Állkapocsprotézist találtak orosz régészek egy 2500 éve meghalt szibériai nő koponyájában

Kezdetleges állkapocsprotézist találtak régészek egy vaskori nő maradványaiban – számolt be a Gizmodo.

Az oroszországi Novoszibirszki Állami Egyetem régészei bejelentették, hogy egy még 1994-ben feltárt leletben meglepő részletre bukkantak: egy fiatalon, 2500 évvel ezelőtt meghalt nő koponyájának legutóbbi elemzése arra mutat, hogy a nő – valószínűleg egy fejsérülést követően – állkapocs-műtéten esett át. A kutatók CT-vizsgálatot végeztek a félig mumifikálódott koponyán, ami súlyos fizikai traumára utaló jeleket és egy „rugalmas anyag” maradványait tárta fel. Utóbbi „az állkapocs stabilizálására szolgáló sebészeti kötés” lehetett állításuk szerint.

Forrás: Novoszibirszki Állami Egyetem
Forrás: Novoszibirszki Állami Egyetem

A múmiát az Ukok-fennsíkon, egy dél-szibériai régióban találták. A nő életében a pazirikok közé, egy vaskori nomád kultúrához tartozott, és 25-30 éves korában halt meg. Amikor 1994-ben feltárták, még nem tudtak mást megállapítani róla, most azonban sikerült új, érdekes részleteket kikutatni. A CT-n látszik, hogy a nő olyan komoly jobb oldali állkapocssérülést szenvedhetett, hogy utána nem tudott volna beszélni és enni, ha nem kap segítséget. További vizsgálatok során vékony furatokat fedeztek fel a nő állkapocsízületében, valamint egy szalagokból álló protézist, ami valószínűleg lószőrből vagy állati ínból készült.

Ez önmagában elég meglepő, de további jelek arra utalnak, hogy a műtét sikeres is volt, mivel a fogak állapota alapján a nő még hosszabb ideig élt a beavatkozást követően. A bal oldali fogsor ugyanis jóval kopottabb, mint a protézises jobboldali, ami arra utal, hogy ott többet rágott. Tehát ha a jobb oldalt nem is tudta használni, a protézis lehetővé tette számára, hogy bizonyos mértékben mozgassa az állkapcsát. Az eredmények szerint még új szövetek is nőttek a szájában a műtét után.

A kutatók szerint a felfedezés váratlan, de „nem különösebben meglepő”. A régészek tudták, hogy a pazirikoknak bonyolult viszonyuk volt a sérülésekhez és a halálhoz, erre már a „szibériai jégszűz” (egy pazirik sírban talált múmia) tökéletesen megmaradt tetoválásai is utaltak. A pazirikokról azt is tudni, hogy ügyesen varrtak, kifinomult, könnyű bőrkabátokat készítettek – mondta Natalia Polosmak, az Orosz Tudományos Akadémia régésze. Ezek a motorikus képességek bizonyára jól jöttek a sebészeti beavatkozások során – tette hozzá.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!