Nem haragszom, ha azt mondják rám, cigány, de nem esik jobban, ha azt mondják, roma – fontos gondolatok a Hadházi Renátával készült interjúnkból

A hétköznapi roma hősöknek járó Aranypánt-díj idei nyertese, Hadházi Renáta Polgáron nőtt fel egy szegregált utcában, ami nem volt és a mai napig nincs leaszfaltozva. Gyerekként többször zacskót húzott a cipőjére, hogy ne legyen sáros, amikor beér az iskolába, ne gondoljanak rosszat a szüleiről. A környezetében lévő közül ő az első értelmiségi, a többiek szakmát szereztek, és azon a területen is helyezkedtek el. Ez nem okozott feszültséget, mint mondta, a többiek tisztelettel fordulnak felé, büszkék rá.

Hadházinak ma már három diplomája van, ősszel pedig neveléstudományi területen megkezdi a doktori iskolát Egerben. A felsőoktatásba vezető útja azonban nem volt zökkenőmentes, először a Miskolci Egyetem tanító szakára jelentkezett, azonban elcsúszott az ének alkalmassági vizsgán. Az Által mennék én a Tiszán ladikon című dalt kellett énekelnie, a felvételiztető kért bele egy hajlítást, amit nem tudott megcsinálni, emiatt abban az évben nem tudta elkezdeni egyetemi tanulmányait. Sokat sírt, nagy törés volt az életében, de nem bánja, hogy így alakult.

A hit és a motiváció hiányzik

A doktori képzésben a cigány-magyar kétnyelvűséggel szeretne foglalkozni hátrányos helyzetű gyerekek között. „Nagy motivációt érzek arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek segítsek, és azért jelentkeztem a doktori iskolába, mert a tudomány szintjén szeretném ezt csinálni”. A cigány-magyar kétnyelvűség azt jelenti, hogy vannak gyerekek, akik elsődleges nyelvként nem a magyart, hanem a roma nyelvet sajátítják el. Ez összességében nem rossz, mert két nyelven fog tudni a gyerek, viszont az oktatás nem az ő elsődleges nyelvén, hanem magyarul zajlik.

„Ezért amikor egy ilyen gyerek belép az oktatás színterébe, akkor nem arról van szó, hogy nem tudja a tananyagot, vagy nem motivált, hanem egyszerűen csak nem érti. És azért fontos ezzel foglalkozni, mert az oktatás az a terület, ami elősegíti a társadalmi mobilitásunkat, és kellenek azok a pedagógia módszerek, ahol őket segítjük.”

A cigány-magyar nyelven is tudó gyerekeknek az egyik nyelvükben sokkal több az erőforrás, mint a másikban, a transzlingváló pedagógia pedig azt mozdítja elő, hogy egyszerre használhassa a diák mindkét nyelvét a tanórán. Hadházi is vallja, nagyon fontos, hogy foglalkozzanak a nyelvi hátránnyal, ez ugyanis leküzdhető.

„Nem haragszom meg, ha valaki azt mondja rám, hogy cigány. Nem esik jobban, ha valaki azt mondja, hogy roma. Használom mindkét kifejezést, de van, aki zokon veszi, ha cigánynak szólítják. De milyen érdekes, ha két roma egymást cigánynak szólítja, abban nincs semmi rossz. De ha egy nem roma mondja azt valakire, hogy cigány, akkor egyből felkapjuk a fejünket.”

Gulyás Klára antropológust idézve Hadházi azt mondta, hogy az oktatás csak egy szelet, ezen kívül kellenek más támogatók is, intézmények vagy például mentorprogram. A roma fiatalok mindössze 1-2 százaléka kerül felsőoktatásba, Hadházi szerint elsősorban azért, mert „azt hisszük, hogy csak pékek, hegesztők, szakácsok lehetünk, miközben vannak olyan tehetséges gyerekek, akik nem hiszik el magukról, hogy többre képesek, és nem mernek lépni, sem nagyot álmodni”. Abban, hogy ez megváltozzon, Hadházi szerint nagy szerepe van a pedagógusoknak, „sokszor el sem hisszük, hogy egy-egy mondattal mennyire tudjuk támogatni a gyerekeket.”

Fontos, hogy a szülők is lássák

A diákjai buzdították arra, hogy indítsa el a TikTok-csatornáját, Reni tanárnő néven van fent, ma már több, mint 50 ezren követik. Az első videója egy tanár egy napjáról szólt, nem gondolta, hogy ennyi embert fog érdekelni, mit csinál egy pedagógus az iskolában, illetve az iskolán kívül. „Majd rájöttem, hogy ez mennyire fontos. Hogy betekintést nyerjenek a szülők abba, hogy amikor eljönnek egy iskolai rendezvényre, szép ruhába felöltöznek, és nézik a gyerekeiket, abban nekünk mennyi munkánk van” – mondta.

Általános kép a tanárokkal kapcsolatban, hogy az évzáró után szeptemberig pihennek, azonban Hadházi elmondta az interjúban, hogy ez mennyire nincs így. „Osztályozó értekezlet, tantermek díszítése, tanmenetek átdolgozása, óratervek készítése”, és még lehetne sorolni.

Hadházinak az iskolai tanítás, a TikTok és a doktori képzésre való felkészülés mellett arra is van ideje, hogy egy analfabéta felnőttet tanítson írni-olvasni. Heti egy-másfél órát tanulnak együtt, a diákja már mondatokat is el tud olvasni, Hadházi pedig azt mondta, nagyon sokat tanult tőle. A diákja egyébként az életminőségén szeretne javítani, vannak céljai, például, hogy letegye a jogosítványt, ami egy 17 éves középiskolásnak könnyű, neki viszont rendkívül nehéz. „A legszebb benne, hogy mindig hozzáteszi, hogy azért csinálja, hogy az ő gyerekeinek is jobb legyen majd”

Az interjúban különböző innovatív oktatási módszerekről is beszéltünk, valamint arról is, hogy lehet bevinni a kortárs kultúrát a tanterembe. „Pogányt és a hiphopot is imádom, úgy tekintek rá, mint a modern líra. Olyan jól lehet tanulni a költői képeket, a stílusokat, az idegen szavak beágyazódását a szövegbe – és hogy mennyire élvezik a gyerekek!” Nincs lehetőség minden órán bekapcsolni a Pogány Indulót, „de például a költői képeket rapszövegek által rendkívül hatékonyan és sikeresen tudtam megtanítani, és jobban megfogta a gyerekeket.”