MNB-ügy: utalással érkezett 100 milliárd forint a számlájukra, és a Skype-on beszélték meg, mit vegyenek belőle

• Újabb fontos részleteket közölt az MNB-botrány kecskeméti száláról a KecsUP Hírek.
• A kecskeméti egyetem alapítványa 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-alapítvány cégének, de a pénzt azóta sem kapta vissza, és kérdés, vissza tudja-e valaha szerezni az egészet kamatostul.
• Az egyetemi alapítvány vezetőinek súlyos felelőtlensége már az ÁSZ-jelentésből is kiderült, a most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvek viszont a döntéshozatalba is mélyebb betekintést engednek.
• A jelek szerint az alapítvány felügyelőbizottságában ülő kecskeméti szereplőknek eleinte súlyos kételyei voltak az Optima-kötvények megvásárlásával kapcsolatban, a kuratóriumban ülő MNB-s figurák viszont erőltették az üzletet.
• Idővel a kecskemétiek ellenállása is megtört és a százmilliárdos állami támogatás megszerzése után már nem is gondolkodtak azon, hogy továbbutalják-e azt a jegybank befektetési cégének.

2021. június 22. hosszú, forró keddi nap volt Kecskeméten. A koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt bevezetett korlátozásokat ekkor már egy hónapja feloldották, a legtöbben valószínűleg azon gondolkodtak, hogy a munkahelyükön, otthon, vagy egy strandon húzzák ki a harminc fok feletti hőséget.

Aznap délután ötkor Skype-on ült össze a kecskeméti egyetem alapítványának felügyelőbizottsága. A testületet elnökként Bíró Attila, a Knorr-Bremse kecskeméti fékrendszer-gyárának vezetője vezeti. A másik két tag Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester és Szabó József, aki 2015 előtt ügyvezetőként irányította az akkor még magyar tulajdonban lévő Fornettit.

A felügyelőbizottság aznapi ülésén tíz napirendi pont volt, amelyek közül a harmadik az Optima 2031 nevű vállalati kötvények vásárlásáról szóló kuratóriumi előterjesztés megtárgyalásáról szólt. Az egyetemi alapítvány ugyanis nem sokkal korábban 44,5 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól, az alapítványt irányító kuratórium pedig azt javasolta, hogy ebből 5 milliárd forintot évi 2,5 százalékos kamattal adjanak kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek.

A kötvényvásárlás ügyében korábban megbízták a PwC nevű könyvvizsgálót, hogy készítsen egy elemzést az Optima törlesztőképességéről. Az akkori elemzés – akkor még nem végleges és hivatalos verziója – szerint ez nem rejtett kockázatokat, és tanácsadó cég szerint az Optima képes lesz a jövőben a kamatok és az ötmilliárdos alaptőke visszafizetésére.

A Skype-on tartott felügyelőbizottság ülésen Bíró Attila elnök ismertette a kötvényvásárlásról szóló napirendi pontot, majd megkérdezte a tagokat, hogy hozzá akarnak-e szólni. A polgármester azt mondta, hogy „támogatja az ügyletet, amelyet a PwC dokumentációja is megerősít.” A fornettis Szabó József megjegyezte, hogy az Optima portfóliója elsősorban irodákból áll, és „jól viselte a Covid okozta piaci nehézségeket.” A kölcsönadott pénzt a szerződéstervezet szerint az alapítvány 8 napon belül bármikor visszakérhette, Szabó pedig megjegyezte, hogy ez „az eladási opció nagy biztonságot nyújt” – írja a KecsUP erről szóló cikke.

Az ülést vezető Bíró Attila megjegyezte, hogy „ugyan technikai kérdés, hiszen ma készült el a dokumentáció, de javasolja, hogy a PwC aláírt dokumentuma után kerüljön sor a megállapodás aláírására.” Ennek azért van jelentősége, mert a PwC hivatalosan csak nyolc nappal később, június 30-án adta át az elemzését, az alapítvány vezetői pedig a jelek szerint ahhoz igazították volna döntésüket.

Szabó még megjegyezte, hogy „nem az irodai szegmens szenvedte a legjelentősebb veszteségeket”, de több hozzászólás nem volt, így a felügyelőbizottság három igennel megszavazta, hogy a kötvényjegyzésről szóló előterjesztést elfogadásra javasolják a kuratóriumnak. Az ülést 5 óra 19-kor le is zárták, vagyis a tíz napirendi ponttal 19 perc alatt végeztek.

