Hogyan tudják megrendezni a Pride-ot Karácsonyék, ha Orbán szerint már rég betiltották?

Hogyan tudják megrendezni a Pride-ot Karácsonyék, ha Orbán szerint már rég betiltották?
Résztvevők a 27. Budapest Pride felvonuláson 2022. július 23-án – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

719

„Ez egy parádé, ami nem történhet meg Magyarországon” – mondta a Pride-ról Orbán Viktor múlt kedden a Parlamenti Szalon nevű rendezvényen, ahol zárt körben beszélt fideszesek előtt. Úgy tűnik, hogy a fővárosi városvezetés és a Pride szervezői megtalálták a módját, hogy mégis meg lehessen rendezni a Pride-ot. Karácsony Gergely főpolgármester Hegedűs Máté, a Budapest Pride szóvivőjének társaságában hétfőn bejelentette, hogy a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen június 28-án megrendezi a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt. „Mivel nagyon sokan figyelnek ránk a világban, nagyon sokan érkeznek majd Budapestre – európai parlamenti képviselők, európai fővárosok polgármesterei –, kell, hogy angol neve is legyen: ez a Budapest Pride.” Karácsony bejelentéséből az is kiderült, hogyan kerülnék ki a gyülekezési törvény módosítását, amit a Pride betiltására talált ki a kormány.

Karácsony Gergely már a Pride-ot betiltó törvénymódosítás benyújtása után kiállt a felvonulás mellett. „Lesz Pride Budapesten” – írta március 17-i posztjában, de felszólalt a bécsi Pride-on is. A mostani bejelentés azért meglepő mégis, mert közben vezető fideszes politikusok, Orbánnal az élen folyamatosan arról beszéltek az elmúlt hetekben, hogy a Pride be lesz tiltva, sőt, már be is van tiltva, de legalábbis abban a formában biztosan nem lesz, ahogyan 1993 óta minden évben megrendezték.

A miniszterelnök a február 22-i évértékelőjében lengette be először a Pride betiltását. Majd helyeslően kommentált Lázár János poszt alá, amiben a Pride betiltását sürgette az építési és közlekedési miniszter. A szavakat gyorsan tettek követték: alig három héttel Orbán évértékelője után a fideszes többségű Országgyűlés március 18-án elfogadta a gyülekezési törvény módosítását, ami lehetővé tenné a Pride betiltását.

A módosítás értelmében tilos lesz olyan gyűlést tartani, ami „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”, és akár 200 ezer forintos pénzbírságot is kaphatnak, akik a tiltás ellenére mégis részt vesznek a gyűlésen. Ezután jött az Alaptörvény 15. módosítása, amivel szintén a Pride betiltásának ágyaztak meg. Ez azt mondta ki, hogy a „gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga” minden más alapjogot megelőz, beleértve a gyülekezési jogot is.

Ezek után jelentette ki Orbán Viktor a Parlamenti Szalonban, hogy a Pride nem történhet meg. Lázár János is elszántnak tűnt a kérdésben: berettyóújfalui fórumán arról beszélt, hogy a Pride betiltását célzó törvényt végre kell hajtani, különben hülyét csinálnak magukból. „Ha meghoztuk a törvényt, akkor vegyük komolyan, vagy nem kellett volna meghozni. De magunkból hülyét – azzal, hogy hoztunk egy törvényt, amit nem hajtunk végre – semmiképpen ne csináljunk. Ez az én álláspontom, mert akkor még gyöngébbek leszünk, mint mielőtt belekezdtünk” – fogalmazott a miniszter, aki korábban azt is mondta, hogy az Andrássy úton és a Puskás Arénában sem lesz Pride. „Ezért aztán nem lesz Pride az Andrássyn, nem lesz Pride a Puskásban, és remélem, a lovak érdekében, nem lesz Pride a Kincsem Parkban sem. Most már csak az kell, hogy a magyar hatóságok végre merjék alkalmazni az új jogszabályokat. Bátorságot kérek és kívánok mindenkitől.”

