A NASA vezetője szerint a Boeing Starliner missziója az űrügynökség történetének egyik legsúlyosabb kudarca volt
„A” típusú hiba kategóriájába sorolta a NASA a Boeing Starliner 2024-es misszióját, amelynek során több hiba lépett fel, ami miatt nyolc nap helyett végül kilenc hónapra a Nemzetközi űrállomáson ragadt a legénység, Butch Wilmore és Suni Williams – írja a BBC.
A NASA-nál az „A” típusú hiba a legsúlyosabb incidensbesorolás, ide tartozik a 2003-as Columbia- és az 1986-os Challenger-katasztrófa is.
Jared Isaacman, a NASA nemrég kinevezett vezetője azt mondta, a misszió kudarcához a Starliner gyártója, a Boeing, valamint az űrügynökség rossz döntései vezettek. „Kijavítjuk ezeket a hibákat, és felelősségre vonjuk az akkori vezetőket, hogy ilyen helyzetek soha többé ne fordulhassanak elő” – mondta.
Williams és Wilmore 2024 júniusában indultak el az űrbe a Boeing Starliner első legénységgel végrehajtott küldetésére. Ezt eredetileg nyolcnaposra tervezték, de már az űrállomásra tartó úton is több problémát észleltek: szivárgott a hélium, valamint meghibásodott néhány manőverező hajtómű és szelep. Emiatt hamar felmerült, hogy pár nap helyett akár hónapokig is az ISS-en maradhatnak, mert bár az űrhajó valószínűleg probléma nélkül vissza tudta volna szállítani az asztronautákat, a NASA és a Boeing nem akart kockáztatni. A Starliner végül nélkülük tért vissza a Földre, ők viszont csak kilenc hónappal később, a NASA és a SpaceX közös küldetésén, a Crew Dragon űrkapszulában tehették meg a hazautat. Azóta mindkét asztronauta visszavonult.
A NASA független vizsgálati csoportot bízott meg a problémás küldetés okainak feltárásával, a 312 oldalas jelentést most publikálták. Ebben többek között azt részletezik, a hardverhibák, a gyenge mérnöki munka, a felügyelet hiánya, az elhibázott vezetői döntések és a rossz vállalati kultúra együttesen teremtették meg azokat a körülményeket, amelyek nem feleltek meg az űrügynökség biztonsági sztenderdjeinek.
A NASA közölte, hogy elfogadja a jelentés megállapításait, és lépéseket tesz a hibák kijavítására. Az ügynökség szerint „bár nem történt személyi sérülés, és a legénység a dokkolás előtt visszanyerte az irányítást, a legmagasabb szintű hibabesorolás elismeri, hogy jelentős baleset veszélye állt fenn”.
„Bár a Starlinert a Boeing építette, a NASA elfogadta azt, és két űrhajóst indított rajta az űrbe. Ahhoz, hogy világot megváltoztató küldetéseket hajtsunk végre, átláthatónak kell lennünk mind sikereink, mind hiányosságaink tekintetében. Fel kell vállalnunk hibáinkat, és gondoskodnunk kell arról, hogy azok soha többé ne forduljanak elő” – mondta Isaacman.
Jared Isaacmant tavaly november elején jelölte az Amerikai Űrkutatási Hivatal a NASA élére. Másodszorra, elsőre ugyanis pár nappal a szenátusi megerősítő szavazás előtt visszavonták a jelöltségét, az akkori indoklás szerint azért, mert nem követte a Trump által meghirdetett „Amerika az első” irányelvet. A valós ok sokkal inkább az lehetett, hogy Isaacman meglehetősen jó kapcsolatokat ápolt Muskkal, aki viszont nem sokkal korábban sértetten távozott az amerikai államapparátusból.
Később rendeződött a kapcsolat Trump és Musk között, Isaacman pedig másodszorra is nekifuthatott a jelöltségnek, amit akkor már el is fogadott a szenátus. Isaacman, a Shift4 Payments vezérigazgatója és a Polaris űrprogram vezetője korábban két űrutazást hajtott végre a SpaceX segítségével, és ő volt az első civil, aki űrsétát végzett. Isaacman karrierjéről itt írtunk bővebben.
