Nyáron alig volt víz a Marosban, mégis abból töltötték a Lázár-féle ménesbirtok csatornáját

Részben a rekordalacsony Marosból pótolták egy csatorna vizét, amely a Mezőhegyes melletti állami mezőgazdasági céget szolgálja. Október elején számolt be a Hódpress portál az MTI nyomán arról, hogy a Száraz-ér nevű csatorna vizének pótlására Romániából egymillió köbméter vizet vásároltak 40-44 millió forintért, és nálunk a Marosból 25 ezer köbmétert tereltek át a Száraz-érbe a Vizet a tájba elnevezésű állami programban. Eközben a Maros vízszintje hónapok óta igen alacsony, és a vízhozama is nagyon kevés volt.

Azt már öt évvel ezelőtt is tudták a vízügyi szakemberek, hogy több víz kellene: „az intenzív mezőgazdasági hasznosítás igényeihez kapcsolódóan igénybe vehető hazai felszíni vízkészletek elégtelenek. A vízkészletek pótlására Románia területéről a Ier (magyar neve: Ér, a Berettyó mellékfolyója) vízrendszeréből a Királyhegyesi-Száraz-éren szükséges a vízpótlás. Az átvezetett vízkészlet a Mezőhegyes és térségében jelentkező mezőgazdasági vízigények kielégítésében játszik jelentős szerepet” – írta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – Ativizig – 2020-ban készült elemzése.

Ez azt jelenti, hogy a Száraz-ér vízpótlása révén a 10 ezer hektáron gazdálkodó, vízigényes kukoricát is termesztő mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözővízhez juthatott a Vizet a tájba programban. Az állami mezőgazdasági cég weboldala azt írja:

„Mezőhegyes öntözővízzel való ellátása kétoldalú betáplálással történik. Az egyik a Maros vízkivételére épülő Száraz-ér élővízi öntözőrendszer. Az Aradi vízkivételtől jut el a Száraz-ér csatornán keresztül a Mezőhegyesi – Élővíz csatornába. A másik az Apátfalva – Mezőhegyesi öntözőrendszer, mely a Maros vizét öt átemeléssel juttatja el Mezőhegyesig.”

A Lázár János miniszter vezetésével működő állami gazdaság oldalán az is olvasható, hogy 2022-re 10,5 milliárd forintból 81 új öntözőberendezést telepítettek 5 171 hektáron a Nemzeti Öntözési Mintaprogram keretében, ebből 8,5 milliárd volt a közvetlen állami támogatás. Az Átlátszó szerint a mezőgazdasági cég az öntözőrendszer fejlesztése előtti 4 millió köbméterről 6 millióra növelte az évi vízfelhasználását.

Megkérdeztük az Ativiziget, csökkentette-e a Maros szintjét a folyóból most kiemelt víz, és miért döntöttek a Száraz-ér vízpótlása mellett, tereltek-e több csatornába is vizet a Marosból, miközben sok más mezőgazdasági területre is kellett volna öntözővíz a nyári aszályban. Válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett.

Soha nem volt ilyen kicsi a Maros

A korábbi években sosem volt annyira alacsony a Maros vízállása ilyen hosszú időn át tartósan, mint az idén nyáron – válaszolta Bodrogi Attila természetjáró, amatőr meteorológus a Telexnek. Bodrogi évek óta készít videófelvételeket és fotókat a Marosról. A túrái közben a makói szabadstrandon pihenő emberek vagy a Maros mentén kiránduló környékbeliek is megerősítették a saját tapasztalatát, és elmondták, hogy jól láthatóan egyre kevesebb a víz a folyóban. Bodrogi Attila Romániában, a nagylaki határátkelőtől 30 kilométerre, Pécskánál is készített látványos drónvideót a folyóról, amin hasonló jelenségek láthatók, mint nálunk a Magyarcsanád mellett felvett képeken: egyre több és sok helyen egyre nagyobb a vízből kiemelkedő homokzátony.

Nyáron a napsütötte homokpadok strandolásra csábíthatnak, és néhol talán át is lehetne sétálni a sekély vízben az egyik partról a másikra, de Bodrogi Attila szerint mindez veszélyes lehet: a folyó sodrása gyors, és bár sok helyen csak térdig-combig ér a víz, máshol hirtelen mélyülhet, ezért az alacsony vízállás idején is óvatosnak kell lenni a Marossal.

Negatív csúcsdöntések sora

A hivatalos vízügyi adatok is azt mutatják, hogy hónapokon át nagyon alacsony volt a Maros vízszintje, sőt három negatív rekord is megdőlt.

Augusztus 15-én még mínusz 118 centit mutatott a Maros makói vízmércéje, augusztus huszadikán mínusz 120 centis volt a vízállás, október 2-án pedig csak mínusz 124 centis.

A mínuszos vízállás azt jelenti, hogy az 1864-ben készült makói vízmércén az akkor megjelölt nulla vízszinthez képest negatív a mért adat. A korábbi legkisebb vízállást, a mínusz 117 centit 2022 nyarán mérték. Október közepére kismértékben már nőtt a vízszint és a vízhozam is, de a Dél-Alföldön továbbra is a szárazság uralkodik. A Maros persze nem a Balaton, a tó helyzeténél sokkal kevesebb embernek kellemetlen vagy szomorú az, ha a folyóban kevés a víz, a Dél-Alföld kiszáradását azonban a Maros sorsa is mutatja. A homokzátonyokat látva szinte nehéz elhinni, hogy a Maroson évszázadokon át szállították Szegedre nagy hajókon és tutajokkal az Erdélyben kibányászott sót, faanyagot és más árut, ami a város gazdaságának fontos tényezője volt a középkorban.

