Ha idehozza a teheneket Jánossomorjára, többé nem választjuk meg a miniszter urat

„Sanyi bá, meglátja, holnap reggel nyolckor hozzák majd a dögöket” – mondta a hétfői jánossomorjai demonstrációról hazafelé sétálva az egyik helybéli. „Nem fogják, még nem is kezdték leölni azokat” – jött a válasz. A Győr-Moson-Sopron megyei, Mosonmagyaróvárhoz közeli kisvárosban senki nem tud semmit, pontosabban egyet igen: nem akarják, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt leölésre ítélt, mintegy 3500 szarvasmarhát a településük melletti telepre vigyék. A helyiek azért tüntettek, mert Kisbajcs és Levél után április elsején a Jánossomorjától kb. 30 kilométerre fekvő Dunakilitin és Darnózselin is megjelent a száj- és körömfájás, így az ottani állatállományt is le kell ölni, és a tetemeket valahol el kell temetni.

„Ha idehozzák, mi keresztbefekszünk az autók elé” – szögezték le harcosan a helyiek. Lőrincz György független polgármester egyelőre annyit tudott mondani nekik, hogy Nagy István agrárminiszterrel – aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is egyben – közölte: nem ez a megfelelő helyszín és mód a dolgok elintézésére, a marhatetemek elásására. Arra kapott ígéretet, hogy ha bármi történik, arról először Jánossomorját értesítik.

„Ha idehozzák a teheneket, még egyszer nem választjuk meg a miniszter urat”

– jelentette ki egy másik helybéli, és bár a városka méretéhez képest meglehetősen sokan dacoltak a jéghideg széllel, többen szkeptikusak voltak a Zöld Jánossomorja csoport által szervezett demonstráció sikerével kapcsolatban. „A tündérmesékből már kinőttünk”, mondták, mégis kijelentették, hogy ha kell, akár szerdán is kijönnek.

Merthogy a Zöld Jánossomorja újabb útzárra kért engedélyt, úgy számolnak ugyanis, hogy ha mégis a település dögkútjába szállítják az állatokat, akkor arra egy-két nap múlva kerülhet sor. Akkor pedig valóban lesz értelme és hatása a bekötőút lezárásának, amit most elzárt az egy-kétszáz fős tömeg.

Húsz éve szagolják a szemét bűzét

Vasárnap Lőrincz György, Jánossomorja polgármestere ideges hangú közleményben jelentette be, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. sajtótájékoztatót hívott össze a kisvárosban, amelyre az önkormányzat meghívást sem kapott. Ezen a dunakiliti és darnózseli állatok elhelyezésével kapcsolatos terepbejárásról számoltak be.

„Az elképzelések egyike szerint a Rekultív Kft. által üzemeltetett Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakón kívánják elhelyezni a tetemeket” – közölte tegnap Lőrincz. Molnár Gábor jánossomorjai képviselő is kifakadt:

„Húsz éve Jánossomorján rakódik le a mosonmagyaróvári, a csornai és a környékbeli szemét, ennyi ideje szagoljuk a minden nyáron kigyulladó szeméttelep bűzét, most meg még ott lesz mellette egy dögtemető is?!”

Mikorra a hír végigsöpört a helyiek körében, kiderült, egyelőre nem született központi döntés arról, hogy a Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakóba helyeznék el a leölt, fertőzött állati tetemeket. Ezt Nagy István agrárminiszter, országgyűlési képviselő, az állategészségügyi operatív törzs vezetője közölte Lőrincz György polgármester hívására hétfő reggel.

Jánossomorja vasárnap esti rendkívüli képviselő-testületi ülésén határozatot hozott arról, hogy jogszerűtlennek tartja, hogy az önkormányzat tájékoztatása, megkeresése nélkül készítenek elő döntéseket, amelyek önkormányzati tulajdonú területeket érintenének. Nagy István később sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy a dögtemető lehetséges helyszíneit vizsgálják még, „nagyon sok szempontot kell figyelembe venni”, ezért hétfőn még nem lesz döntés a kérdésben.

A demonstrációt azonban már nem fújták le a helyiek.

Senki nem akar a szomszédba egy dögtemetőt

Napok óta kulcskérdés a Szigetközben és Mosonmagyaróvár környékén, hová viszik és földelik majd el a száj- és körömfájásban érintett, emiatt leölésre ítélt dunakiliti és darnózseli szarvasmarhákat. Minden környékbeli falu menekülne ettől a tehertől, Dunakiliti testületi döntést hozott, hogy nem kér az elhullott állatokból, ők és Hegyeshalom is ígéretet kapott, hogy nem is kerülnek oda.

De akkor hová? A két telepen 3500 szarvasmarhát ölnek le, szállítják és földelik el. A szigetközi ivóvízbázist nem lehet veszélyeztetni, a Duna közelsége miatt itt három méter mélyen már a talajvíz szivárog. A két érintett telepen mindenesetre folyamatos a munka, ottjártunkkor a száj- és körömfájás miatt felszámolandó darnózseli és a dunakiliti szövetkezet előtt is rendőrautót láttunk, utóbbinál védőruhába öltözött emberek dolgoztak a szántóföld szélén.

Fokozta az aggodalmat, hogy vasárnap valaki videót készített az egy időre őrizetlenül hagyott csemeztanyai dögtemetőről, ahol az oszlásnak indult tetemek maradványai szó szerint bugyogtak fel a földből, nem volt ugyanis teljesen elföldelve a Levélről idehozott több ezres, leölt állatállomány. A szakemberek szerint ez normális, meg kell várni a gázok távozását, után lehet még több méter földréteget rátenni az elásott tetemekre.

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át. A járvány március elején Kisbajcson tört ki, majd Levélen, aztán Dunakilitin és Darnózselin mutatták ki a vírust. Emiatt már több ezer állatot öltek le és temettek el Bábolnán, illetve a Hegyeshalom melletti Csemeztanyán. A Duna túloldalán, Szlovákiában is kimutatták a fertőzést több marhatartó telepen.

Nagy István agrárminiszter vasárnap azt mondta: teljes erővel zajlik a védekezés, újabb fertőzött telepet nem találtak a vármegyében. A fertőzéssel érintett helyeket zárlat alá vonták, és a lehető legszigorúbb ellenőrzés alatt tartják. Garamszegi László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a Telexnek azt mondta: a Magyarországon újra megjelenő száj- és körömfájásjárvány is intő jel arra, hogy sokkal jobban kell figyelni az inváziós jelenségekre. A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy egy 2017–2018-ban Pakisztánban izolált vírustörzzsel rokon a most felbukkanó törzs.