A kötvényvásárlásról szóló döntéssel megnyílt az út az előtt, hogy a kecskeméti egyetemi alapítvány kölcsönadjon ötmilliárd forintot az Optimának, amit később egy 22,5, majd egy 100 milliárdos szerződés követett. A pénzt azóta sem tudják visszaszerezni.

Így keveredett bele Kecskemét az évtized korrupciós botrányába

Idén márciusban az Állami Számvevőszék három, az MNB-birodalomhoz kapcsolódó jelentést hozott nyilvánosságra. Ezekből kiderült, hogy az MNB alapítványa, illetve az az alá szerveződő cégháló még annál is rosszabbul bánt a rájuk bízott közpénzzel, mint amit korábban gondoltunk. Ennél is sokkolóbb volt viszont megtudni, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) 127,5 milliárd forintja is veszélybe került a Matolcsy-kör több mint tíz éve tartó nagy játszmája során.

Ahogy az akkori cikkeinkben a számvevőszéki jelentés alapján megírtuk, az NJEA 2020-ban és 2021-ben két körben összesen 144 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól. Ennek egy minimális részéből megvették az új egyetemi campusuk első épületét, a maradék 127,5 milliárdot pedig felelőtlen módon kölcsönadták a jegybanki céghálóhoz tartozó Optimának. Az Optima a pénz nagy részét két olyan ingatlancégbe fektette, amelyek nagyrészt a Matolcsy-kör felelőtlen döntései miatt az elmúlt négy évben jelentősen leértékelődtek.

A kölcsönszerződésekbe azt írták, hogy az egyetemi alapítvány 8, illetve 90 napos határidővel bármikor visszakérheti a kölcsönadott pénzét. Erre tavaly év elején kísérletet is tettek, de mivel az Optima maga sem tudja kiszedni a pénzt az ingatlanokból, illetve befektetései elvesztették értékük nagy részét, azóta sem tudtak fizetni a kecskemétieknek. Ez főleg azért probléma, mert ők a pénzt az államtól eredetileg fejlesztésekre kapták, amelyek közül a campusuk építése félbeszakadt és jelenleg is áll, egy új városnegyed megépítése pedig el sem kezdődött.

Az alapítvány vezetői tehát páratlan felelőtlenséggel bántak a rájuk bízott több mint százmilliárd forintnyi közpénzzel, és a botrány kirobbanása óta nem nagyon reagálnak a döntéshozatalra vonatkozó újságírói kérdésekre. Erről korábban csak az Állami Számvevőszék jelentéséből lehetett tudni, most azonban a KecsUP kecskeméti portál iratbetekintéssel meg tudta nézni a kuratórium és a felügyelőbizottság ülésein készült jegyzőkönyveket, azok tartalmát pedig egy cikksorozatban mutatták be.

Az ötmilliárd forintos tételnél még nem gondolkodtak sokat

Ahogy a KecsUP cikkéből kiderül, 2021. június 25-én, három nappal a FEB ülése után az egyetemi alapítvány kuratóriuma is tárgyalt a kötvényjegyzésről. A kuratóriumban öten ülnek, közülük ketten, Csizmadia Norbert elnök és Bánkuty Tamás abban az időben ezzel párhuzamosan a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) nevű jegybanki alapítvány vezetői is voltak, az előbbi kuratóriumi elnökként, az utóbbi igazgatóként. A kuratórium másik három tagja Gaál József kecskeméti alpolgármester, Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselő és Nagy Zoltán, az egyetem tanára.

Június 25-én délelőtt 11-kor az egyetemi alapítvány kuratóriuma a kecskeméti Hírös Lovardában ült össze. Az ülésen a kuratórium öt tagján kívül a felügyelőbizottság három tagja, és az alapítvány egyéb tisztviselői is részt vettek. Bár az ülésről szóló jegyzőkönyvben több nevet is kisatíroztak, a KecsUP szerint ott lehetett az Optima egyik vezetője is. Valaki – valószínűleg ő – az ülésen röviden bemutatta az Optimát és annak befektetéseit.

Később felszólalt az MNB-s körből érkező Bánkuty Tamás, aki azzal érvelt az Optima mellett, hogy ez a cég kezeli a PADME Alapítvány pénzét is. A jegyzőkönyv szerint azt mondta: „Az alapítói vagyonuk jó helyen van, stabil hozamot garantál, és a működésük ennek kapcsán zavartalan. Nemcsak az alaptevékenység végzése biztosított, hanem a növekedés is. Összegezve a maga részéről ajánlja és támogatja a befektetést.” Hasonlóan vélekedett a szintén MNB-s (korábban, még Matolcsy minisztersége idején NGM-es) körből érkező Csizmadia, aki azonban szokásához híven jelezte, hogy összeférhetetlensége miatt tartózkodni fog.

