Lakner Zoltán: A plebejus Orbánnal a kormány a 2022-es kampányt játszaná újra, de ezt már láttuk

„Magyarország fehéroroszországosítása pillanatnyilag szünetel, vagy legalábbis fennakadt”

– mondta a Telex Élőben Laknerrel című havi műsorában Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője. Lakner az adásban arról beszélt, hogy a kormánynak az elmúlt időszakban nem jöttek be azok az erődemonstrációk, amikre Orbán Viktor számított – ilyen volt például a Pride is.

„A kitűzött célokat épp nem sikerült elérni, ezért most a maradékkal dolgoznak” – mondta a kormány jelenlegi működéséről Lakner. Szerinte viszont az a fél év a kormánynak, amit eddig elvesztegetett, hiányozni fog: nem voltak erős gazdasági változások és nem jöttek be a külpolitikai számítások sem az év első felében.

A csatatér: a Pride

Lakner szerint Orbán Viktor februári évértékelőjén „kijelölte a csatateret”, és ezután lépett is a kormány a Pride ellen. Az viszont szerinte végig kérdéses volt, hogy mit csinál majd a kormány, ha százezrek mennek ki az utcára.

„Az, hogy ennyi ember összegyűlt, nagyrészt annak volt betudható, hogy a kormány jelölte ki ezt a csatateret. Az állampolgárok pedig sokan úgy gondolták, hogy akkor felveszik a kesztyűt”

– fogalmazott Lakner a Pride-on részt vevők számáról. A politológus szerint így történhetett meg, hogy olyanok mentek ki a Pride-ra, akik korábban nem vettek részt azon. A kormány viszont a saját híveinek azt ígérte, hogy betiltják a Pride-ot, ez nem történt meg: Lakner szerint így „ezt el lehet könyvelni vereségnek”.

A politológus kitért arra, hogy „annyira kirakatba rakta a Pride-ot a kormány”, hogy kockázatos lett volna bármit csinálniuk az eseménnyel. Így maradt nekik a „mire vagyunk büszkék” egynapos kampány és a mestertervezés. Lakner szerint Karácsony beleállása a Pride-ba politikai kockázat volt, de a rendezvény sikere és a határozott kiállás erősítette főpolgármesteri renoméját. A politológus úgy látja, a Pride eredménye a kormány felé is beszédes: azt mutatja, ha egy betiltott esemény vagy törvény inkább növeli a tiltakozási kedvet, akkor rizikós lenne a Tiszát vagy Magyar Pétert erősen támadnia a kormánynak.

A közvélemény és a kutatások

Lakner a hosszabb csend után kijövő kormányközeli közvélemény-kutatásokról és azok minimális Fidesz-előnyt jósló eredményeiről azt mondta: szerinte a hosszabb csend beszédes volt. Úgy látja, a kormánypárti bekötöttségű intézetek számai elsősorban arra jók, hogy „gondolhassunk valamit arról, hogy ők mit gondolnak, nekünk mit kell gondolni”. De az látszik szerinte, hogy „még a Nézőpont sem tudott vagy akart olyan eredményeket közölni, amelyek arról szóltak, hogy a Fidesz idei kampánya hatásos lenne”. Azaz, bár a kormány teljes gőzzel kampányolt, nem tudott növekedni, míg a Tisza igen.

„Még ezekből a számokból sem lehet azt kiolvasni, hogy ők úgy látnák vagy azt képesek lennének kimutatni, hogy a Fidesz offenzívában lenne. Legjobb esetben is stagnál.”

Lakner szerint az látszik, hogy valami változik a magyar társadalomban, 18-19 év után a Fidesz nincs többségben: a politológus szerint ez nagy változás, de a Tisza előnye is újdonság. Lakner úgy látja, most is a vidék-város megosztottság látszik az országban, de azokon a kistelepüléseken, „ahol utcahossznyi előnye volt” a Fidesznek, ott is csak 1–4 százalékos Fidesz-előnyt mérnek most a független közvéleménykutatók. A politológus az adatokból úgy látja, a nagyon idősek és a nagyon alacsony végzettségűek körében a legnépszerűbb jelenleg a Fidesz. „Ezek nagyon komoly változások” – összegzi Lakner.

A Tiszának jósolt kétharmadról viszont Lakner azt gondolja, hogy egyrészt igaz, hogy a mostani választási rendszer tud kedvezni a Fidesznek, de ez erős ellenféllel instabillá válhat. De, tette hozzá, senki nem tudja, mi fog történni 2026-ig, azt sem, hogy milyen választási módosítások lesznek addig. Szerinte a korábbi választásokhoz képest jelentős változás, hogy egyáltalán elgondolhatóvá vált a társadalom számára, hogy nyerhet más is választást a Fideszen kívül.

Lakner arról is beszélt, hogy nincs a Tisza elkésve a november 3–9. közötti tiszás előválasztással. „Itt most formálódik egy párt, aminek létre kell jönnie” – tette hozzá. Lakner azt is mondta, hogy a kormány által Magyar Pétert ért bennfentes kereskedelmi, illetve Ruszin-Szendi Romuluszt ért szolgálati lakásos vádakból pont a kormányoldal jön ki a legrosszabbul: hiszen felelősöket kéne felmutatniuk, mert ezeknek a megvalósulásához kormányzati döntésekre is volt szükség.

Varga Judit visszajöhet?

