Tanács Zoltán: Sulyoknak volt néhány kényelmetlen perce, de mi ez ahhoz képest, amit korábban azok éltek át, akikért a köztársasági elnök nem szólt egy szót se?

Észtország mintájára szeretne digitális államot építeni, mondta miniszterjelölti meghallgatásán Tanács Zoltán, Magyar Péter miniszterelnök jelöltje a Tudományos és Technológiai Minisztérium élére. A célja, hogy az ügyintézés gördülékenyebb legyen, a polgároknak ne kelljen ugyanazt a dokumentumot újra és újra megadniuk – miközben ez a közszolgák munkavégzését is megkönnyítené.

Úgy képzeli el, hogy az ügyintézés olyan legyen, mint a Revolutot, a Bookingot vagy a Boltot használni. Tanács meghallgatási beszédét azzal kezdte, hogy történelmi lehetőség, hogy egy tárcában összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika. Rövid bemutatkozása során azt mondta, hogy jól ismeri a magyar közigazgatást és az abban rejlő lehetőségeket.

Elismeri, hogy Magyarország digitalizáció terén már kilencedik az EU-ban, de úgy látja, van még hova fejlődni. Akadálynak tartja a sok különböző állami információs rendszert, amik egymástól elkülönítve működnek, és a végén az ügyintézők papíron dolgoznak.

A másik akadálynak azt tartja, hogy az informatikai kompetenciák „elfogytak a végeken”. Részben ezt tartja az elmúlt évek visszaélései egyik okának. Az elmúlt időszakban több milliárd forint ment fejlesztésre, de több mint 1000 milliárd úszott el a visszaélések miatt. Tanács szerint százmilliárdos összegeket lehetne spórolni hatékonyabb rendszerekkel.

Megemlítette a külügyminisztérium kiberbiztonsági nehézségeit, az EESZT leállásait, a Kréta adatszivárgását, hangsúlyozva, hogy nagy előrelépésre van szükség a kiberbiztonság terén.

„A kibervédelmi kérdést át kell gondolni, ami a minisztérium felelőssége lesz.”

A mesterséges intelligenciáról (MI) azt mondta, hogy az több mint a ChatGPT, és azt gondolja, hogy egy modern, digitális államnak felelősséggel kell hozzáállni az MI-hez, észszerűen kell szabályoznia. Emellett hatalmas lehetőségeket lát benne, de még messze van attól, hogy vállalati, állami környezetben biztonsággal támogassa a munkát.

„Tudománypolitika és oktatás terén hazánk sajnos nem áll jól” – mondta Tanács. Bár büszkék vagyunk a múlt feltalálóira, nem fordítottunk erőforrást ezekre a területekre. Nincsenek természeti erőforrásaink, amire a nagyvilág igényt tartana, ezért a tudásba kell fektetnünk. A vállalás az, hogy a ciklus végéig az uniós átlag 2 százalékára emelik a GDP-ráfordítást.

A kutatási támogatások háromnegyedét a vállalati szektor kapja, amin változtatna. Kiemelte az alacsony kutatói átlagbért, amin mindenképp változtatni akar, mert nem tartja elfogadhatónak, hogy sokan kénytelenek másodállást vállalni kutatói munkájuk mellett. Nem a kutatóhálózatba való visszatérést tartja az egyetlen opciónak, de egyeztetni akar erről az érintett szakemberekkel. Ezért találkozni fog az MTA új elnökével és a kutatóhálózat vezetőivel.

Megemlítette, hogy Magyarország már rendelkezik szuperszámítógépekkel, amiket nagyon fontosnak tart a kutatás-fejlesztés terén. Nagyon messze vagyunk a világ élvonalától, ami szerinte természetes, mert nem is kell nekünk a legnagyobb szuperszámítógép, de a lényeg az, hogy ezeket értelmesen kihasználjuk.

A tárca egyik feladatának azt látja, hogy olyan stabil alapokat teremtsen, ami segíti a többi minisztérium munkáját. Minden ágazatban fel akarja építeni a digitalizációs, kiberbiztonsági, MI-s vezetőket, akik a saját területeik sajátosságait figyelembe véve nyúlnak a technológiához.