Az alapítvány vagyonellenőre szintén támogatta a javaslatot, de felvetette, hogy ha tudnak, kérjenek garanciát az ügyletre a PADME-tól. Egy, a jegyzőkönyveken kisatírozott nevű résztvevő megfontolásra érdemesnek tartotta a javaslatot, Gaál József kecskeméti alpolgármesternek és Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselőnek pedig nem volt mondanivalója. Az ötmilliárdos kötvényjegyzést érdemi vita vagy ellenvetés nélkül, Csizmadia tartózkodása mellett, négy igennel fogadták el. Ahogy a KecsUP cikke kiemeli, más befektetési lehetőség fel sem merült, az ülésre más társaság vezetőjét meg sem hívták.

Jött az ötlet, hogy kiszervezzék a saját campusuk megépítését

A kecskeméti egyetem alapítványának ebben az időben volt egy fontos projektje. Az új egyetemi campusukat korábban egy, az alapítványtól független cég, a KEDO Zrt. építette. A campus addigra elkészült első épülete és a többi épület tervei ennek a cégnek a tulajdonában álltak. Az egyetemi alapítvány 2020-ban 44,5 milliárd forintot kapott a campusra, aminek egy részéből megvásárolták a KEDO Zrt.-t a campus első épületével és a többi épület terveivel együtt. A maradékból kellett volna megépíteniük a campus másik három épületét.

A KEDO 2021 márciusában ki is írt egy közbeszerzési pályázatot, amelyen a T-Trans Főép, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt., és a Matolcsy-körbe tartozó Somlai Bálint-féle Raw Development Kft. vett részt, de mindhárom cég érvénytelen ajánlatot adott be.

Az alapítvány vezetése ezért kitalálta, hogy a pénzt nem fordítja közvetlenül az építkezésre, azt ehelyett egy külsős céggel végezteti el. A terv az volt, hogy egy külsős cégnek odaadják a KEDO Zrt.-nél lévő terveket, a külsős cég saját költségén megépíti azokat, és az egyetemi alapítvány a kész épületeket vásárolja meg, vagy bérli ki. Az alapítvány vezetői ekkor azzal számoltak, hogy az Optima tulajdonában álló GTC végzi az építkezést. Így viszont az államtól a campusra kapott pénzből több mint húszmilliárd forint felszabadult, amivel valamit kezdeni kellett.

Felmerült az ötlet, hogy ezt is kölcsönadhatják az Optimának.

Az alapítvány felügyelőbizottsága 2021. augusztus 4-én szerdán, ismét Skype-on tartotta ülését, amelyen a knorr-bremsés Bíró Attila, a fornettis Szabó József és Szemereyné, a polgármester is részt vettek. Az ülést vezető Bíró felvetette, hogy ha a campus második ütemének felépítését az eredeti tervektől eltérően egy külsős cégre bízzák, akkor felmerül a kérdés, hogy mi lesz a korábban külön erre a célra létrehozott KEDO Zrt. sorsa. Szemereyné szerint az egyetem üzemeltetése, és egyéb, előre nem látható feladatok maradnának a KEDO-nál, majd abban maradtak, hogy ezt elég később megbeszélni.

Bíró ekkor felvetette, hogy ha az egyetem nem a saját cégével építteti meg a campus folytatását, hanem külső szereplőre bízza azt, akkor ki kellene írnia arra egy közbeszerzést, és alá kellene támasztania valamivel, hogy jobban jár a kiszervezéssel, mint a saját építkezéssel. Azt is javasolta, hogy a kiszervezés alátámasztására kérjenek be a kuratóriumtól egy üzleti tervet.

Az építkezés kiszervezésével kapcsolatban a másik két FEB-tag is szkeptikus volt. Szemereyné azt kérte volna a kuratóriumtól, hogy olyan javaslatokkal álljon elő, amelyek összehasonlíthatóak. Szabó megjegyezte, hogy „kicsit gyorsnak tartja ezt a döntés-előkészítést”, majd azt javasolta, hogy először döntsenek a kiszervezés racionalizálásáról, majd kérjenek be ajánlatokat, és csak ezután döntsenek a kivitelezőről.

