A Pride arról szól, hogy meg tudja mutatni: nem omlik össze a világ a coming out után sem
„A törvény után öntudatlanul gondolkozni kezdtem azon, hogy meg merjem-e fogni Vivi kezét egy gyerek előtt?” – mondja Lau a Reuters képriportjában arról, hogy a Pride betiltását célzó rendelet hogyan érintette párkapcsolatát is. Lau és Vivi fiatal leszbikus pár Magyarországon, gyakran fogják egymás kezét a budapesti utcákon. Lau viszont a kormány fokozódó LMBTQ+-ellenes kampánya miatt aggódni kezdett azon, vajon ez-e a megfelelő szeretetnyilvánítási forma.
Orbán Viktor és kormánya az elmúlt években számos olyan törvényt fogadott el, amelyek érintik a magyarországi LMBTQ+-közösség életét. A közösség elleni küzdelem a gyermekvédelemre hivatkozva indult, a homoszexualitás és a pedofília összemosásával, majd a Pride-ok betiltásával folytatódott. Szóról szóra úgy, mint Oroszországban, ahol már az LMBTQ-közösség érdekvédelmére létrejött bármilyen szervezet betiltásánál tart a folyamat.
A kormány megtiltotta a nem megváltoztatását a személyi okmányokban, lényegében ellehetetlenítette azt, hogy azonos nemű párok örökbe fogadhassanak, megtiltotta „a homoszexualitást és a nemváltást” népszerűsítő anyagok terjesztését az iskolákban. A melegellenes törvény részeként le kellett fóliázni azokat a könyveket is, amelyekben valahogy megjelenik bármilyen szexuális kisebbség. Annak ellenére is, hogy a tudományos kutatási eredmények egyértelműen igazolják, hogy a szexuális edukációnak, a minőségi könyveknek, irodalomnak fontos szerepe van abban, hogy azok a gyerekek is elfogadják magukat, akik talán éppen ekkortájt ébrednek rá, hogy a saját nemükhöz vonzódnak.
Mindezek után a parlament márciusban elfogadott egy törvényt, amely jogalapot adott a Pride-felvonulások betiltására. Az LMBTQ+ közösség jogaiért, a sokszínűség ünnepléséért és a megkülönböztetés elleni fellépésért szóló eseményt próbált ellehetetleníteni a kormány. Arra hivatkozva, amire anno Moszkva: hogy ez káros a gyerekekre. És erre a törvényre mondta fentebb Lau is, hogy aggodalmat generált az LMBTQ+-közösségben is: „Nem mondom, hogy most már nem fogom Vivi kezét, de valami elkezdett dolgozni bennem”.
Lau barátnője, Vivi szerint egészen szürreális, hogy azt kell érezniük, valami rosszat csinálnak, ha megölelik vagy megcsókolják egymást az utcán. Hiszen ők szerelmesek, és lehet, hogy egyszer össze is házasodnak – mondja magukról Vivi. Bár igaz, hogy nem ebben az országban: Magyarország soha nem engedélyezte a melegházasságot.
Lau és Vivi két éve vannak együtt, kutyájukkal élnek hárman Budapesten. Lau zenét szerez, legújabb számára „queer love song”-ként hivatkozik, ami a saját coming out történetét meséli el. A kelet-magyarországi Launak nem volt könnyű coming outolnia, végül 2-3 éve, nagymamájának mondta el először – azért, mert őt sokkal elfogadóbbnak érezte, mint a szüleit.
Viviennek hasonló tapasztalatai voltak budapesti nagyszüleivel, akik hamar befogadták a családba barátnőjét. Boldogok együtt, de úgy érzik, az LMBTQ-emberek számára fogytán a levegő itthon. „Folyamatos téma, hogy lehet, jövőre külföldre kéne költöznünk” – mondta Vivien.
A Pride betiltását célzó törvény előfutára Orbán Viktor februári beszéde volt, amelyben azt üzente a Pride szervezőinek, hogy nem érdemes az idei rendezvénnyel bajlódniuk, mert „csak kidobott pénz és idő” lenne. Orbán beszéde után megjelent a Pride-ot célzó törvényjavaslat, a törvény elfogadása pedig lehetővé tette a rendőrségnek, hogy betiltsa a június 28-i Pride-felvonulást. A rendőrség ezt meg is tette, részben olyan felvételekkel támasztva alá a Pride betiltásának indoklását, amelyek nem is ott készültek.
