Alaptörvényben védenék meg a településeket a túlnépesedéstől, mégsem lesz örökké veszélyhelyzet

Több ponton is átírnák a kormánypárti képviselők a 15. Alaptörvény-módosítás három hete benyújtott szövegét. A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután tárgyalja a javaslatot, és a fideszes képviselők nem sokkal az ülés előtt terjesztették be a módosításaikat.

A legfontosabb változás, hogy bekerülhet az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga, amiről először Orbán Viktor beszélt a februári évértékelőjén. „Komoly vitát szimatolok a kistelepülések önvédelmének jogáról. Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – adta ki az ukázt a miniszterelnök.

A törvényjavaslatot Navracsics Tibor minisztériuma dolgozza ki, és az elmúlt hetekben fokozatosan csöpögtetik az információkat. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy van 300-400 olyan település a budapesti agglomerációban, a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét. A tervezett törvény alapján a települések korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, vagy kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot. További eszköz lehet a kezükben, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg.

A törvénycsomagot csak később terjesztik be a parlamentnek, de az Alaptörvényben már most megágyaznának a települések önvédelmének. „Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához” – áll a hatályos Alaptörvény XXVII. cikkében. Ezt egészítenék ki egy mondattal:

„A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”

Az indoklás szerint a helyi önazonossághoz való jog egy olyan új kollektív jellegű jog, „amely védelmet nyújthat azon települési közösségek számára, amelyek meg kívánják óvni a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat”.

Egy másik komoly változtatás a három hete benyújtott javaslathoz képest, hogy mégsem hirdethet örökre veszélyhelyzetet a kormány. Úgy látszik, meggondolta magát a Fidesz, mert a mostani javaslat szerint marad úgy, ahogy eddig volt: a kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi.

Azt a részt ugyanakkor nem szedték ki a mostani javaslattal sem az Alaptörvény-módosításból, amellyel korlátoznák a kormány mozgásterét a veszélyhelyzetben: a jövőben az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel a kormány törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől. Egy másik, szintén a parlament előtt fekvő javaslat alapján viszont a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy meghatározott tárgykörökben vagy akár általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását.

Az is szerepel a törvényalkotási bizottságnak benyújtott módosításban, hogy a köztársasági elnök nem dönthet a magyar állampolgárság felfüggesztéséről, amelyről egy kedd este benyújtott törvényjavaslat szól. Halász János fideszes képviselő egy olyan törvényt vett a nevére, amely megteremti annak a lehetőségét, az állam legfeljebb tíz évre felfüggessze „azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”.

Halász javaslata szerint a magyar állampolgárság felfüggesztéséről egy kormányrendeletben kijelölt miniszter dönt majd. Ezért az Alaptörvényt most azzal egészítenék ki a fideszes képviselők, hogy a köztársasági elnök

„a felfüggesztés kivételével dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben”.

Azaz továbbra is a köztársasági elnök dönthet arról, hogy ki kaphat magyar állampolgárságot, és kitől veszik azt el, ám a jövőben bevezetni kívánt felfüggesztés nem hozzá fog tartozni.

Egy másik módosítás megerősíti, hogy a kettős állampolgár magyar állampolgársága a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető, és a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát.

Végül pedig egy technikai malőrt is javítanának a kormánypárti képviselők. Az Alaptörvényben 2020 óta az szerepel, hogy „az anya nő, az apa férfi”. A három hete benyújtott módosítási javaslatban azonban véletlenül felcserélték a szöveget, és azt írták: „az apa férfi, az anya nő”. Ezt is javítják most, és marad az a sorrend, hogy „az anya nő, az apa férfi”.