„Fontos a gyülekezés szabadsága, hiszen az a jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét. Ha akarja, akkor erőteljes formában is, de az nem normális dolog, hogy közben emberek ezrei vagy akár tízezrei rekednek benn egy budapesti dugóban, nem tudják élni az életüket, végezni a munkájukat, azért, mert néhány száz ember úgy dönt, hogy hidat vagy hidakat zár le. Ezért ezt meg fogjuk akadályozni” – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban, majd bejelentette, hogy törvénymódosítással védenék meg a nem tüntető emberek jogait.
A miniszterelnök már második alkalommal beszélt arról a közrádióban, hogy szerinte nem normális a hidak lezárása, és a nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét.
„Ugye milyen rossz, ha korlátozzák a szabadságunkat?! Amint visszavonják a törvényt, nem lesznek lezárások sem, megszűnnek a dugók, és mindenki szabadon mehet, ahova akar” – reagált Hadházy Ákos, aki szerint a kormány válasza azt mutatja: zavarja őket ez a tüntetés, és ezért folytatni kell a tiltakozást.
Hadházy volt az egyik főszervezője a Momentum mellett az elmúlt három hétben tartott tüntetéseknek. Kedden az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi és Margit híd forgalmát is órákra blokkolták a tüntetők, csakúgy, mint egy héttel korábban. A gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen tiltakoztak, miután a Fidesz-KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői törvényben tiltották be azokat a gyűléseket, amelyek a nemváltoztatást és a homoszexualitást „népszerűsítik”.
Orbán most már nemcsak a Pride-ot tiltaná be, hanem minden egyes tüntetést, amely szerinte súlyosan sérti a közlekedés rendjét. Ez a kitételt már 2018-ban törvénybe foglalta a Fidesz, de a miniszterelnök a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elvárására fittyet hányva kritizálta a Kúriát, hogy mégis engedélyezte a keddi tüntetést. „Ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, hogy ilyen döntések szülessenek, akkor mi nem tudjuk utasítani a bíróságot, mert a bíróság független. Mi egy dolgot tehetünk, megváltoztatjuk a jogszabályokat, és ezzel a lehetetlenné tesszük, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten, mert itt ez történt.”
Azt még nem tudni, hogy jogilag hogy néz majd ki a szabad gyülekezés alkotmányos alapjogának újabb korlátozása, politikailag azonban legalább három célja van ezzel a miniszterelnöknek:
- új, eddig bizonytalan szavazókat szólítana meg,
- megakadályozná, hogy a következő egy évben látványos tüntetések növeljék az elégedetlenek táborát, és
- megosztaná az ellenzéki térfelet.
A tavalyi EP-választás óta alapjaiban változott meg a belpolitikai tér, és a korábbi, apró pártokra szétaprózódott ellenzék helyett valódi kihívója lett a Fidesznek 2026-ra. A közvélemény-kutatások trendjei szerint nagyjából fej-fej mellett állhat egy évvel a választás előtt a Fidesz és a Tisza Párt. Jövő áprilisig Orbánnak és Magyarnak is két feladata van: megtartani és mozgósítani a már meglévő szavazóbázisát, és új szavazókat is behúzni a győzelemhez. Ennek jegyében megindult a harc a még jellemzően fideszes nyugdíjas szavazókért, a nőkért és a vidéki kisgazdálkodókért is. Ebben a keretben érdemes értelmezni a miniszterelnök mostani szavait is.
A budapesti választókról legkésőbb tavaly, Szentkirályi Alexandra visszalépésével teljesen lemondott a Fidesz, és az is nyilvánvaló, hogy a kormány ellen tüntető, hidakat lezáró tömegeket sem fogja tudni már meggyőzni Orbán a következő egy évben. Lehet viszont egy szűk, politikával nem foglalkozó réteg, akit pont egy ilyen hétköznapi élmény alapján, egy dugó után tud megszólítani.
