Válasz Online: Lentner Csaba hevesen támadja a Magyar Tudományos Akadémiát, de tavaly még MTA-doktor akart lenni

Schmidt Mária mellett Lentner Csaba közgazdász is élesen kritizálta az elmúlt hónapokban a Magyar Tudományos Akadémiát, ő azt mondta, egyetért a XXI. Század Intézet főigazgatójával, és az MTA mint „az utolsó sztálinista intézmény működését felül kell vizsgálni”, írja a Válasz Online. „A Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatásainak folyósítását, legfőképpen az akadémikusi tiszteletdíjakét pedig azonnali hatállyal fel kell függeszteni” – idézi a lap a közgazdászt.

A Válasz Online azt írja: Lentnernek akkor még nem volt problémája a Magyar Tudományos Akadémiával, amikor saját elmondása szerint 2021. február 2-án benyújtotta doktori pályázatát az intézménynek, a lap által áttekintett dokumentumok szerint azonban idővel nyilvánvalóvá vált, hogy nem bocsátható doktori eljárásra. A Válasz Online szerint Lentner magát azóta „politikai leszámolás” és egy „szűk, meggyőző tudományos teljesítmények nélküli akadémikusi kör” áldozatának tekinti.

Az MTA-nak valóban sokáig tartott elbírálni a pályázatot, Lentner szerint ez négy évbe telt, holott egy habitusvizsgálat máskor fél év alatt is megvan. Nehezítette a folyamatot, hogy Lentner végzettsége közgazdász, de nem a közgazdaság-tudományt, hanem a kevésbé közismert közigazgatás-tudományt jelölte meg témájához, ami „A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig” címmel 2019-ben megjelent könyve volt.

Az Akadémia létrehozott egy interdiszciplináris bizottságot, hogy meg tudják vizsgálni, Lentner pályaműve megfelel-e a követelményeknek. Ő maga azt mondta, hogy 589 tudományos publikációval, 3992 hivatkozással rendelkezik, a Hirsch-indexe 35-ös, illetve 53 külföldön megjelent idegen nyelvű szakcikkére 1067 hivatkozás érkezett. Ez szép teljesítmény, de a Válasz Online szerint az MTA mélyebbre nézett, és talált problémás pontokat.

Például azt, hogy több, a Magyar Tudományos Művek Tárában felsorolt publikációja nem tudományos fórumon, hanem egyszerű sajtótermékben jelent meg, ide sorolta például az interjúit is. A valódi szakcikkeinek jelentős része a bíráló szerint nem elismert lapokban, hanem az általa szerkesztett Polgári Szemlében és a Pénzügyi Szemlében jelent meg. Kevés neves szakértő idézte, ráadásul a tanulmányai „számos alkalommal a norvég listán predátor folyóiratként megjelölt kiadványban szerepelnek (Banks and Bank Systems, Sustainability)”. A predátor folyóiratokkal és tanulmánygyárakkal mi is foglalkoztunk ebben és ebben a cikkünkben.

Mindezek után a bírálók a Lentner által összeállított, szerinte legfontosabb publikációit soroló listában is csak három közleményt találtak, amely fenntartások nélkül elfogadható, és ezeknek sem volt kimutatható tudományos hatásuk, írja a Válasz Online. A bizottságban ezek után arra jutottak: sem gazdaságtudományi, sem gazdaságtörténeti tudományterületen nincs érdemi önálló eredménye, sőt az is „nagy kérdés, hogy egyáltalán melyik tudományterület szakembere”.

A Válasz Online szerint 2024. december 7-én derült ki, hogy Lentner nem folytathatja a doktori folyamatot, a közgazdász pedig még aznap felháborodott levelet írt Freund Tamás MTA-elnöknek, s összeférhetetlenségre hivatkozva követelte, hogy zárják ki az eljárásából a gazdaságtörténészeket és a közgazdászokat. Később hivatalosan is panaszt tett. Ebben a lap szerint olyan alapon is követelte konkrét bizottsági tagok kizárását, hogy azok, vele ellentétben, nem támogatják az Orbán-kormány politikáját. A panaszt végül elutasították.

Lentner ezután áprilisban maga vonta vissza a pályázatát, majd hat nappal később az Indexen jelent meg az Akadémia beszántását kezdeményező cikke.

A Válasz Online megkérdezte a történtekről Lentnert, aki azt mondta: kellett idő, amíg elkezdték idézni a tanulmányait, de a hivatkozások megsokszorozódtak, és azóta is tartanak. Elismerte, hogy fizetős lapokban is publikált, azt mondta: „a Közszolgálati Egyetem, de a Magyar Nemzeti Bank pályázatai is óriási segítséget jelentettek. Több tízmillió forintról van szó, amelyet az elmúlt másfél évtizedben publikációs tevékenységre folytathatott a kutatói közösségem”. Nemzetközi tudományos pályázaton azonban nem nyert.

Lentner egyébként tavalyig a közpénz-százmilliárdok elégetésének gyanújába keveredett PADME jegybanki alapítvány elnökhelyettese volt.

A Válasz Online állításaival kapcsolatban megkerestük a Magyar Tudományos Akadémiát, ha válaszolnak, arról is be fogunk számolni.

Frissítés: Lentner Csaba megkereste a Telexet a Válasz Online cikkével és a lapszemlénkkel kapcsolatban. Azt írta: az ő fő állítása az, hogy a jogász-közgazdász, történész osztályok akadémikusai, akik szerinte a nemzetközi világátlagtól 88 százalékkal és 75 százalékkal lemaradtak nemzetközileg mért tudományos teljesítményben, „azok nem rendelkezhetnek zsűrijoggal és nem mondhatnak ítéletet MTA tagságra, MTA doktorságra pályázóktól, bárminemű tudományos ügyben”. Azt is hozzátette, hogy szerinte a bekerülés az MTA-ra nem is a tudományos teljesítményektől, hanem főleg „a személyi kapcsolatoktól, az azonos szellemi aurába tartozástól függ”.

„Ezért szükséges – többek között – az MTA teljes tagságának teljesítmény szerinti átvilágítása. A tudományos teljesítményekben elégtelen akadémikusok tagságát vissza kell vonni. Nem fogadom el azt, hogy olyan akadémikusok állítsanak ki rólam tudományos véleményt, akiknek a teljesítményük hozzám képest a fasorban sincs” – írta.

Hozzátette azt is, hogy nem most kezdte kritizálni az MTA-t, azt írta: „a Magyar Tudományos Akadémia bigott, neoliberális szemléletmódját nem 2025-ben, hanem már 2016-ban kritizáltam. Az egész életművem arról szól, hogy az Akadémia által favorizált neoliberális tanokat cáfolom, tudományosan igazoltam a gyakorlataik káros hatását Magyarországra”.