70 éves bírók, pénzbüntetés a bíróságoknak, szigorított távoltartás – átment a parlamenten az új igazságügyi törvény

Megszavazta a parlament fideszes többsége a kormány igazságügyi törvénymódosító csomagját szerda délben. Ez egy nagy, közel kétszáz oldalas salátatörvény, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be.

Ebben a többi közt ezeket szavazták meg:

• Ha egy bíró szeretne 65 év felett is tovább dolgozni (maximum 70 éves koráig), akkor a kérelmét az Országos Bírói Hivatal elnöke – jelenleg Senyei György – vagy kúriai bíró esetén Varga Zs. András, a Kúria elnöke bírálja el. Így a bírók sorsa az ő kezükben van.
• A létszámhiány és a leterheltség kezelése helyett inkább pénzbüntetéssel sújtják majd azokat a bíróságokat, amik túllépik a határidőket a polgári és közigazgatási perekben. Ezt a törvény vagyoni elégtételnek hívja, amit az érintett feleknek kell kifizetni, az összege pedig a mindenkori minimálbér 1,5 százaléka. Ezt már a határidő lejártának másnapjától kell fizetnie a bíróságoknak, méghozzá naponta.
• A közjegyzők korhatárát is kitolják 70 éves korig. Nekik ehhez pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, azon pedig alkalmas minősítést kell kapniuk.
• A jövőben nem csak a feltételesen szabadlábra bocsátott elítéltekkel szemben, a feltételes szabadságra bocsátás időtartamára kérhet távoltartást a sértett, hanem azután is, hogy az elítélt teljesen letöltötte a büntetését. Ezt erőszakos bűncselekményeknél lehet alkalmazni, például emberölés kísérleténél, súlyos testi sértésnél vagy szexuális erőszaknál. Ha a sértett ezekben az esetekben kéri a távoltartást, akkor azt a törvény szerint mindenképp el kell majd rendelni, nincs mérlegelési szempont. A távoltartás megszűnésének nincs időkorlátja, az csak akkor szűnhet meg, ha azt a sértett maga kéri. A törvény nem említi, de minden bizonnyal a lúgos orvos és Renner Erika ügye nyomán alakították ezt így.
• Online is lehet majd követni a tárgyalásokat – már ha az ehhez szükséges technikai feltételeket a bíróságok biztosítani tudják. Ezekre a közvetítésekre regisztrálni kell a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazáson keresztül, így az embernek igazolnia kell magát – olyan ember nem kapcsolódhat be, aki már büntetve volt, vagy akit az adott ügy érint. A tárgyalóteremben történteket pedig nem lehet rögzíteni.

A bírók előzetesen véleményezhették a törvénytervezetet, de erre az eredeti tervek szerint épp csak pár napot kaptak volna, amibe egy hétvége is beletartozott. A Magyar Bírói Egyesület ezt sérelmezte. Azt írták, lehetetlen ennyi idő alatt érdemi észrevételt tenni egy ekkora terjedelmű anyaggal kapcsolatban, és „ez a határidő önmagában is azt üzeni, hogy a jogalkotó nem kíváncsi a bírák széles körének szakmai véleményére”. Végül az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elismerte, hogy valóban szűkös határidőt adtak a véleményezésre, így aztán a határidőt kitolták.

A Magyar Bírói Egyesület februárban demonstrációt szervezett az igazságszolgáltatás függetlenségéért, erről később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy nehéz a bírói szabadság részeként értelmezni, ha egy bíró tüntet, mert „az igazságszolgáltatás függetlensége a bírákkal szemben is megfogalmaz elvárásokat”. A miniszterelnök március 15-én pedig a bírókat is példaként hozta fel, miután „áttelelő poloskákról” beszélt.

Gulyás egy áprilisi kormányinfón is beszélt a bírókról. A Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította három gyanúsított letartóztatását, akik ellen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kereskedelem és más bűncselekmények miatt indult nyomozás. Gulyás erre úgy reagált: egyes ügyekben „aggályos ítéletek születtek”, amik joggal okoztak felháborodást. Szerinte például aggasztó lehet, hogy mostantól a drogterjesztők akár szabadon mászkálhatnak az országban, és nem tartóztatják le őket.