Járványökológiai alapokon a 2025-ben tapasztalt fertőzéshullám várhatóan nem tetőzés, hanem egy hosszabb terjedési szakasz kezdete, írta ökológiai állásfoglalásában az Ökológiai Kutatóközpont az aranyszínű sárgaságról, amely mára szinte az összes hazai borvidék szőlőiben kimutatható.
Az ÖK szerint nem alaptalanok azok a kijelentések, amelyek szerint a filoxérajárványhoz hasonló lehet az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság baktérium pusztításának mértéke. „Ezen várakozásokat teljes mértékben alátámasztják a nemzetközi (elsősorban spanyol, francia és olasz) példák. A korábbi járványokat követően ezekben az országokban a termelés volumene jelentősen csökkent, a védekezés azóta is folyamatosan szükséges, ami a termelési költségek emelkedésével jár.”
Korábbi cikkünkben szakértők alapján mi is azonosítottuk az okokat, hogy miért tud gyorsan terjedni a betegség: felhagyott, növényvédelmi kontroll alól kivont ültetvények, rossz növényvédelmi protokoll, enyhe, a szőlőkabócák túlélésének kedvező telek, külföldi oltványok behozatala, az aranyszínű sárgaság más gazdanövényei.
Az Ökológiai Kutatóközpont szerint tudományos bizonyítékokra, ökológiai modellekre és társadalmi együttműködésre alapozva lehet védekezni a járvány ellen. A kutatók azt javasolják, hogy állítsák le a hatástalan őszi légi permetezéseket, mert ekkorra a szőlőkabócák szaporodási ciklusa már lezárul. Ilyenkor a beavatkozás ökológiai kockázata – a rovarölő szerek kiterjedt, nem szelektív hatása – meghaladja a várható előnyt, és feleslegesen terheli a környezetet. A védekezés időzítését minden esetben adatalapú, helyi megfigyelésre kell építeni, és elsősorban a lárvastádiumban történő (ismételt) beavatkozásokra kell koncentrálni.
A jelenlegi védekezési logika elsősorban a kabócák egyedszámához köti a beavatkozásokat. Ezzel szemben a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szőlőkabóca detektálására épülő, fejlődési fázisaihoz igazított, és akár már egy egyed észlelése esetén kötelező, tájegységi szinten összehangolt védekezés a siker kulcsa. A monitoringnak a populációdinamika finomabb időzítését kell követnie, hogy a permetezések valóban a legérzékenyebb fejlődési stádiumokat célozzák meg. Ez kevesebb vegyszerfelhasználást, de nagyobb hatékonyságot eredményezhet.
A kiválasztott növényvédő szerek környezeti kockázatait folyamatosan értékelni kell a lehető legkisebb ökológiai terhelés elve mentén. Az integrált védekezés magában foglalja a kabócatojások olajos lemosó permetezését, a szaporítóanyagok szigorúbb ellenőrzését és kezelését, és a levágott ágak megfelelő megsemmisítését is.
A védekezéshez az ÖK elengedhetetlennek tartja egy egységes adatbázis létrehozását is, amelybe hatósági mintavételeket, gazdák bejelentéseit, laboreredményeket kell integrálni. Ezek segíthetnek a járványmatematikai modellezésben is.
A kutatóközpont szerint sürgősen aktualizálni kell a spanyol, olasz, portugál, francia szabályok alapján a 2014-ben készült, mára elavult készenléti tervet, mert az nem tükrözi a 2020-as évek változó klímáját és ökológiai viszonyait, sem a ma engedélyezett növényvédő szerek körét.
Az ÖK ígéretesnek tartja a természetes biológiai ellenségekre építő védekezést, például virágos sorköztakaró sávokkal lehet segíteni a szőlőkabócára vadászó ragadozók elterjedését. Egy ilyen kísérletről nemrég az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet számolt be.
Az ÖK egy borászokból, ökológusokból, hatóságokból, növényegészségügyi szakemberekből és növényvédelmi vállalkozásokból álló operatív törzs felállítását is javasolta, ami egy átlátható finanszírozási, kártalanító rendszerrel párosulva megállíthatja a járvány eszkalációját, és a gazdákat is szabálykövető együttműködésre ösztönzi.