A politológus kitért Varga Judit és Novák Katalin elmúlt időszakos megjelenéseire és megszólalásaira is: szerinte ezekből az hiányzott, hogy Varga és Novák ne csak magukkal szemben várjanak el empátiát és megértést, hanem például azok iránt is, akik a kegyelmi botrányt kiváltó ügyben sérelmeket szenvedtek el. Lakner szerint ez növelte volna a hitelességüket.

Orbán Viktor korábban egy interjúban azt mondta, Varga Juditnak miniszterelnöki képességei voltak, és „nagyon ritkán bukkan fel a politikában olyan született tehetség, mint ő”. Lázár János viszont a Magyar Hangnak adott interjújában arról beszélt, hogy Varga Judit megbocsáthatatlanul súlyosat hibázott, reméli, nem buknak bele mindannyian. Lakner szerint az látszik, hogy egy alapvetően fontos ügyben nem ugyanazt mondja a kormány fontos és másik legfontosabb embere, egy ilyen látványos ellentmondás a kormány logikája szerint nem férhetne bele. De Lakner szerint az elmúlt időszakban van egy folyamatos próbálkozás a kormánytól arra, hogy mit akarnak hallani az emberek, ebbe illhet ez is bele.

Lakner szerint viszont alapból is sok kérdés van a Varga Judit körüli ügyek körében: nehéz például elhinni, hogy a Schadl-ügyben a végrehajtói maffia úgy működött, hogy senki nem vette észre, ahogy azt is nehéz elhinni, hogy a kegyelmi ügyről nem konzultált Varga Judit a miniszterelnökkel, mielőtt ellenjegyezte a döntést: Lakner kiemelte, hogy sok kérdésre a kegyelmi ügyben azóta sincs válasz, úgy látja, Novák hallgatását is ez magyarázza.

„Bárki el tudja képzelni, hogy Novák Katalin kegyelmi döntését követően Varga Judit ne konzultált volna Orbán Viktorral erről?”

– fogalmazott Lakner. A politológus szerint Orbán Viktor akarhat valamit, ha kétszer is beszélt interjújában Varga Juditról, de szerinte a visszahozás rizikós lenne a kegyelmi ügy, a Schadl- és a Pegasus-ügy árnyékában. De, tette hozzá, „a magyar politikában rég túl vagyunk azon, hogy valami ne legyen elképzelhető”. Azt látja, Orbánnak lenne új emberre szüksége, de a kegyelmi ügy az őszödi beszédhez hasonló élmény volt a társadalomban.

A Fidesz-kommunikáció

Lakner szerint folyamatosan az látszik a kormány részéről, hogy míg a civil társadalom vagy az ellenzék mindig azt érzi, van határa annak, hogy meddig mehet el a hatalom, addig a kormány „ilyen határokat nem ismer”. A politológus szerint a kormány a közéletről, társadalomról szóló kategóriarendszert próbálja újra és újra átformálni, és sokáig így nem került magával ellentmondásba Orbán Viktor sem, bármit is mondott korábban. „Most ez kezd véget érni, megyünk körbe-körbe, idén nagyon látványosan” – mondta Lakner. Meglepte, hogy Orbán egy interjújában azt mondta, „most még fölkészülés előtti állapotban vagyunk, ez még semmi ahhoz képest, ami majd lesz”, hiszen a kampány most is nagyban zajlik.

Lakner szerint Orbán Viktor most annyira vonódik bele a kampányba, amennyire máskor csak a választáshoz közel szokott. Szerinte a kormánypárt most a 2022-es kampányt próbálja újrajátszani, erre van „a plebejus Orbán, aki Ryanairrel megy Brüsszelbe”, és „a bölcs, tapasztalt államférfi” Orbán Viktor is. És ott van

„a bölcs vezetővel szemben az izgága és mellesleg hazaáruló ellenzék. De ezt már annyiszor láttuk. Most Mini Feri helyett van Mini Zelenszkij.”

Lakner szerint a kormány újrakeveri az eddigi eszközeit, „ugyanazt próbálják visszahozni egy teljesen más szituációba, egy olyanba, ahol már társadalmi elégedetlenség van”. A politológus szerint a kormány nem kormányzati megoldásokban gondolkozik, hanem „kommunikációs kavarásokban”. Lakner úgy látja, a gurulós bőrönd és a plakátok hamarabb eszébe jut a kormánynak, mint hogy EU-s pénzekhez próbáljanak jutni.

Lakner szerint a háromszázalékos hiteltámogatás volt az egyetlen kiemelhető kormányzati lépés, de ott se tudni egyelőre, hogy fogja azt kibírni a költségvetés. A politológus kiemelte, jó, hogy a Kulja–Takács-vitát dicséri a kormány, de kérdés, hogy lesz-e valaha Vitézy–Lázár-, vagy Magyar–Orbán-vita.

Lakner arról beszélt, hogy a kormány S. József esetével kapcsolatban is kapkod, hétvégén pedig a miskolci rendőrségnek kellett cáfolnia a Kubatov Gábor által is terjesztett álhírt. Holott a politológus szerint a választópolgároknak most azt kéne látniuk, hogy a kormány arról tud beszélni, amiről a társadalom hallani akar, de ebben jelenleg a Tisza jobban teljesített az elmúlt időszakban. Lakner szerint most arra van szüksége a társadalomnak, hogy lássa, milyen víziója van az egyes pártoknak az ország jövőjéről – a Tisza ezzel folyamatosan foglalkozik, míg a kormány legfeljebb „Orbán Viktor bőrfoteles bölcseleteit” tudta felmutatni. Lakner úgy látja, kérdéses az is, hogy „a működő Magyarország kifejezés mennyire fog majd megragadni”.