A héten elérhetővé vált a Grokipedia kezdeti, 0.1-es verziója, amit Elon Musk a Wikipédia kihívójának szán. A Musk által alapított mesterségesintelligencia-cég, az xAI által fejlesztett oldal a Grok nevű nagy nyelvi modellen alapul, az ember csak beír egy keresőkifejezést a puritán kezdőoldalon, és már választhat is szócikket. A Grokot használó, azonos nevű csetbot korábban már a sajtóba került pár meredek megnyilvánulásával – például amikor MechaHitlernek nevezte magát, és elkezdett zsidózni – de Musk szándéka szerint a Grokipedia a teljes igazságot fogja megmutatni bármiről.
Gyorstesztünk alapján ezen van még mit dolgozni, de mi csak kisebb megtévesztésekbe botlottunk bele. A Wired ezzel szemben egészen hajmeresztő dolgokba: a lap szerint a Grokipedia néha szélsőjobbos narratívát követ a közbeszédben érzékeny témáknál. Például a „melegházasság” kifejezésről nincs szócikk, ellenben a melegpornóról van, ahol a Grokipedia teljesen tévesen állítja azt, hogy a pornó elterjedése fokozta a nyolcvanas évekbeli AIDS-járványt. A közösségi médiáról azt állítja Musk enciklopédiája, hogy növeli a transznemű emberek számát, Donald Trump szócikkénél pedig megjegyzi, hogy a média „baloldali elfogultsággal” áll az amerikai elnökhöz.
Rákerestem néhány, Magyarországon megosztó témára és névre, de rögtön belefutottam abba, hogy a Grokipedia még igen foghíjas. Nincs szócikke a Tisza Pártról, Magyar Péterről vagy bármiről a Szőlő utcai üggyel kapcsolatban. Van viszont szócikke Orbán Viktorról, több mint százezer karakter, több mint háromszáz forráshivatkozással.
Rögtön a szócikk elején találni egy aranyos csúsztatást: „Orbán első hivatali ideje alatt Magyarországot a NATO- és az EU-csatlakozásig vezette”. Az állításhoz linkelt BBC-cikk ilyet nem állít, de miért is állítana, hiszen nem lenne igaz. Magyarország EU- és NATO-tagsága valóban az első Orbán-kormány idején zárult le, de több kormány erőfeszítésének eredménye, az EU-csatlakozási kérelmet például még a rendszerváltás utáni első kormány nyújtotta be 1994 áprilisában.
Az is érdekes, hogy Orbán gazdasági sikereit mire fűzi fel a szócikk: „2010 és 2023 között 43,9 százalékos egy főre jutó GDP-növekedést ért el – meghaladva az EU 16,2 százalékos átlagát –, emellett stratégiai fiskális intézkedésekkel és külföldi befektetések vonzásával viszonylag alacsony államadósságszintet tartott fenn.” Ennek jelölt forrása a Hungarian Conservative, egy nem éppen kormánykritikus lap, de nem ez a gond, hanem az, hogy bár az állítás lehet igaz, értelmezés nélkül félrevezető. A fejlett országokban az egy főre jutó GDP lassabban nő, így lehet, hogy Magyarországon jobb ez a mutató, de önmagában ez nem alkalmas egy ország gazdasági állapotának felmérésére. A teljes képet – ami korántsem kedvező Magyarországra nézve –, nagyobb elemzések mutatják meg, a Telexen is jelent meg ilyen nemrég a témában.
Feltűnő még, hogy a közvélemény-kutatásokat illetően is mennyire részrehajló az oldal. Mint írja, „2025 végén a közvélemény-kutatások szerint a Tisza csökkentette a Fidesz előnyét a 2026 áprilisi parlamenti választások előtt”. Ezzel szemben a független közvélemény-kutató cégek rendre jelentős Tisza-előnyt mérnek már hónapok óta.
De ezeket leszámítva a szócikk többnyire helytálló, és több ponton kritikus Orbánnal. Például megemlíti, hogy 1994-ben belső válság miatt több százan kiléptek a pártból, miután kiderült, hogy luxusautókra költötték a pártvagyon egy részét. Ennek forrása egy olyan cikk a Balkan Insightról, amit az egyik kilépő, Szelényi Zsuzsanna írt. Viszont feltűnik egy aránytalanság: ha luxusautók említve vannak, miért nincs szó a Fidesz ősbűnéről, a mostanában Orbán Győzővel kapcsolatban újra felemlegetett székházügyről?
Hasonlóan érdekes, hogy az oldal megírja, hogy „a Telex.hu és a 444.hu független médiumok részben olvasói adományokból és külföldi támogatásokból finanszírozzák működésüket, de a kormánypárti médiában rágalmazó kampányok célpontjává válnak, amelyek külföldi beavatkozással vádolják őket, emellett szabályozási akadályokkal is szembesülnek.” Most azt hagyjuk is, hogy a külföldről érkező támogatások sosem érintették a Telex alapműködését, de miért csak a Telex és a 444? A Partizán vagy az Átlátszó is ott volt rágalmazó kampányok célpontjai között, és még mások is.