Évtizedek óta csökken a Maros szintje

„A nyár végén és az ősz elején mindig alacsony a Maros vízszintje, mert addigra elfogy az a vízbőség, ami a folyó romániai vízgyűjtő területén a téli hó elolvadása után, tavasszal jelentkezik” – mondta Kiss Tímea geográfus, független kutató. A mostani helyzet azonban egy évek óta tartó folyamat része. Kiss Tímea tapasztalatai szerint a Maros vízszintje 2012 óta csökken, és egyre kisebb a folyó vízhozama is. Az adatok szerint az idén nyáron és az ősz elején a kevesebb mint fele volt a vízhozam annak, ami korábban jellemezte: régebben nyaranta 30 köbméter/másodperc körüli mennyiség érkezett, míg a sokkal bővebb téli időszakban 80 köbméter/másodperc volt a vízhozam. A két ország 2004-es egyezménye szerint a Maros vízhozama nem lehetne kisebb 32 köbméter/másodperc értéknél, írta a 2017-es igen alacsony vízállás idején a szegedi Délmagyarország napilap, de úgy látszik, ezt a mennyiséget már nem sikerült most nyáron se tartani.

Kiss Tímea szerint már az 1980-as években is mutatkozott nagymértékű vízszintcsökkenés, akkor építhették a víztározókat a folyó romániai szakasza mellett. A kérdésre, hogy az alacsony vízszint most mennyiben az emberi tevékenységek következménye, és milyen mértékben természetes az oka, Kiss Tímea azt válaszolta, mindkét tényezőnek fontos szerepe van, és már nem lehet ezeket egymástól elválasztani.

Romániában korábban több mint 30 víztározót építettek a folyó mentén, amelyeket főként a Marosból tudnak feltölteni. Másfelől, mint azt egy hivatalos vízügyi összegzés is írja, a makói vízmércén megmutatkozik az, hogy Szerbiában Törökbecsénél van egy duzzasztógát a Tiszán, ami a nagyobbik folyó vízszintjét megnöveli, és ez annak ellenére is hatással van a kisebb folyóra, hogy a Maros-Tisza szegedi torkolatától Makó vízmércéje mintegy 30 kilométerre van.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese szeptemberben egy szegedi földrajzi konferencián azt mondta, hogy a várostól mintegy 100 kilométerre lévő szerbiai duzzasztó hatása nélkül Szegednél 3 méterrel alacsonyabb lenne a Tisza vízszintje. Elküldtük kérdéseinket Gacsályi Józsefnek arról, milyen eredményeket hozott a Vizet a tájba program, de három hét alatt, a cikk összeállításáig egyáltalán nem válaszolt.

Az emberi tevékenység hatással van a Maros vízszintjére, de Kiss Tímea szerint a csapadék hiánya, az aszály, a klímaváltozás az, ami nagymértékben csökkenti a vízszintet és a vízhozamot is. Ezt mutatják a ritkuló áradások is: 2006 óta összesen csak 12 napon át volt árvízi magasságú a vízszint a Maroson. A kutató grafikonon ábrázolt elemzéséből jól látható, hogy a csökkenés folyamatos, és nem csak a legkisebb, hanem a legmagasabb vízszint is visszaesett, tehát az átlagos vízállás is sokkal alacsonyabb lett az utóbbi két évtizedben, mint azelőtt volt.

A Maros tartósan alacsony vízállásának az öntözővíz hiánya mellett más káros hatásai is vannak, mert a természet átalakul a folyó mentén – mondta Kiss Tímea. Az árterekről eltűnik például a szeder, és a helyét egy özönfaj, a szárazságot jobban tűrő gyalogakác foglalja el, ami olyan sűrűn is nőhet, hogy áradás esetén akadályozhatja a víz lefolyását.

Duzzasztógát Szeged alatt?

Az egyik megoldás az, ha fenékküszöböket építenének ki a Maroson, amelyekkel meg lehetne emelni a folyó vízszintjét. Azután a folyóból lehetne vizet engedni a Maros-holtágakba is az öntözés céljára. A másik, ennél sokkal nagyobb léptékű és nagyobb hatású beruházás az lehetne Kiss Tímea szerint, ha a Tisza-Maros-torkolattól délre, azaz Szeged város alatt épülne egy duzzasztógát. A Tisza emelkedő szintje a Marosét is megnövelné. A Tisza szegedi duzzasztója révén a Körös szintje is emelkedne, és a kisebb folyók mentén is sokkal több víz jutna a mezőgazdasági területek öntözése mellett a vizes élőhelyek fenntartására is.

Egy új duzzasztó és vízlépcső megépítését már évtizedek óta hiányolják a Tisza alsó szakasza mentén, például a Csongrád környékén élők, erről írtunk. Kiss Tímea szerint azonban helyesebb lenne Csongrád környéke helyett Szeged és a szerb határ között duzzasztót építeni, mert annak a folyó vízszintjét emelő hatása Szegedtől feljebb mindenhol, Csongrád és Szolnok felett, sőt Kisköréig is érvényesülhetne a Tiszán, így a mellékfolyók és a kisebb erek sem kerülnének a kiszáradás közelébe úgy, mint idén nyáron a Zagyva. A klímaváltozás, a visszatérő aszályok miatt a kiszáradással leginkább fenyegetett Dél-Alföld tiszamenti része sokkal több vizet kaphatna, illetve tarthatna meg, ha Szeged és a szerb határ között épülne duzzasztó a Tiszán, véli a kutató.