Olyan nem lehet, hogy a miniszterelnök nem látogat el 10 évig az MTA-ra, ő miniszterként rendszeres párbeszédet folytatna a tudományos világgal – zárta bemutatkozó beszédét.

A bizottság tagjainak kérdéseire azt válaszolta, hogy ma már az automatizáció egyik fő elemének az MI-t és az MI-ügynököket tartja, szerinte jelenleg ipari forradalom zajlik miattuk – mint amikor feltalálták a gőzgépet. Szerinte sok területen segít majd az automatizáció, meg fog változni, hogy és mit dolgoznak az emberek.

Az állami digitalizációt ott akarja elkezdeni, ahol a legnagyobb az iratszám, például az ingatlannyilvántartásban, aminek fejlesztését kifejezetten fontosnak tartja, az egyik első feladatnak.

Az előző kormány MI-stratégiájáról azt mondta, hogy ami jó, azt megtartják, ami hiányzik, azt kiegészítik. Fontosnak tartja, hogy legyen egy olcsó, államigazgatásban biztonságosan használható MI, hogy az ügyintézők ne suttyomban, saját felhasználós ChatGPT-be töltsék fel a hivatalos iratokat.

A hivatalos, állami beszerzések rendszerét megreformálná, mert szerinte sok volt a visszaélés – mint például a Microsoft-licencek ügyében. Azt gondolja, sok mindent ki kell venni a központosított beszerzésből, egy egeret, egy laptopot szerinte az intézmények is el tudnak intézni, méghozzá sokkal hatékonyabban, mint a lassabb központi beszerzés.

A kiberbiztonságot is rendkívül fontosnak tartja, szerinte Magyarország régiós adottságai miatt talán kiemelten ki van téve a kibertámadásoknak. A külügy meghekkeléséről azt mondta, hogy nincs olyan, hogy feltörhetetlen rendszer, de azt sem tartja elfogadhatónak, hogy egy ilyen probléma után nincs nagy fejlesztés.

Szerinte szükség lenne egy opcionális IT-rendszerre, amit az önkormányzatok igénybe vehetnek, hogy egy sablon alapján saját, modern, informatív oldalt működtethessenek, hogy ne maradjon meg az a jelenlegi helyzet, hogy egyes önkormányzati oldalak nem frissülnek, nem tartalmazzák a helyiek számára fontos információkat. Egy ilyen rendszer Tanács szerint elsősorban a kisebb településeknek segíthetne, a nagyobbak, a több kapacitással bíró városok dönthetnek úgy, hogy maguknak fejlesztenek oldalt.

A DÁP-ot alapvetően sikeres rendszernek tartja, de egyelőre csak egy nagyon alap funkcionalitásra alkalmas. Amit tud, azt jól tudja, de van hova fejlődnie. Fontosnak tartja ettől függetlenül a biztonsági, technológiai átvilágítását, valamint azt, hogy anyagilag fenntartható-e.

Máthé Zsuzsa bizottsági alelnök megkérdezte, hogy mennyire tud azonosulni azzal, hogy Magyar Péter már többször, legutóbb a parlament alakuló ülésén felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy mondjon le. Tanács azt mondta, hogy sokat beszélgettek erről.

„Nem vagyok konfrontatív típus, tehát volt bennem egy kellemetlen érzés, nem volt kellemes hallgatni. De aztán belegondoltam, hogy most egy felnőtt embernek meg kellett hallgatnia néhány kemény mondatot, és el kell viselnie, hogy ez kínos. De mi ez ahhoz képest, hogy soha nem szólt semmit azok érdekében, akik nemcsak kellemetlenül érezték magukat, hanem akiket kirúgtak az állásukból, akiknek elvették a cégét, akiknek tönkretették az életét?”

Szóba került az évről évre egyre súlyosabb aszály kérdése. Szerinte azt lehet többek között digitális eszközökkel is kezelni, de ezek mellett természetesen más megoldásokra is szükség van. Szerinte napi igény alapú vízgazdálkodásra van szükség, és megfelelő megfigyelés és adatmegosztás segítségével lehetne támogatni a megfelelő vízgazdálkodást.