Ennek a jelenségnek a magyarázata a Grokipedia működésében rejlik, ami sok pontban alapvetően eltér a Wikipédiáétól. Érdemes pár pontban röviden összefoglalni ezeket.
A Wikipédia
- szócikkeit emberek írják, szerkesztik és ellenőrzik (több mint 260 ezer önkéntes);
- szerkesztési előzményei transzparensen visszakövethetők;
- több mint 300 nyelven érhető el;
- működése nonprofit, közösség működteti és tartja el.
A Grokipedia ezzel szemben
- mesterséges intelligencia által összerakott szócikkeket tartalmaz (utólagos szerkesztési lehetőséggel);
- a szerkesztési előzményei nem olyan transzparensek, mint a Wikipédiánál;
- egyelőre csak angolul elérhető;
- a világ egyik leggazdagabb embere áll mögötte.
A Grokipedia nagy gyengesége éppen az emberi kéz hiánya. A modell abból dolgozik, amiből tud, és mivel angol nyelvű forrásokat keres, azokból rakja össze például Orbán Viktor szócikkét. Ha Szelényi Zsuzsa a cikkében a székházügyet emlegette volna, lehet, hogy a szócikk azt hivatkozta volna. De valószínűleg akkor is máshogy nézne ki a szócikk, ha léteznének az Origónak, a Ripostnak vagy a KESMA-birodalom megyei lapjainak angol nyelvű mutációi. Az Átlátszónak vagy éppen a Telexnek léteznek, így ezeket fel is dolgozza a Grokipedia.
De a fura hangsúlyokon túl általánosságban is érezni az mesterségesintelligencia-bűzt. A miniszterelnök szócikke hosszú, de nem ezért fárasztó olvasni. A fogalmazáson, a bizonyos visszatérő, beszédidegen szerkezeteken érezni, hogy nem ember alkotta a szöveget, a szerkesztés pedig sokkal gyengébb, mint egy információkat jobban tömörítő Wikipédia-szócikk. És az olvasást végigkíséri a kellemetlen érzés, hogy minden infónál meg kell nézni, honnan szedte az MI (bár a forrásellenőrzés a Wikipédiánál is ajánlott).
Hasonló tapasztalatokat szereztem Mészáros Lőrinc Grokipedia-szócikkénél, és itt az is feltűnt, hogy nemigen voltak az érintettre kedvező csúsztatások. Talán Mészárosról kevesebb baráti angol nyelvű oldal írt, Orbán Viktor cimborájának billiomossá válása viszont a legnevesebb lapoknak is jó sztori. Így a szócikk sokszor egy Bloomberg-portrécikket hivatkozik, és nem finomkodik például akkor, amikor arról ír, hogy a felcsúti gázszerelő Orbán Viktorral való kapcsolata mennyiben hat ki a sajtópiaci üzleteire: „Ez az összefonódás megnyilvánul a 2018-ban létrehozott Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozó médiaeszközök feletti ellenőrzésében, amely a Fidesz-párti médiumokat egyesítette, amelyek Magyarország médiapiacának 75 százalékát fedik le, és Orbán kormányát támogató narratívákat terjesztenek.”
És Hatvanpusztával is ez a helyzet, pedig a helynek még Grokipedia-oldala sincs. Van viszont Felcsútnak, de a település szócikkében több bekezdést kap, hogy Hatvanpuszta hogyan került az Orbán családhoz, hogy az ingatlan Orbánék tékozlásának szimbólumává vált, és hogy ott tüntetések is voltak. A szövegben előkerül Hadházy Ákos, a zebrajelmez, sőt még a „mocskos Fidesz” rigmus is. De megint érezni, hogyan készült a szócikk, ami például többször emleget szafarit és zebrajelmezt, de a hátteret nem magyarázza meg (vagyis hogy zebrákat fotóztak Hatvanpuszta közelében).
A Grokipedia tehát egyelőre még nem komoly konkurenciája a Wikipédiának, annak ellenére, hogy a beszámolók szerint néha egész bekezdéseket nyúl a közösségi enciklopédiáról. Amellett, hogy a nyelvi modellt használó technológia valahol lenyűgöző, az általa előállított tartalom esetlen és hitelességben bőven elmarad a Wikipédiától.
Elon Musk szereti vehemensen hangoztatni nem éppen liberális nézeteit, ezért sokan tartanak attól, hogy a Grokipedia idővel valamilyen post-truth propagandaszörnnyé válik, aminek a hazugságai majd felváltják a Wikipédia igazságait, és az rossz hatással lesz az emberiségre. Egyelőre ettől nem kell tartani: a 0.1-es változat arra mutat rá, hogy nemcsak a szócikkek ellenőrzéséhez kell ember, hanem egy rendes, megtévesztő hazugsághoz is.
