Nem biztos, hogy érdemes a mobilos adatokra hivatkozva dicsekedni arról, hányan nézték a tűzijátékot

Augusztus 20-án ünnepeltük az ország szülinapját, és mint minden évben, a kormány most is hatalmas, sokmilliárdos bulit rendezett a Duna partjára, amit tűzijátékkal zártak. Volt minden: olcsó sör, áruló Péter, ülő Himnusz-éneklés, és persze egy csomó érdeklődő.

Nem lehetetlen, de nem is könnyű megmondani, hányan is vettek részt egy ilyen nagy eseményen, ezért is volt érdekes, amikor Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a tűzijáték szervezését koordináló operatív törzs vezetője két nappal később azt írta a Facebookon, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint 450 ezren voltak élőben kíváncsiak a tűzijátékra, ami 125 ezer fővel nagyobb, mint a tavalyi tűzijáték nézettsége.

Az MTÜ egész pontosan azt írta, hogy a rendelkezésükre álló mobilcellaadatok alapján a teljes augusztus 20-i ünnepségre több mint 798 ezren érkeztek telefonnal a zsebükben a rakpartokra és környékükre, amiből 139 ezer külföldi volt. Utóbbiakról származási országra lebontott adatokat is közöltek.

Ez így elsőre elég ijesztőnek tűnik, hiszen valószínűleg nem sokan örülnek neki, ha nyomkövetőként használják a telefonjukat (mint például a reklámazonosító esetében, amit érdemes kikapcsolni) úgyhogy megkérdeztük az MTÜ-t, hogy honnan szerezték meg a cellainformációkat és mennyiért. Ezekre a kérdésekre nem igazán válaszoltak, csak annyit írtak, hogy a turizmus 2019-ben, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával adatalapúvá vált, így rálátnak bankkártyaköltési, közösségi médiás és mobilcellaadatokra is.

„Az adatok felhasználása szigorúan szabályozott, mindenben meg kell felelnie a GDPR előírásainak és a magyar jogszabályoknak is. Azaz anonim, feldolgozott, aggregált módon történik a turizmus még hatékonyabb és eredményesebb működése érdekében”

– zárták a választ.

Na de mi is az a mobilcella, amire az MTÜ tömegbecslése hivatkozik? Ahhoz, hogy telefonálni tudjunk, a telefonunknak rá kell kapcsolódnia egy mobilhálózatra. Emiatt a szolgáltatók telepítettek egy csomó tornyot, amikre a telefon rácsatlakozhat, és ezeken keresztül tud a szolgáltató frekvenciáin üzenetet küldeni, hívást indítani vagy netezni. Egy torony lefed egy adott méretű területet, ez egy cella. Ahogy az ember jár-kel, a mobilja egyik toronyról a másikra kapcsolódik.

Mivel minden telefonnak van egy egyedi azonosítója, az adatok alapján a szolgáltatók látják, hogy mikor melyik toronyra csatlakozik rá, tehát hogy épp hol van. Ez egyrészt hasznos, mert a szolgáltatók ez alapján tudják például felmérni, hogy hol van szükség újabb tornyokra, másrészt viszont jelentős adatkezelési terhet rak a vállukra, hiszen rendkívül érzékeny személyes adatokról van szó.

Ezeket az adatokat az elektronikus hírközlési törvény szerint a hatóságok kikérhetik például nyomozásokhoz, de ha a szolgáltatók megfelelően anonimizálják és aggregálják (összesítik) az adatokat, hogy ne lehessen visszafejteni azokat egy-egy felhasználóra, akkor ki vagy el is adhatják ezeket az adatokat. Az MTÜ is így jutott hozzájuk, méghozzá legalább egy magyar mobilszolgáltatótól.

Az ügyben megkérdeztük a One Magyarországot (illetve a céget tulajdonló 4iG-t), a Magyar Telekomot és a Yettelt, hogy

• kiadtak-e az augusztus 20-i eseményekre vonatkozó cellaadatokat az MTÜ-nek;
• ha igen, mennyiért;
• mennyire hétköznapi, hogy szolgáltatók eladják ezeket az adatokat; és
• hogyan működik az anonimizáció.