Igaza lesz Orbán Viktornak

Ehhez képest Karácsony most egy olyan jogi megoldással állt elő, ami keresztülhúzhatja a kormány számításait. Ennek lényege, hogy a Budapesti Büszkeség az önkormányzat rendezvénye lesz, amihez Karácsony szerint „nem kell semmilyen hatósági engedély”. Ezt azt jelenti, hogy nem vonatkozik rá a gyülekezési törvény, ami előírja, hogy a közterületen tartott rendezvényeket be kell jelenteni a rendőrségnek, ami ezután engedélyezi, vagy akár meg is tilthatja azt. „Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb egy hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak – Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak – (a továbbiakban: gyülekezési hatóság)” – olvasható a gyülekezési törvényben.

A főváros álláspontja szerint ebben a formában a rendőrség nem tilthatja be a Pride megtartását, mert ugyanolyan rendezvénynek minősül majd, mint a futóversenyek vagy a rakparti nyári rendezvények. „A helyi önkormányzatok rendezvényei nem tartoznak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá, éppen úgy, ahogyan a futóversenyek, a rakparti nyári rendezvények, vagy az önkormányzati szabadtéri koncertek sem. Mivel az önkormányzati rendezvény nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, éppen ezért nincsen a gyülekezési törvény szerinti bejelentési kötelezettség sem a rendőrség felé. Önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatban a jogszabályok nem adnak hatáskört a rendőrségnek sem engedélyezésre, sem tiltásra, sem tudomásulvételre” – írták a Telex kérdésére.

A főváros érvelése a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 2011-es kormányrendeleten alapulhat. Ebben az szerepel, hogy az önkormányzat, egészen pontosan a település jegyzője engedélyezhet ilyen típusú rendezvényeket. „Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző) adja ki.” Ettől még a rendőrségnek ugyanúgy biztosítania kell majd a rendezvényt. Annyit tudtunk még meg a Budapesti Büszkeségről, hogy Karácsony Gergely saját hatáskörben döntött a rendezvényről. A Magyar Hangnak pedig azt válaszolta főváros, hogy a rendezvény költségeit a társszervező állja.

Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a 28. Budapest Pride-on 2023. július 15-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI
Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a 28. Budapest Pride-on 2023. július 15-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Bár a városvezetés állítása szerint nem ők állják a cechet, Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője mégis azzal támadja Karácsonyt, hogy miért a Pride-ra költi a budapestiek pénzét, miközben a főváros csődben van. Szentkirályi szerint a budapestiek nagy része nem akarja, hogy „a gyerekek elé, a nyílt utcára vigyék a felnőttek szexualitását”. A főpolgármesternek nincs joga ahhoz, hogy egyedül döntsön a Pride-ról, ezért jövő szerdán a Fővárosi Közgyűlés elé viszik az ügyet, hogy „a főpolgármester önkénye helyett” a közgyűlés döntsön a kérdésről.

Hegedűs Máté, a Budapesti Pride szóvivője a Telexnek azt mondta, a főváros már nem sokkal a Pride betiltását célzó törvénymódosítás elfogadása után jelezte, hogy készek olyan formában támogatni a Pride-ot, amire a Pride megszervezéséhez szükség van, de arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat legyen a Pride szervezője, csak az elmúlt hetekben döntöttek. Hegedűs Máté szerint nyugati országokban is van példa a Pride-ot szervező civilek és a városvezetés együttműködésére, ami miatt sok esetben egy turisztikai jellegű eseménnyé válik a felvonulás. Magyarországon viszont nem erről van szó, itt az a tét, hogy egyáltalán megrendezhetik-e a Pride-ot. A szervezők jövő héten jelentik be a Budapesti Büszkeség útvonalát és a gyülekezési helyszínt, mondta a Pride szóvivője.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza kérdésünkre megerősítette, hogy a Fővárosi Önkormányzat saját hatáskörben rendezett rendezvényeire nem a gyülekezési törvény, hanem a zenés, táncos rendezvényekről szóló 2011-es kormányrendelet vonatkozik, ami kimondja: ilyen esetekben a települési önkormányzat saját hatáskörben szervezhet rendezvényt. A Budapesti Büszkeség esetében is erről van szó.

