Érvénytelen volt és nem is kérdeztek rá, de Orbánék erre fogják, miért vannak többen a Pride-ellenesek

A 2022-es, gyermekvédelminek nevezett népszavazásnak próbál hirtelen új értelmet adni a fideszes kommunikációs gépezet, élén Orbán Viktorral. Néhány nappal a Pride után ennek az eredményére hivatkozva állítják: a magyarok igenis elutasítják a Pride-ot. De akad néhány részlet a népszavazásról, amit nem említ a miniszterelnök, mikor a „Pride által leírt genderre nemet mondó magyarok többséget” állítja szembe a „néhány tízezer” budapesti felvonulóval. A „mesterterv” után most

a Pride hazai elutasítottságáról beszélnek egy érvénytelen népszavazásra hivatkozva, ami még csak távolról se érintette a Pride felvonulás kérdéskörét. És akkor még ott vannak a szavazati arányok is.

Pár nappal minden idők legnagyobb Budapest Pride-ja után a kormánypárti kommunikáció napról napra újfajta értelmezést ad az általuk betiltott, de végül zavartalanul lezajló rendezvénynek. Kezdetben az volt az üzenet, hogy a Fidesz valójában kicselezte az egész ellenzéket azzal, hogy mégis hagyták megrendezni a felvonulást, ez volt Orbán Viktor „mesterterve”. Aztán hétfőre megszületett az új irány: előhúzták a 2022-es gyermekvédelminek nevezett népszavazást, majd érdekes számháborúba kezdtek arról, hogy kik képviselik a többséget.

Orbán Viktor egy hétfői interjújában nem büszkeségnek, hanem „balítéletnek” nevezte a Madách tértől a Műegyetemig nyúló, rég nem látott tömeget megmozgató menetet. Majd különösebb magyarázat és átkötés nélkül arról kezdett beszélni, hogy „ebben az ügyben az ország egyszer már döntött”. Felidézte, hogy 2022-ben nemcsak egy parlamenti választás volt, hanem egy népszavazás is. „Ahol a Pride kérdésében, általában az öncélú szexualitás, a gyermeknevelés, a gyermekvédelem kérdésében, a szokástól eltérő életformák kérdésében a magyar emberek elmondhatták a véleményüket, és 3 millió 700 ezer ember arra, amit a Pride leír, a genderre, erre nemet mondott” – mondta. Orbán szerint ezzel szemben áll az a „néhány tízezer ember”, aki kiment az utcára. Majd hozzátette, hogy

„semmilyen népszavazáson, soha annyi ember nem vett részt, és nem mondott egy irányba véleményt, mint a ”családvédelem, a gyermekvédelem és a Pride kérdésében„.

A kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás szembeállítását a Pride-dal persze nem csak a miniszterelnök mondja, az egész Fidesz elkezdte szajkózni. ”2022-ben is 3,5 millió ember mondta azt, hogy nem szeretnék, ha a gyerekek szeme elé ilyen látvány kerülne – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti frakcióvezetője is.

A miniszterelnök politikai igazgatója még tovább is ment: vizsgálatot ígért, miután találtak egy magát Tisza szimpatizánsnak nevező pedagógust, aki szerint 3-4 éves kortól már hasznos lenne a gyereknek az érzékenyítő foglalkozás. Orbán Balázs és a Fidesz-frakció szerint meg kell vizsgálni, hogy az oktatásban betartják-e a 2022-es népszavazás által is „elsöprő erővel megerősített iránymutatást, hogy a gyermekek szexuális nevelése a szülők kizárólagos joga”.

Orbánék új szembeállítása több kérdést is felvet, amikből érdekes ellentmondások és újabb kommunikációs bukfencek rajzolódnak ki. Itt érdemes felidézni, hogy egyáltalán mi volt ez a Fidesz által gyermekvédelminek nevezett népszavazás. A kormánypártok 2021-ben melegellenes irányba indultak el, elkezdték összemosni a pedofiliát és a melegeket. Ezt azzal indították, hogy homoszexualitást és transzneműséget érintő módosításokat nyújtottak be az addig egyébként teljes parlamenti konszenzus mellett kialakított pedofilellenes törvényhez.

A Fidesz által kampánytémává tett melegellenességet aztán a 2022-es választás előtt azzal tartották napirenden, hogy az országgyűlési választással egy napra népszavazást írtak ki. Négy dologra kérdeztek rá:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A kérdések még közvetve se szóltak a Pride-ról. Ennek ellenére a miniszterelnök három évvel később állítja, hogy 3,7 millió ember nemet mondott a „Pride által leírt, szokásostól eltérő életformákra”. A 2022-as népszavazáson kérdeztek többek közt a nemátalakító műtétek népszerűsítéséről, gyerekek „fejlődését befolyásoló” és a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakról is, de arról nem, hogy a gyermekvédelemre hivatkozva megtiltsák-e, hogy egy közösség az utcára menjen, korlátozva ezzel a gyülekezési jogukat.

A népszavazás köré felhúzott kormánypárti kampányban ráadásul szó se volt a Pride-ról, annak bárminemű korlátozásáról, esetleg tiltásáról. Pedig az LMBTQ-fóbiát a korábbi években már kormányzati szintre emelték: Alaptörvénybe került, hogy a biológiai nemet nem lehet megváltoztatni és az is, hogy az apa férfi, az anya nő; megnehezítették a meleg párok örökbefogadását és könyveket kezdtek el lefóliázni.