A 4iG részletes válaszában azt írta, hogy igen, közvetve valóban értékesítettek adatokat az MTÜ felé, de kizárólag statisztikailag összesített eredményeket. „Az MTÜ felé az adatok értékesítése közvetett formában történik, az átadott adatok anonimizált, aggregált mobilcella-információk, amelyek tömeges mozgásokat és turisztikai desztinációk látogatottsági adatait írják le. Egyéni mozgások vagy személyek követése az összesített adatokból nem lehetséges, az adatok anonimizálását és összesítését a One Magyarország erre jogosult munkatársai végzik” – írták.

A válasz szerint az átadott adatokban nem szerepel név, telefonszám vagy konkrét útvonal, csak nagy létszámú csoportok mintázatai jelennek meg bennük, emiatt nem is lehet azokat visszafejteni és egyénekhez kötni.

„Az ilyen adatszolgáltatás iparági gyakorlat, más szolgáltatók is kínálnak hasonló, különböző piaci szereplők – többek között közlekedési, városfejlesztési vagy turisztikai szervezetek – számára elérhető adatszolgáltatást”

– tették hozzá, de persze ezen szerződések részletei, például az árcédula, üzleti titoknak minősülnek.

A 4iG szerint az ilyen jellegű adatszolgáltatást használják például kiskereskedelmi helyszínválasztásnál, tömegközlekedés és útvonal-kapacitás tervezésekor, turisztikai célpontok forgalmának és szezonalitásának felmérésére, nagy rendezvények hatásának értékelésére. Hozzátették, hogy ez nemzetközi szinten is bevett gyakorlat, és zárásként még egyszer kiemelték, hogy a szolgáltatás az előfizetők megfigyelésére egyáltalán nem alkalmas.

A Magyar Telekom ennél sejtelmesebb volt: „A Magyar Telekom elektronikus hírközlési adatokat – az elektronikus hírközlési törvényben felsorolt szabályozott adatátadásokon túl – anonimizálás után, aggregáltan adhat át harmadik fél számára, konkrét személyhez köthető helymeghatározási adatokat nem. A Magyar Telekom minden esetben betartja a szektorra vonatkozó szigorú jogszabályi előírásokat, egyedi megállapodásainak tartalma pedig üzleti titok”.

Ebből nem igazán derül ki, hogy szolgáltattak-e adatot az MTÜ-nek, de az biztos, hogy ezt nem tagadták. A Yettel viszont így tett:

„A Yettel sem az MTÜ-nek, sem más szervnek nem szolgáltatott cellaadatokat az augusztus 20-i tűzijáték látogatottságára vonatkozóan”

– írták.

A Yettel is kiemelte, hogy betartják a szigorú jogszabályi előírásokat, az előfizetők személyes adatait bizalmasan kezelik, és azokat a törvényben előírt kötelezettségüknek megfelelően kizárólag az arra feljogosított szervek jogszerű adatkéréseire adják ki – ebbe azonban a turisztika nem tartozik bele.

Kíváncsiak voltunk, hogy vajon mennyire pontos a cellaadatok alapján becsült látogatószám, ezért a rendőrséget is megkérdeztük, hogy ők hány résztvevőt számoltak. Válaszul azonban csak annyit írtak, hogy biztosították a rendezvénysorozatot, de nem feladatuk, kötelezettségük a létszám megbecslése, ezért – korábbi rendezvényekhez hasonlóan – nem is mondanak erre semmit – sőt, állításuk szerint nem is áll rendelkezésükre ilyen jellegű adat. Ami igaz, hiszen a rendőrség valóban nem így, anonimizálva, aggregálva kapja meg az adatokat, hanem a törvényi keretek által meghatározott feltételek szerint, nyomozáshoz kérhetnek ki személyhez köthető adatok.