Az állami ünnepségekhez hasonlóan a fővárosnak sem kell előzetesen bejelenteni a rendezvényt a rendőrségnek, így a rendőrségnek nincs is lehetősége megtiltani azt. A fővárosnak egyedül a közútkezelővel kell egyeztetnie, hogy milyen közterületeket érinti a rendezvény, viszont a főváros felelőssége, hogy a rendőrség is értesüljön erről.

Hegyi Szabolcs szerint nem világos, hogy ha a rendőrség mégis fel akarna lépni a Budapesti Büszkeség ellen, akkor milyen jogcímen tehetné meg. Általános jogvédelmi és közrendvédelmi jogköre természetesen van a rendőrségnek, felléphetnek, ha például baleset vagy valamilyen bűncselekmény történik a rendezvényen. Erre utalhatott válaszában a rendőrség, amikor azt írta: „Amennyiben a hatóság jogsértést tapasztal, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. évi törvény alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, illetve a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján megfelelő eljárást indít.” Egy szóval sem említik a gyülekezési törvény módosítását vagy a gyermekvédelmi törvényt.

A rendőrséget is megkérdeztük, hogy mit szólnak a főváros érveléséhez, valóban az a helyzet, hogy az önkormányzatnak nem kell bejelentenie a saját rendezvényét. Általánosságban csak annyit írtak válaszukban, hogy „aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb egy hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.” De ugye itt pont az a lényeg, hogy a főváros szerint ők nem gyűlést szerveznek, hanem tulajdonképpen egy zenés, táncos rendezvényt. Ha így nézzük, megint igaza lesz Orbánnak: a Pride, pontosabban a Budapesti Büszkeség egy parádé.

Van olyan szivárványos vonulás, amit háromszor is megtiltott a rendőrség

Egy másik LMBTQ-témájú felvonulás esetében kiderült, hogy a rendőrség kész végrehajtani a gyülekezési törvény módosítását. Az eredetileg június 1-jére szervezett, de június 28-ra elhalasztott szivárványos felvonulást négy jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jelentette be, a Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban háromszor is megtiltotta az esemény megtartását.

Tüntetők a meleg közösségeket a pedofilokkal összemosó törvényjavaslat elleni demonstráción a Kossuth téren 2021. június 14-én – Fotó: Huszti István / Telex
Tüntetők a meleg közösségeket a pedofilokkal összemosó törvényjavaslat elleni demonstráción a Kossuth téren 2021. június 14-én – Fotó: Huszti István / Telex

Az első két tiltó határozatot sikerrel támadták meg a bíróságon a civilek. A Kúria arra jutott, hogy a rendőrség nem bizonyította megfelelően, hogy a bejelentett felvonulás ellentétes lenne a nemrég módosított gyülekezési törvénnyel. A bíróság szerint a korábbi Pride-eseményeken készült fotók és videók – függetlenül azok tartalmától – nem bírnak bizonyító erővel, mert azok más gyűléseken készültek, ahogy a rendőrségnek az a feltevése sem, hogy a menet „akár az idei Pride-dá is alakulhat”. Azt sem indokolták meg, hogy ha korábban tudomásul vették a nemzetközi homofóbia és transzfóbia ellenes világnap alkalmából rendezett vonulást, akkor egy másik hasonló célú gyűlést miért tiltottak meg.

Ez sem akadályozta meg a rendőrséget abban, hogy a harmadik tiltó határozatában is elővegye azt az érvet, hogy a jogvédő szervezetek rendezvénye valójában maga a Budapest Pride lesz, esetleg menet közben „átalakulhat” Pride-dá, mivel a szivárványos felvonulást is ugyanazon a napon tervezik megrendezni. A rendőrség szerint az sem kizárható, hogy a gyűlés során 18 év alatti személy „biztosan ne találkozhasson” a gyermekvédelmi törvényben meghatározott magatartással. A rendőrség ezúttal is mellékelt egy képes összeállítást, amelyben az elmúlt évek Pride-jain készült fotók közül válogattak néhányat, ezeken többek között Steiner Kristóf és a párja, csókolózó férfiak és drag queenek láthatók.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!