. A vulkáni működés azóta egyre intenzívebbé vált. Most már három hasadékból ömlik ki láva, miközben a Délkeleti kráterben látványos lávatűzijáték-kitörések zajlanak – a helyi turistavezetők nagy örömére, mivel a lávafolyásokat, szigorúan nem kevesebb mint 50 méter távolságra, és csak hivatásos vezetővel, de meg lehet közelíteni.

A leghosszabb lávafolyam most már 500 méternyi magasságot ereszkedett le a háromezer méteres tengerszint feletti kiindulópontról, és egyre közelíti az Altomontana utat, amit februárban egy hasonló kitörés lávája már átvágott. A kitörés jelenleg nem veszélyes, a láva lakatlan területen folyik le. A folytatást nehéz előre jelezni, elképzelhető, hogy a lávafolyamok utánpótlása rövidesen megszűnik, de nem zárható ki az sem, hogy a Délkeleti kráterben történik egy erőteljesebb, úgynevezett paroxizmális kitörés. Ez egy robbanásos kitörés legintenzívebb fázisa, ami az Etnán és Hawaiin lávaszökőkút-kitöréssel és több kilométer magasra feljutó vulkáni hamufelhővel jár.

A hawaii Nagy-szigeten lévő Kilauea vulkáni területen tavaly december 23-a óta aktív
a Halema’uma’u kráter. A 2018-as jelentős vulkánkitörés során a kráter beszakadt, a
mostani kitörés lávái egyre inkább töltik fel a mélyedést. A kitörés jellemzően pulzáló,
ami azt jelenti, hogy néhány óráig, egy-két napig tart egy vulkáni működés, ami után
többnapos, az utóbbi időben egy-, maximum kéthetes szünet következik. Ez idő alatt a kráter felszíne lassan emelkedik az alatta lévő magma nyomása miatt, majd indul újra a látványos kitörés. Ilyenkor óriási dugók alakulnak ki a vulkánhoz vezető
utakon, mert ezt az eseményt nem lehet kihagyni.

Lassú gázdugattyú-működéssel indul egy kitörési fázis, ami akár egy napig is eltarthat. A kürtőcsatornában lévő magma a felfelé mozgó gázok hatására felemelkedik, kispriccel, kicsit kifolyik, majd a magmaszint visszasüllyed, amíg egy újabb gázadag nem érkezik, és emeli meg ismét a magmaszintet. Végül már olyannyira felhalmozódnak a mélyben a gázok, hogy nagy sebességgel törnek fel, és repítik ki a cafatokra szétszakított kőzetolvadékot. Olyan ez, mint amikor a felrázott pezsgőspalackot nyitjuk ki.

A Halema’uma’u kráter két kürtőjéből ekkor lávatűzijáték, majd lávaszökőkút csap fel. Korábban több mint 300 méter magasra (ez magasabb, mint a párizsi Eiffel-torony) repültek fel az izzó lávacafatok, az előző kitörések során viszont, mint valami kerti öntözőrendszerből, oldalirányba, 200-300 méter távolságba spriccel ki a láva. A mostani volt a 31. ilyen kitörés, ami nem szokványos több okból sem. Ilyen pulzáló kitörésre utoljára 1983-ban volt példa, a Pu’u’ ’O’o kráter születése során. Ezt követően pedig több mint 35 éven keresztül megállás nélkül zajlott a vulkáni működés a Kilauea területén. Ilyen különleges, oldalirányba spriccelő lávaszökőkútra pedig utoljára a Kilauea Iki 1959-es és a Mauna Ulu 1969-es kitörése során volt csak példa. Most ismét szünet következik, és szeptember elején várható az újabb, szemet gyönyörködtető kitörés.

Lávatűzijáték-kitörés zajlott az indonéz Flores szigeten lévő Lewotobi Laki-Laki
vulkánon is. Nyáron többször voltak itt jelentős robbanásos kitörések, 10 kilométernél magasabbra emelkedő vulkáni hamufelhővel, a tűzhányó oldalán pedig
piroklasztárak zúdultak le. 2024 novemberében egy hasonlóan nagy robbanásos
kitörés több halálos áldozatot követelt, és ekkor a vulkán körül hét kilométeres körzetből mindenkit kitelepítettek. Emiatt szerencsére a további kitörések nem okoztak károkat.

Az Etna, a Kilauea és jelenleg a Lewotobi is napi 24 órás megfigyelés alatt van, a
vulkanológusok folyamatosan elemzik a földfelszín alól érkező jeleket, illetve a
vulkánkitörések friss képződményeit, hogy jobban megismerjék, mi zajlik a
magmatározóban, és mi várható a vulkán működésében, mikor szükséges nagyobb
elővigyázatosság, illetve a modern társadalom igényeit is figyelembe véve, mikor
lehet közelebb engedni a turistákat, hogy a Föld e különleges életjelenségeit
láthassák és talán egy kicsit jobban megértsék.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport tagja, a Tűzhányó Blog Facebook-csoport vezetője.