Erre válaszul Budapest a nevére vette a Pride-ot, jelezve, hogy önkormányzati eseményként fogja megtartani azt. A rendőrség betiltotta a fővárosi Pride-ot is, ezt azonban Karácsony Gergely főpolgármester nem fogadta el. Pride tehát lesz, de a hangulat az előző évekhez képest jóval feszültebb: Tuzson Bence igazságügyi miniszter börtönnel is fenyegette Karácsony Gergelyt a szervezésért, a Mi Hazánk pedig tüntetést jelentett be a Pride idejére és útvonalára.
Lau és Vivi már korábban is részt vett a Pride-felvonuláson, de az idei eseményt különlegesen fontosnak tartják. És ezt nemcsak ők érzik: idén harminchárom külföldi nagykövetség, köztük Franciaország, Németország és Nagy-Britannia is jelezte, hogy támogatja az eseményt. Ursula von der Leyen megüzente a magyar hatóságoknak, hogy engedélyezzék a Pride-ot, posztjában azt írta: „Szeretném kifejezni a teljes támogatásomat a Budapest Pride-nak, és az LMBTQ+-közösségnek. Európában a jogaikért való felvonulás az alapvető szabadságjogok részét képezi”. Orbán erre válaszul arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne szóljon bele tagállamok rendészeti ügyeibe.
A 69 éves Láner László 1997-ben az első budapesti Pride egyik szervezője volt, aktív szerepet játszott a magyarországi melegmozgalomban a rendszerváltás után.
„Azt gondolom, most lesz az eddigiekhez képest a legnagyobb tömeg. Ez nemcsak az LMBTQ+ emberekről és a szimpatizánsokról szól, hanem azokról is, akik a demokráciáért, a szólásszabadságért és a gyülekezési jogokért vonulnak” – mondta.
A Medián 2021-es felmérése szerint itthon a magyarok többsége elfogadó, és nem hisz abban, hogy meleggé lehet válni attól, hogy például hallunk róla. A Medián hasonló felmérése szerint 2024 novemberében a magyarok 53 százaléka tartotta elfogadhatónak, ha két férfi egymásba szeret, 57 százalékuk azt, ha két nő teszi ezt. 49 százalékuk támogatta az azonos neműek házasságát. „A magyar emberek sokkal kevésbé negatívak az LMBTQ+ emberekkel szemben, mint amennyire azt a kormány igyekszik sugallni” – mondja az 57 éves Hegyi Zsolt, aki soha nem vett részt a Pride-on annak ellenére sem, hogy ő maga is meleg. Idén ez megváltozik, csatlakozik a felvonuláshoz.
Hegyi szerint a Pride-hoz hasonló események segíthetnek megnyílni azoknak, akik nehezen tudnak megbirkózni az érzéseikkel: „Kaphatnak némi bátorítást, jelzést, ami azt mutatja, hogy a világ nem fog összeomlani a coming outjuk után”.
A ballroom kultúra eredetileg a fekete és latin LMBTQ+ emberek számára jött létre New Yorkban biztonságos és befogadó térként. Ugyanez a közeg kínál biztonságos teret Budapesten is rendszeres eseményekkel, táncokkal. A budapesti Turbina közösségi térben március 15-én több mint százan gyűltek össze egy ilyen eseményre, a résztvevők ikonikus queerek által inspirált ruhákba öltöztek fel.
A Turbina rendezvényén a négy éve Budapesten élő romániai fogtechnikus, Iulian Paragina volt a ceremóniamester. „Queer emberként a legnagyobb kihívás az, hogy legyen bátorságom hitelesen élni” – mondta.
„Egy pontig viszonylag biztonságban éreztem magam Budapesten. Viszont ma már elhallgattatják a hangunkat a Pride betiltásával, a szólásszabadság korlátozásával, vagy a káros narratívák erőltetésével” – mondta a 25 éves Kőnig Egres Ármin, aki transz és nem bináris, emellett pedig szociális munkásként dolgozik a Háttér Társaság nevű jogvédő csoportnál. Kőnig szerint az LMBTQ+ jogok erodálása dermesztő hatással van a közösségre is.
Kőniget személyesen is érintette az a 2020-as törvény, amely ellehetetlenítette, hogy a transz emberek legálisan megváltoztathassák nemüket. Bár Kőnig befogadó és elfogadó közösségre talált az egyetemen, azt érzi, a mindennapi életben nehéz transznak lenni. „A kinti világban nehéz, engem is zaklattak már többször” – tette hozzá.