„Azokat kéne most három órára bezárni, akik tüntetnek” – mondta a Hír Tv riportjában egy dühös sofőr, aki állítása szerint több mint három óra alatt alig 5 kilométert tudott megtenni Budapesten a keddi tüntetés miatt. A kormánypárti médiát ellepték a tudósítások arról, hogy a budapesti autósok a hídfoglalás miatt nem jutottak haza a munkából. „Úgy tűnik, be kell rendezkednünk arra, hogy heti szinten megzavarják a budapestiek életét. Azokét, akik hazafelé igyekeznek a munkából, a gyerekeikért mennének, vagy csak egyszerűen közlekedni szeretnének a városban, ahol élnek” – posztolta a dugóról Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője is a Facebook-oldalán kedden.
A Fidesz üzenete egyszerű: az ellenzék miatt ülsz dugóban, és mi majd törvénymódosítással eltakarítjuk azt a „pár száz” tüntetőt a hídról.
Nagyon hasonló ez ahhoz, amikor Karácsony Gergelyt a körúti biciklisávok miatt kritizálták. Azzal azonban, hogy Orbán Kossuth Rádióban országos szintre emelte a témát, már nemcsak budapestiekhez szeretne szólni, hanem mindenkihez, aki valaha már ült dugóban, és ez a kellemetlen élmény átélhetőbb számára, mint olyan elvontabb ügyek, mint a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása.
„Orbán arrogáns reakciója megmutatja, mennyire zavarják őket az eddigi tiltakozások.
Természetesen emiatt sem hagyhatjuk abba!” – reagált Hadházy Ákos a miniszterelnök szavaira. A képviselő jövő keddre ismét tüntetést hirdetett az Erzsébet hídhoz, és szerinte a tétet azzal lehetne igazán emelni, ha a legutóbbinál is többen mennének el erre. „Azzal megüzenjük, hogy nem nyugszunk bele ezekbe a mocskos törvényekbe!”
Orbán törvénymódosítása valóban többről szól, mint hogy megakadályozzák az elmúlt két hétben látott hídfoglalások folytatását. A Fidesz szeretné elkerülni, hogy a következő egy évben olyan látványos megmozdulások, tüntetések legyenek a fővárosban vagy bárhol máshol az országban, amelyek azt mutatják, hogy nagyon sok ember elégedetlen a kormánnyal.
A hídfoglalás olyan szimbolikus akció, amire mindenki felkapja a fejét az országban, nem csak Budapesten. Na és ez az, ami nem jó a Fidesznek. Egy tömeges megmozdulás (például az influenszerek tavaly februári tüntetése) könnyen aktivizálhat olyan választókat is, akik korábban nem foglalkoztak a politikával, és a választásra sem terveztek elmenni. A tüntetések lényege, hogy a kormánnyal kritikus választók azt érezzék: nincsenek egyedül a dühükkel, nagyon sok más ember is elégedetlen a jelenlegi rendszerrel. A hídak elfoglalásáról készült fotók és videók olyanokat is mobilizálhatnak, akiknek korábban eszükbe nem jutott volna kimenni egy tüntetésre.
A Fidesz ezért most jogi úton próbál meg gátat szabni annak, hogy az elégedetlenség még erősebben jelenhessen meg a köztereken.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint jogi szempontból semmilyen indoka nincs annak, hogy módosítsák a gyülekezési törvényt. A szabad gyülekezéshez való jog a demokratikus országok egyik legfontosabb alapértéke, Magyarországon évtizedek óta az Alaptörvény garantálja. Hegyi korábban arról beszélt lapunknak: a kilencvenes évek óta egyértelmű alkotmánybírósági döntések születtek a véleménynyilvánítás és a gyülekezés jogáról, amelyek kiemelik ezeknek a jogoknak a demokratikus közéletben játszott, nélkülözhetetlen szerepét.
A jogász szerint a gyülekezési jog sajátossága, hogy szinte mindig együtt jár mások érdekeinek korlátozásával és a hétköznapi élet zavarásával. A szabadságjogok – például a gyülekezési jog – korlátozása éppen ezért nem igazolható szerinte egy demokráciában azzal, hogy a gyakorlásuk – például egy tüntetésen való részvétel – zavar másokat. Tény, hogy a gyülekezési jog gyakorlását, és az azzal járó zavaró hatásokat azoknak is el kell viselniük, akik nem vesznek részt a tüntetésen. Addig azonban, amíg egy tüntetés békés, és nem jár mások jogának aránytalan sérelmével, szerinte nem beszélhetünk visszaélésről. Sőt, igazából ez a gyülekezési jog törvényes gyakorlása.