A felügyelőbizottság végül azt javasolta a kuratóriumnak, hogy „az érdemi döntéshozatal előtt készüljön szakértői vélemény, és álljon rendelkezésre egy összehasonlító modellezési eljárás eredménye, melyek egzakt módon vizsgálják és az előnyök, hátrányok, kockázatok szintjén bemutatják a KEDO által önállóan, illetve a külső piaci szereplő bevonásával megvalósítandó ingatlan-fejlesztési koncepciót”.

A 22,5 milliárdos kölcsönnél már egy kicsit többet gondolkodtak

Mint a KecsUP által megnézett jegyzőkönyvekből kiderül, a kuratórium ekkor már sokkal előrébb járt. A FEB előtt ugyanis volt egy javaslat, ami arról szólt, hogy a campus építésére nekik elutalt pénzből 22,5 milliárdot újabb Optima-kötvények vásárlására költsenek. Szemereyné és Szabó is úgy vélte, hogy erről csak akkor dönthetnek, ha előtte az építkezés kiszervezéséről is döntöttek, majd három szavazattal megszavazták, hogy a kuratóriumi előterjesztés „tárgyalása szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű.”

Vagyis ekkor a felügyelőbizottságban ülők még egyetértettek abban, hogy a pénz kölcsönadásáról csak akkor van értelme dönteni, ha előtte a különböző verziók ismeretében döntenek, melyik modellben építsék meg a campus második ütemét.

Nem így gondolták viszont Matolcsy emberei. Az alapítvány kuratóriuma négy nappal később, 2021. augusztus 9-én, a campus már elkészült első épületének egy harmadik emeleti tárgyalójában ülésezett. Az eseményen a kuratórium mellett a felügyelőbizottság három tagja, valamint a vagyonellenőr is részt vett. Csizmadia kérésére a felügyelőbizottságot vezető Bíró felolvasta a testület határozatát, miszerint a kötvényvásárlás megtárgyalása szükségszerű, okszerű, de még nem időszerű. Ekkor egy, a jegyzőkönyvben kitakart nevű résztvevő ismertette az Optima ajánlatát, ami szerint:

• az Optima többségi tulajdonában álló, lengyel tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre (GTC) a campus második ütemének felépítésével belép a kecskeméti ingatlanpiacra;
• az egyetem pedig az így felszabaduló pénz egy részét beleteheti a KEDO Zrt.-be, a maradékot pedig 2,5 százalékos kamattal kölcsönadhatja az Optimának.

Szemereyné a KecsUP cikke szerint ekkor még jelezte, hogy az ülésen megfogalmazódott kérdéseikre nem kaptak választ, így se azt nem tudják, mi lesz a KEDO jövőbeni feladata, sem azt, hogy miért nem szólítanak meg a GTC mellett másik építőipari szereplőket is a projekthez.

Az MNB-s körből érkező Bánkuty Tamás azonban nem így látta a helyzetet. Szerinte a KEDO által kiírt közbeszerzés eredménytelenségéből logikusan következik, hogy az alapítványnak felszabadult több mint húszmilliárd forintja, az ingatlanfejlesztés és a kötvényjegyzés kérdését így külön kell kezelni. Azzal érvelt, hogy a 22,5 milliárdos kölcsön havi 40-50 millió forint bevételt termelne az alapítványnak, ráadásul a pénzt már hat hónap után vissza lehetne kérni, ezért ő „nem húzná sokáig a döntést”.

Csizmadia ezután megkérte az Optima jelenlévő képviselőit, hogy ismertessék a saját álláspontjukat, egy, a jegyzőkönyvben kihúzott nevű résztvevő pedig azt javasolta, hogy a kuratórium nézzen körbe az ingatlanpiacon, hogy felmérhesse az ajánlatokat. Mások nem szóltak hozzá a kérdéshez.

A körbenézésre azonban nem került sor, mert a kuratórium közvetlenül ezután öt igennel megszavazta, hogy a KEDO kezdje meg az egyeztetéseket a GTC-vel a campus második ütemének piaci alapú megvalósításáról, és hat hónapon belül nyújtsa be a kuratóriumnak a megvalósítás időtervét és tervezett lépéseit. Vagyis hiába mondta Szemereyné és a két cégvezető néhány nappal előbb a FEB ülésén még azt, hogy információszerzésre és versenyeztetésre lenne szükség, a kuratórium ülésén ez már szóba sem került.