Nem újdonság a turisztikában, de vannak korlátai

A mobilcellaadatok elemzése nem kifejezetten új technológia a turisztikában. Rácz Attila szociológus egy 2023-as cikkében írt arról, hogy ilyen jellegű kutatások először az 1990-es évek végén indultak, bár nem értek el jelentős eredményt. 2020-ra viszont már sokat fejlődött a terület, így a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei például mobilcellaadatok alapján kiszámolták, hogy egy nap hány egynapos látogatója volt Szentendrének (nagyjából 510 ezer). De használtak cellaadatokat a koronavírus-járvány alatti mozgások kutatásához is; az áremelkedések előrejelzéséhez is kísérleteznek ezzel a módszerrel, és még hosszan sorolhatnánk.

Azonban a technológiának a sok előnye mellett megvannak a maga korlátai. Főleg például a belvárosban, ahol rengeteg torony van egymás közelében. Ugyanis a telefonok nem mindig úgy állnak át, hogy először lecsatlakoznak az egyik toronyról, majd rácsatlakoznak a másikra, hanem néha egyszerre több toronyra is rácsatlakoznak. Emiatt előfordulhat, hogy egy embert többször is számolnak. Az egyre népszerűbb több SIM-kártyás telefonokról nem is beszélve.

Kifejezetten a turizmust tekintve Rácz az írásában megjegyezte, hogy az adatokból nem feltétlenül derülnek ki részletek az utazások céljáról, a kiadásokról, a szálláshelyek használatáról és az utazáshoz használt közlekedési eszközökről.

„Az adatok minőségének ellenőrzése nehézkes, az elkészített statisztikák
megbízhatósága sok esetben nagyfokú óvatosságot igényel”

– tette hozzá, és megjegyezte, hogy bár sok lehetőség rejlik a technológiában, egyelőre inkább csak kiegészíti a hagyományos adatgyűjtési technikákat, nem helyettesíti azokat.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói is megemlítették, hogy a mobilcellaadatok elemzésének van néhány hátránya – például az, hogy az adatok rendkívül zajosak és torzítanak (mondjuk az átutazók nagy száma miatt), emiatt úgy gondolták, hogy csak korlátozottan alkalmazhatók abszolút látogatószámok meghatározására.

Ettől függetlenül érdekes, hogy hiába érhető el ez a lehetőség már sok éve bárkinek, akinek elég mély a zsebe, és kíváncsi arra, hogy egy adott eseményen, mondjuk a Pride-on vagy a Békementen hányan vettek részt, nem szoktak erre támaszkodni. Pedig ha tényleg olyan pontosak lennének az ilyen adatokra alapozott becslések, ahogy az MTÜ állítja, akkor egy ismeretlen összegért cserébe bárki pontot tehetne az ilyen nagy rendezvényeket követő számháborúzás végére. Két lehetséges magyarázat van erre: valaki vagy nem tudja megfizetni a szolgáltatást, vagy kommunikációs szempontból előnyösebb neki a saját becsléseit közölni akár a saját, akár a politikai ellenfele rendezvényeiről.

Nem tudni, hogy az MTÜ pontosan hogy jutott el a 798 ezer résztvevős becsléshez, hiszen egész biztos, hogy legalább egy szolgáltató nem adott el nekik ilyen adatokat. Bár ez jelentheti azt, hogy emiatt alálőttek, ezt nem írják sehol, így feltételezhető, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megbecsülték, mennyi a maradék, és hozzáadták azokhoz az adatokhoz, amik megvoltak. Nem tudjuk azt sem, hogy kezelték azokat, akik egyszerűen a környéken laknak; akik csak átutaztak a környéken; vagy akiknek két különböző szolgáltatótól is van SIM-kártyájuk a telefonjukban. Fényképek alapján biztos, hogy nagyon sokan vettek részt az ünnepségen, de nem biztos, hogy a mobilcellaadatok a legjobb mérőszámai ennek.