Orbán harmadik célja a péntek reggel bejelentett törvénymódosítási szándékkal pedig az ellenzék megosztása. A Fidesznek szemmel láthatóan nem ízlik, hogy a korábban bevált centrális erőtér helyett most egy komoly kihívó van. Az lenne nekik az ideális forgatókönyv, ha több ellenzéki párt között aprózódnának szét a szavazatok.
Hosszú idő után a Pride betiltását célzó törvénymódosítás volt az első olyan mozzanat, ami megosztotta az ellenzéki tábort, és életjelet mutatott a Tiszán kívüli ellenzék is. A parlamenti ellenzéki pártok mellett a Fidesztől független nyilvánosságban több ismert ember is Magyar Péter szemére vetette, hogy miért nem állt ki határozottabban a Pride betiltása ellen. Ezt még úgy is sokan hiányolták, hogy mindenki tudja: a Fidesz a gyülekezési törvény módosításával csapdát akart állítani a Tisza Párt elnökének. Ha határozottan kiáll a Pride betiltása ellen, rögtön rásüti a kormányzati propaganda, hogy nem fontos neki a gyerekvédelem, és a hónapokon át épített lejáratókampány sok tiszás szavazót elbizonytalaníthat. Ha viszont azt mondja, hogy egyetért a Pride betiltásával és nincs szükség felvonulásra az Andrássy úton, akkor a Fidesszel kerül egy platformra, és az ellenzéki táborból veszít szavazókat.
Magyar ezért nem vette fel a kesztyűt, és inkább igyekszik kerülni az állásfoglalást. „A kiállás az, hogy nem úgy táncolunk, ahogy a kormánypárt fütyül” – védekezett a Tisza Párt nevében Bódis Kriszta, a párt szociálpolitikai tanácsadója a Népszavának adott interjúban. Erre Hadházy a keddi tüntetésen úgy reagált:: „aki nem áll ki, és nem csinál semmit, az még inkább úgy táncol, ahogy a hatalom fütyül.” A képviselő szerint „a hatalom altatódalt szeretne”, és az a jó nekik, ha nem tüntet az ellenzék. A hetek óta tartó vitát a Tiszánál egyelőre azzal oldották fel, hogy most a választásra kell koncentrálni, és minden más másodlagos. Bódis ezt úgy fogalmazta meg, hogy a szabadság nevében tűrni kell a megaláztatást, hogy vissza tudják állítani a demokráciát. Magyar Péter pedig a Pride bárminemű említése nélkül annyit ígért: a Tisza „minden magyar ember alkotmányos gyülekezési jogát meg fogja védeni”.
A gyülekezési törvény további módosításával Orbán ezt a vitát is fokozni igyekszik az ellenzéki oldalon. Kiáll-e Magyar a gyülekezési jog még súlyosabb korlátozása ellen, azt vállalva, hogy ezzel egy térfélre kerül Hadházyval és a Pride betiltása ellen tüntetőkkel? Megengedhető-e, hogy egy ilyen módosítás után is csendben maradjon a kormányváltásra készülő ellenzéki párt vezetője?
A Tisza Párt elnöke eddig kerülte a hídfoglalásokat, és többször is elmondta, hogy nem szeretne együttműködni Hadházyval és a Momentummal. Szerinte pont az a célja a Fidesznek, hogy balhé legyen, a tüntetők összecsapjanak a rendőrökkel, és az általa fontosabbnak tartott megélhetési témák helyett aztán erről legyen szó a nyilvánosságban. A Tisza Párt elnöke igyekszik inkább a saját ügyeit vinni: a Nemzet Hangja kezdeményezésével az országot járja, csütörtökön Debrecenben töltötte meg az Egyetem teret.
Orbán az interjúban azonban nem a kihívójával foglalkozott, hanem azokkal a politikai erőkkel nyitott újabb frontot, akik a jelenlegi tudásunk szerint semmilyen veszélyt nem jelentenek a hatalmára. A miniszterelnök láthatóan élvezi, hogy ezzel ismét egy olyan pályán játszhat, ahol 2010 óta minden választást megnyert. Ebben a játékban pedig még az is belefér neki, hogy nekimenjen a bíróságnak, és az egyik legalapvetőbb alkotmányos jogot korlátozza.
