Egy egymillió éves koponya elemzése után arra jutottak a kutatók, hogy az emberiség történelme sokkal korábban kezdődhetett, mint eddig tudtuk, és az is lehetséges, hogy a Homo sapiens faj nem Afrikából ered, írta a Guardian.
A kutatók ezeket a megállapításokat egy Kínában talált, Yunxian 2 néven ismert koponya alapján tették, amiről korábban azt tartották, hogy a Homo erectus nevű primitív fajhoz tartozott. A koponya aprólékos rekonstrukciója után viszont inkább már arra hajlanak, hogy az a Homo longihoz, vagy más néven sárkányemberhez tartozik, olvasható a Science-en publikált kutatásban.
A koponyát 1990-ben ásták ki Hupej tartományban, de teljesen össze volt törve, csak néhány jegy alapján sorolták a Homo erectushoz. Ez a faj körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, majd onnan terjedt el Dél-Ázsiába, és nagyjából 108 ezer évvel ezelőtt halt ki. A Homo erectusból nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt kezdett kifejlődni a neandervölgyi ember és a Homo sapiens a korábbi ismeretek alapján.
A Yunxian 2 koponya egy része és az alsó állkapcsa a Homo erectuséra emlékeztet, de a fogak alakja és mérete, valamint az agykoponya egészének alakja már sokkal közelebb állt a Homo longiéhoz.
A Homo longi három faj, a Homo sapiens, a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember közös őse lehet, és genetikai bizonyítékok vannak arra, hogy a Homo longi mellett élhettek a Homo sapiens és a neandervölgyiek korai változatai. Tehát a Homo sapiens fejlődése 400 ezer évvel korábban elkezdődhetett, mint ahogy eddig gondolták, és őseink már egymillió évvel ezelőtt különálló csoportokra szakadtak.
Chris Stringer, a tanulmány egyik szerzője, a londoni Természettudományi Múzeum antropológusa szerint annak is megvan a lehetősége, hogy az első Homo sapiens Nyugat-Ázsiában, és nem Afrikában élt.
Az eddigi genetikai ismeretek alapján a közös ősi populáció kettévált, az egyik ágból fejlődött ki a modern ember, a másikból pedig a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember. Az új elmélet szerint viszont a neandervölgyiek váltak el először 1,38 millió évvel ezelőtt, a modern emberek és a gyenyiszovaiak pedig 1,32 millió évvel ezelőtt. Eszerint a gyenyiszovaiak közelebbi rokonaink voltak, mint a neandervölgyiek.
Aylwyn Scally, a Cambridge-i Egyetem evolúciós genetikusa a BBC-nek azt mondta, hogy a genetikai vizsgálatok és a koponya alakjának vizsgálata is csapdákat rejthet.
„Különösen óvatosnak kell lenni az időbecslésekkel kapcsolatban, mert ezeket nagyon nehéz elvégezni, függetlenül attól, hogy milyen bizonyítékot vizsgálunk, legyen az genetikai vagy fosszilis bizonyíték. Még a legnagyobb mennyiségű genetikai adattal is nagyon nehéz 100 000 éven belül, vagy akár még régebben meghatározni azt az időpontot, amikor ezek a populációk együtt létezhettek.”