De miért is beszéltek volna a Pride-ról, ha a Fidesz-KDNP-n belül ebben kérdésben 2022-es népszavazás idején, sőt meg utána is teljesen más volt a vélekedés.

Az archívum nem hazudik: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2022 nyarán arról beszélt, hogy ebben az országban „szürreális alapon is” joga van bárkinek felvonulni. A ma országgyűlési képviselő Dömötör Csaba azt mondta, fontosnak tartja, hogy „bárki, bármilyen ügyért kiállhat Magyarországon”. Korábban pedig Orbántól Gulyásig mindenki kijelentette: a gyülekezési jog mindenkit megillet.

És ezt miből számolta ki? Matematikus ön?

Orbán Viktor és a Fidesz most arról se beszélnek, hogy hiába hirdették a kormánypártok adófizetői pénzből „társadalmi célú” tévéreklámban, hogy nemi átalakító kezelésről beszélnek az iskolában matekdoga helyett, hiába kreáltak nemmel voksolásra buzdító plakátkampányt, a népszavazásuk végül érvénytelen lett, mert nem érte el az érvényességhez szükséges 50 százalékos küszöböt. Már önmagában az beszédes, hogy a népszavazással egyidőben tartott országgyűlési választáson szavazó 5,7 millió választópolgárból a népszavazáson átlagosan 3,8 millió szavazott igennel vagy nemmel, a többiek érvénytelen szavazatukkal akadályozták meg a szavazás érvényességét.

Az népszavazáson az első, szexuális irányultságot bemutató iskolai foglalkozásokat érintő kérdésnél például 3,9 millió ember szavazott, ebből 3,6 millió nemmel, miközben 1,7 millióan érvénytelenül. A szavazásra jogosultak 31,5 százaléka. 2,6 millió választópolgár pedig eleve el se ment szavazni. Amikor Orbán és Szentkirályi a sajátos számháborúba forduló összehasonlításaikban „magyar emberek egyértelmű nem szavazatára” hivatkoznak, akkor 3,6 millió emberről beszélnek, szemben a maradék 4,6 millióról.

Ráadásul a 2022-es népszavazással párhuzamosan tartott országgyűlési választáson rekordközeli szintig mászott a részvételi arány: 2002 és 2018 után ezúttal is választók valamivel több mint 70 százalék ment el szavazni. Ettől messze elmaradt a népszavazáson is résztvevők aránya, ami a négy kérdés közül egyiknél se érte el az 50 százalékot, ami ugye az érvényességhez is kellett volna.

De akkor mi tartott eddig?

A Pride betiltása miatt rengeteg alkalommal felmerült, hogy mi tartott eddig, miért várt a 15 éve gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkező kormány. Különösen érdekes kérdés ez Orbánék új magyarázatát figyelembe véve, mert az ő értelmezésükben a magyarok három évvel ezelőtt már „egyértelműen nemet mondtak” arra, amit a „Pride leír”. Ha ez valóban így történt, és a kormány a nemzeti konzultációkhoz hasonlóan egy érvénytelen népszavazást is „kötelező érvényűnek” tekint magára nézve, akkor a saját értelmezésük szerint Pride-nak már rég nem kéne lennie.

Természetesen mindenre megvan a magyarázat a kormány, illetve a Fidesz részéről. A szuverenitás védelmére büszke kormány az utóbbi hónapokban arra hivatkozott, hogy eddig külföldi nyomás miatt nem léptek a Pride betiltásával kapcsolatban. Gulyás Gergely miniszter és Orbán Viktor is a „mellkasukon lévő két csizmára” (Brüsszel és Washington) hivatkozott, amelyek közül az egyik „lekerült”, így már nincs rajtuk ilyen nyomás.

Kormánytagok sokszor emlegették visszatartó erőként a Pride első sorában vonuló volt amerikai nagykövetet, David Pressmant. A Pride „sosem volt nemzetközi védelem alatt”, ő maga pedig sosem vezette a menetet, mondta erről a New York Timesnak a nagyköveti posztjáról januárban távozott, jelenleg az Egyesült Államokban élő Pressman. A kormány pedig a tiltással annyit ért el, hogy idén nem egy-két, hanem több tucat diplomata, külföldi polgármester és EP-képviselők vonultak az állítólag betiltott eseményen, igaz, az amerikai ügyvivő idén már nem volt ott.

A gyermekvédelminek nevezett népszavazás ráadásul nemcsak érvénytelen lett, hanem valójában

olyan dolgokra kérdeztek rá a 2022-es választáson, amiket a kormány és a kétharmados Fidesz-KDNP többség már rég eldöntött, törvénybe foglalt.

A jogi kötőerővel nem is rendelkező népszavazás miatt 2022 őszén már semmilyen intézkedést nem kellett meghozni. Hoztak viszont rengeteg olyan törvényt a témában, amire nem kérdeztek rá a népszavazáson: ide tartozik a Pride betiltása mellett például, hogy Alaptörvényben írták, ember vagy férfi, vagy nő. Ezt a logikát követve az se lenne meglepő, hogy Orbánék 2026-ban népszavazáson kérdeznék meg az embereket a Pride tiltásáról, de egyelőre csak találgatni lehet, mi szerepel még az orbáni „mestertervben”.