Az elmúlt egy évben a március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésük – írja a Hvg.
A január-szeptember havi csapadékmennyiség az ország területének több mint kétharmadán legalább 160 milliméterrel kevesebb a sokévi átlagnál. A Dunántúl déli, a Duna-Tisza-köze nagy, az alföld déli részén még rosszabb a helyzet, ott 180-200 milliméter is hiányzik. Az alföldi tájakon 3-4 havi csapadék hiányzik, de még a hegyvidékeken is 80-100 milliméter a hiány.
A nedvesség mérésében fontos szempont a talajok telítettsége. Idén november elejére az ország túlnyomó részén 30 százaléknál alacsonyabb a talajok telítettsége, csak a legészakibb és legnyugatibb területeken megy 30 százalék fölé ez az érték, miközben 2023-ban az ország harmadán volt ilyen száraz, 2024-ben pedig nem is volt 40 százaléknál rosszabb érték ebben a talajrétegben.
Javulás csak akkor várható, ha a november csapadékosabb lesz az átlagnál, ha szárazabb lesz, akkor még ennél is rosszabb lehet a helyzet. Az Integrált Vízháztartási Tájékoztató szerint utóbbi esetben a felső rétegek vízkészlete mindenhol ismét holtvíztartalomig süllyed, a mélyebb rétegek teljes kiszáradása tartósan megmarad. Állandósul az erős és rendkívüli aszály, a síkvidéki területeken a talajt érintő mezőgazdasági feladatok ellehetetlenülnek. A vízháztartási állapot a felszíni és felszín alatti készletekben is kritikus szinten marad. Ráadásul meteorológus szakértők szerint a tendenciák azt mutatják, hogy a jövőben egyre gyakoribbak lesznek az ideihez hasonló száraz nyarak.