Bizottsági kérdésre azt válaszolta, hogy egyelőre nem egyszerű megoldani, hogy egy állampolgárnak elég lenne egy adatot egy helyre feltölteni. Azt nem tartja célszerűnek, hogy egy nagy állami rendszer legyen, mert „az adatvédelmi rémálom lenne”. A jelenlegi rendszerek még le vannak választva egymástól, ezeket biztonságosan kéne arra bírni, hogy hatékonyan kommunikáljanak egymással. Megjegyezte, hogy bár természetesen fontos, hogy az állampolgárok könnyen használhassák a rendszereket, ugyanilyen fontosnak tartja, hogy a közszolgák, orvosok, pedagógusok szintén könnyen használják a rendszereket, hiszen ők is felhasználók.

Az első feladatának az átvilágítások megkezdését, beszerzések felpörgetését és visszaállítását, a tudományos világ legégetőbb problémáinak rendezését tartja.

A bizottság az ülés végén nyílt szavazással döntött Tanács Zoltán támogatásáról. Öten támogatták, Máthé Zsuzsa alelnök nemmel szavazott, Molnárné Lezsák Anna pedig tartózkodott. Így a bizottság támogatni fogja a kinevezését.

A tanácsadó

Tanács Zoltán tavaly szeptemberben jelent meg a Tisza Párt csapatában, a programalkotás és a kormányzásra való szakmai felkészülés területén vezette a párt munkáját. Ismerősei akkor mélyen hívő, református, háromgyerekes családapaként írták le őt a Telexnek, aki a feleségét még az egyetemi években ismerte meg.

Tanács közgazdász, több mint 25 évig volt tanácsadó minisztériumoknál, hatóságoknál, oktatási intézményeknél és nagyvállalatoknál, míg két évvel ezelőtt elege nem lett ebből a világból. A leendő minisztert az újdonságok, az innováció mindig is nagyon érdekelték, 1999-ben az okosvárosokról és az önkormányzatokról írta a szakdolgozatát.

A diploma megszerzése után, 1999 szeptemberében helyezkedett el a Horváth nevű nemzetközi tanácsadó cégnél, ahol 2009-ben partner, vagyis tulajdonosi státuszú vezető lett. Itt dolgozott, míg el nem ment egy hosszabb szünetre, majd fél év után végül a távozás mellett döntött.

Tanács lemondása előtt kifejezetten aktív volt a LinkedInen és a Substacken, utóbbin futó hírlevelét úgy mutatta be, mint egy kifejezetten vezetőknek szóló hírlevelet, amely reményei szerint lehetővé teszi, hogy akik olvassák, ne csak túléljenek, hanem prosperáljanak is a mesterséges intelligencia korában. Azt is itt írta, hogy gyerekkora óta lenyűgözte őt a jövő és az innováció, rengeteget foglalkozik a technológiai fejlődéssel, a robotokkal és az MI-vel, de még nem döntötte el, hogy szerinte ezek megoldják majd a problémáinkat, vagy elpusztítják az emberiséget.

A bejegyzései alapján mindenesetre Tanács inkább techoptimistának tűnik, egy februári hírlevelében például a „humanoid robotok hajnaláról” írt, és kijelentette, hogy a humanoid robotok újra fogják definiálni az emberi civilizációt.

„Küldetésemnek tekintem, hogy minden állampolgár és vállalkozás korszerű, kényelmes, mobilbarát és biztonságos digitális szolgáltatásokat tudjon használni, az állami adatvagyon értéket teremtsen, az ügyintézés kényelmes legyen” – írta feladatairól a leendő tudományos és technológiai miniszter. Tanács foglalkozhat majd például a tavaly óta már évente frissítendő MI-stratégiával, a HUN-REN kutatói hálózat elmúlt napokban ismét közbeszédbe került státuszával és azzal is, hogy a nem mindig működő, de az utóbbi években folyamatosan fejlesztett DÁP jól működhessen.

A minisztereket a miniszterelnök jelöli, és a meghallgatások után a bizottságok kedden, az első plenáris ülésen osztják meg az Országgyűléssel, hogy támogatják-e a kinevezéseket. A képviselők ezután szavaznak a kormány összetételéről, a minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki.