A Helsinki Bizottság megpróbált rendet vágni a Pride körüli jogi zűrzavarban

Mire alapozza Karácsony Gergely, hogy a rendőrség nem tilthatta volna meg a Pride-ot? Mire számíthat, aki kimegy a Pride-ra? Többek között ezekre a jogi kérdésekre próbált meg választ adni a pénteken kiadott állásfoglalásában a Magyar Helsinki Bizottság.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a Kúria megtiltotta a Pride-ot, a Főváros ennek ellenére tervezi megtartani. Igaz ez?

A civil jogvédő szervezet szerint nem. Azt írják, hogy Tuzson Bence egy videóban üzent a nyilvánosságnak a Pride-dal kapcsolatban. Ebben egyebek mellett a következőket mondta: „Pride ügyben lássunk tisztán! A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria megtiltotta a rendezvény megszervezését, de Karácsony Gergely bejelentette, hogy azt ő mégis megrendezi.”

Bár az igazságügyi miniszter „tisztánlátást” ígér, videóját rögtön különböző dolgok összemosásával kezdi. A Kúria döntése nem a Pride-ra, hanem négy jogvédő szervezetnek a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége melletti „szivárványos demonstrációjára” vonatkozott. Bár a két rendezvény között van tematikus átfedés, a Kúria döntése valójában éppen azt magyarázza hosszan, hogy a szivárványos demonstráció miért nem azonosítható a Pride-dal. A Kúria az erre vonatkozó érvelést azzal zárja, hogy a rendőrség hivatkozásai „még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a Pride-ot »előzményi« gyűlésnek lehet tekinteni, illetve hogy a [jogvédők által] tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként”.

A Helsinki Bizottság szerint nem lehet tudni, hogy anélkül mondta videóra Tuzson Bence az üzenetét, hogy tisztában lett volna a kúriai döntés tartalmával, vagy számára is egyértelmű volt, hogy nem igaz, amit állít, de az biztos, hogy egyik sem fogadható el egy felelős igazságügyi minisztertől.

Mire alapozza Karácsony Gergely, hogy a fővárosi rendezvényként megtartott Pride-ot a rendőrség nem tilthatta volna meg?

A békés gyülekezés szabadsága emberi jog, aminek a jogosultja az egyén, elsődleges kötelezettje pedig az állam. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog az egyén védelmét biztosítja az állammal (illetve más közhatalmat gyakorló szervekkel, személyekkel) szemben. A közhatalom gyakorlói (ideértve az önkormányzatokat is) tehát nem a jogosulti, hanem a kötelezetti oldalon vannak akkor, amikor gyülekezésről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a gyülekezési törvény azt szabályozza, hogy a gyülekezési jog jogosultjai (elsősorban a tüntetni kívánó emberek) hogyan élhetnek ezzel a jogukkal, és ezzel kapcsolatban mik az állami szervek kötelezettségei.

Mivel az önkormányzat közhatalmat gyakorló szerv, ezért nem is jogosultja a gyülekezési jognak, hanem legfeljebb kötelezettje lehet, így a gyülekezési törvénynek a demonstrációk szervezésére, bejelentésére vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók rá.

Ehhez hasonló helyzet, amikor például egy állami ünnepséget szerveznek március 15. vagy október 23. alkalmából. Ha mondjuk a miniszterelnök beszédet tart a Nemzeti Múzeumnál, nem egy demonstrációt fog bejelenteni, amit a rendőrség vagy tudomásul vesz, vagy megtilt (ahogy az a gyülekezési törvény alá tartozó gyűléseknél történik), hanem csupán jelzi a rendőrségnek, hogy lesz egy ilyen esemény, amit a rendőrség az általános közrendvédelmi kötelezettségei alapján biztosítani fog.

A Helsinki szerint a jogértelmezési bonyodalmat az jelenti, hogy akik kimennek a rendezvényre, azok azt is kifejezik egyúttal, hogy támogatják a kormányt, sőt, lehet, hogy politikai véleményt megjelenítő transzparenseket tartanak fel vagy ilyen szlogeneket skandálnak, ez azonban mégsem tüntetés lesz, hanem egy közhatalmi szerv rendezvénye, amiről a rendőrség nem döntheti el, hogy megtörténhet vagy sem. Ugyanígy akik kimennek a Főváros által szervezett Pride-ra, véleményt is nyilvánítanak vagy nyilváníthatnak, de ettől ez még egy önkormányzati rendezvény marad, így a rendőrség ezt sem tilthatja meg jogszerűen.

Ez azt jelenti, hogy aki kimegy a Pride-ra, azt nem is lehet felelősségre vonni?

Fontos látni, hogy a rendőrség mást gondol a helyzetről, mint a Főváros. A rendőrség álláspontja szerint a Pride annak ellenére bejelentési kötelezettség alá eső gyűlés, hogy a Főváros rendezi, aminek éppen ezért a rendőrségi tiltása is lehetséges. A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki megtiltott gyűlésen megjelenik, és mivel a rendőrség jár el szabálysértések esetén, jó esély van rá, hogy sokan fognak szabálysértési bírságot kapni a résztvevők közül, különösen azért, mert arcfelismeréssel is azonosíthatók utólag az ott megjelenők.

Ráadásul míg bármilyen más szabálysértés esetén úgynevezett halasztó hatálya van a jogorvoslatnak (tehát ha megtámadom a rendőrségi bírságot a bíróságon, akkor addig nem is kell befizetnem, amíg a bíróság nem dönt az ügyemben), addig a gyülekezési jogi szabálysértéseknél nem ez a helyzet: be kell fizetnem a bírságot (ha nem teszem, a NAV szedi be, és akkor az többe kerül, mint az eredeti összeg), és legfeljebb ha a bíróság utóbb nekem ad igazat (vagy csak mérsékli a bírságot), akkor visszakövetelhetem a pénzt vagy egy részét.

A szabálysértési eljárásokban érdemes lesz – egyéb, a békés gyülekezés zavartalan jogával kapcsolatos alapjogi érvek mellett – hivatkozni arra is, hogy a rendőrségnek nem lett volna joga megtiltani egy önkormányzati rendezvényt, hiszen ha a tiltás nem jogszerű, illetve a rendezvény nem tekinthető a gyülekezési törvény értelmében vett „gyűlésnek”, akkor a megjelentek sem követhetnek el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést.

A jogvédő szervezetek panaszmintákat és érvelési segédleteket fognak közzé tenni, az eljáró bíróságoknak pedig valószínűleg el kell majd dönteniük egyebek mellett azt is, hogy a Főváros vagy a rendőrség értelmezését fogadják el.

Amíg azonban ez a jogi vita végérvényesen lezárul, meglehetősen sok idő fog eltelni, erre az időre sajnos nélkülözni kell a bírságra befizetett összeget.

Milyen kötelezettségei vannak a rendőrségnek egy ilyen helyzetben?

A jogvédő szervezet szerint hogy mit fog tenni a rendőrség, azt nem lehet pontosan megmondani, azt viszont igen, hogy mit kellene tennie a hazai és nemzetközi emberi jogi követelmények alapján.

Az első követelmény, hogy a rendőrségnek alapvető jog- és közrendvédelmi kötelezettségéből fakadóan gondoskodnia kell a Pride résztvevőinek biztonságáról függetlenül attól, hogy mi a jogi álláspontja a rendezvény jogszerűségéről, illetve gyülekezési jogi vagy önkormányzati jellegéről.

A második kötelezettsége pedig abból következik, hogy a strasbourgi bíróság többször kimondta: ha egy tüntetés békés (azaz a tüntetők nem vesznek részt erőszakos cselekményekben), a hatóságoknak bizonyos fokú türelmet kell tanúsítaniuk még akkor is, ha úgy gondolják, hogy a bejelentésre és lebonyolításra vonatkozó jogszabályokat a demonstrálók nem tartották be.

Az előzmények

Miután a főváros bejelentette, hogy megrendezi a Budapest Büszkeség napját, a világ felbolydult: a fővárosi Fidesz a hétfői közgyűlésre benyújtott egy azt elítélő javaslatot, Tuzson Bence igazságügyi miniszter pedig börtönnel is fenyegette Karácsony Gergelyt a szervezésért. Karácsony szerint a fenyegetés vicces, Tuzson pedig nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal.

A rendőrség jelezte, a gyülekezési jog szerint fogja értelmezni az önkormányzati eseményt. „A rendőrség 2025. június 28-án is a hatályos jogszabályoknak megfelelően fog eljárni” – tették aztán hozzá arról, mit terveznek a Pride-ra. Az eközben bejelentett Mi Hazánk-tüntetésről Novák Előd, a párt alelnöke azt mondta, bíznak benne, hogy a rendőrség fellép a Pride ellen, de ha nem, akkor „a magunk nyilvánvalóan szegényesebb eszközeivel” ők fogják megkísérelni megállítani a vonulást. A felvonulás bejelentett programja szerint a Pride a Városháza park elől indul majd és a Károly körúton, majd a Múzeum körúton keresztül a Szabadság hídon vonul át a tömeg a Műegyetem rakpartra.

A főpolgármester június 16-án jelentette be, hogy nem demonstrációként, hanem fővárosi önkormányzati rendezvényként szervezi meg a Budapesti Büszkeség menetét (angol nevén: Budapest Pride). A főváros ezzel szeretné kikerülni a Pride betiltását célzó törvénymódosítást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt üzente a magyar hatóságoknak, hogy engedélyezzék a Pride-ot, és ne kelljen büntetőjogi vagy közigazgatási szankcióktól tartaniuk azoknak, akik kimennek az eseményre. Orbán Viktor erre azt válaszolta: arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a tagállamok rendészeti ügyeibe való beavatkozástól, nincs ahhoz közük.