Lehet, hogy az MI-generált vírus lesz a jövő egyik gyógyszere, de ez óriási kockázattal járhat
A Stanford kutatói nemrég bemutatták, hogy a mesterséges intelligencia képes új vírusokat létrehozni, amiknek a gép írja a DNS-ét, és ezek rendkívül hatékony fegyverek lehetnek különböző baktériumok ellen. Ez egyrészt nagyon izgalmas, mert lehet, hogy ezek rendkívül hatékony eszközök lesznek a fertőzések kezelésében, de a Futurism szerint sok szakértő attól tart, hogy ezzel valójában Pandóra szelencéje nyílt ki.
Ha valaki képes az MI segítségével baktériumokat célzó vírust létrehozni, akkor egy hasonló tudású, de rossz szándékú szakértő akár biofegyvert is gyárthat ezzel a technológiával. Ez azért is lenne különösen veszélyes, mert orvosok és kormányok ezt megelőzni nem nagyon tudják, legfeljebb reagálhatnak egy támadásra – miközben az MI segítségével a fegyver alkotója viszonylag gyorsan és egyszerűen módosíthat a vírus DNS-én.
Két kutató a Washington Postban jelentetett meg egy véleménycikket ennek veszélyeiről, amit azzal kezdenek, hogy hiába nem vagyunk felkészülve egy olyan világra, amiben MI-vel vírusokat lehet gyártatni, mert már egy ilyen világban élünk.
A cikk elején említett Stanford-kutatás során egy Evo nevű MI-modellt használtak, hogy egy bakteriofág, azaz baktériumokat megfertőző vírust készítsenek. Míg a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modelleket szövegeken tanítják, addig az Evo több millió bakteriofág genomját nézte már át. A kísérletben az E. colit támadták több mint 300 MI-generált vírussal, amiből 16 el is pusztította a baktériumot. Fontos megjegyezni, hogy a Stanford kutatóinak tanulmánya még nem esett át a szakmai lektoráláson, és egyelőre nem lehet tudni, hogy mások milyen könnyen vagy nehezen tudnák replikálni az eredményeiket.
Sok bakteriofág és más vírus genomja szabadon hozzáférhető, így egy támadónak van miből betanítania a saját modelljét. Erre csak úgy lehetne hatékonyan reagálni, ha szintén MI-vel viszonylag gyorsan és egyszerűen tudnánk már ellenanyagokat, antitesteket és vakcinákat gyártani, de ez egyelőre nincs így. Ugyan sokan dolgoznak ezen eredményesen, de leginkább magáncégek, amik féltve őrzik az eredményeiket, nem férhet hozzájuk bárki.
A szakértők szerint a kormánynak prioritásként kéne kezelnie erre vonatkozó adathalmazok, kutatólaborok és vakcinagyártó-infrastruktúra felépítését, mert a magánszektortól nem lehet elvárni, hogy ennyi pénzt és energiát fektessen egy óvintézkedésbe, amire lehet, hogy soha nem lesz szükség. Viszont az amerikai kormány és az egészségügyi minisztérium élén álló Robert F. Kennedy Jr. egyelőre nem ebbe az irányba halad, sőt: látszólag azon dolgoznak, hogy leépítsék az állami egészségügyi apparátust, és az abba és a tudományba vetett bizalmat.