Szemereyné csak ideiglenesen adta volna kölcsön a pénzt

Az ülésen ezután került szóba a 22,5 milliárdos kötvényjegyzés, amelyről a felügyelőbizottság néhány nappal korábban még azt mondta, hogy nem időszerű. A párhuzamosan a PADME-t is irányító – így összeférhetetlen pozícióban lévő – Csizmadia itt először az Optima képviselőit szólította meg, akik arról beszéltek, hogy a cél a vagyon megtartása és a hozamból való működés biztosítása lenne, amit ők az Optimánál már hat éve sikeresen végeznek. Az MNB-s Bánkuty ismét a kötvényvásárlás mellett foglalt állást, Szemereyné azonban azt mondta, hogy „határozzunk, hogy hat hónapon belül kerüljön egy koncepció a kuratórium elé megtárgyalásra, ezt követően döntsünk a hosszútávú befektetésről.” Vagyis ő ekkor még azzal számolt, hogy az építkezésről csak később fognak dönteni, és az Optimának legfeljebb erre az időszakra adják kölcsön a pénzt.

Az Optima-kötvények megvásárlásával szemben ekkor már senkinek nem volt ellenvetése, így az ajánlatot a kuratórium azzal a szöveggel fogadta el, hogy: „a kuratórium úgy határoz, hogy a kamatbevétel optimalizálása céljából a fejlesztésre rendelkezésre álló 22,5 milliárd forintot a jelenleginél kedvezőbb kamatfeltételek mellett kívánja befektetni 6 hónapra.” A jelenleginél kedvezőbb feltételezhetően az akkor a piacon elérhető, alacsony hozamú betétekre vonatkozik. A kuratóriumból Gaál József kecskeméti alpolgármester és Lezsák Sándor most sem szólt hozzá a beszélgetéshez.

A tranzakciót korábban túl korainak tartó felügyelőbizottságban már másnap új szavazást kezdeményeztek arról, amelyen a kötvényjegyzést egyhangúlag támogatták. Amikor évekkel később, idén áprilisban a KecsUP rákérdezett Szemereynénél a pálfordulás okára, ő azt mondta, hogy biztosítékokat kértek a kötvények fedezetére, amelyeket a kuratórium ülésén beépítettek a kötvényekről szóló szerződésbe. A biztosíték lényege az volt, hogy a PADME Alapítvány vállalja, hogy az Optima fizetésképtelensége esetén maga fizeti vissza az NJEA pénzét, ezt a vállalást akkor a PADME részéről annak kuratóriumi elnöke, Csizmadia Norbert írta alá. Mint később kiderült, ez a garancia nem sokat ért.

A kuratórium a felügyelőbizottság engedélyének megérkezése után, 2021. augusztus 12-én Csizmadia tartózkodása mellett négy igennel meg is szavazta a 22,5 milliárdos értékű Optima-kötvények megvásárlását, a pénz így az alapítványtól a céghez került.

A 100 milliárdos tételnél már a szemük se rebbent

Ekkor még hátravolt a legnagyobb, százmilliárdos kötvényjegyzés. A KecsUP cikke szerint 2021. szeptember 29-én készült el a kecskeméti Neumann János Egyetem Jövőkép és Stratégia című, kuratórium által elfogadott dokumentuma. Ebben a következő egy évtizedre több nagyívű projektet is felsoroltak, ilyen a 25 milliárd forintból megvalósuló Neumann Technológiai és Innovációs Park, és a 75 milliárdos Okos Város nevű új városnegyed felépítése.

Az utóbbi történetét áprilisban a Telexen mutattuk be részletesen: az egyetem Kecskemét Homokbánya nevű városrészében, egy valamikori szovjet katonai laktanya helyén épített volna fel egy teljesen új városnegyedet. Ebben a technológiai és innovációs park mellett egy hatalmas rendezvényközpontot, valamint több tucatnyi többemeletes lakóépületet is felépítettek volna – ez utóbbiakra azért is szükség lenne, mert jövőre bővül a Mercedes gyára, ami több ezer új dolgozót venne fel, nekik pedig értelemszerűen lakásokra is szükségük lenne.

Az új városnegyed építésének költségeit a magyar állam vállalta magára, de egy furcsa koncepció részeként a projektet nem az önkormányzaton, hanem a Neumann János Egyetemért Alapítványon keresztül akarták megvalósítani. A százmilliárd forintos támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021. szeptember 30-án utalta át az egyetemi alapítvány számlájára.

Több sem kellett az alapítvány vezetésének. Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök már az utalás előtti napon, szeptember 29-én benyújtott egy előterjesztést a kuratóriumnak, hogy a százmilliárd forintot teljes egészében adják kölcsön az Optimának – írja a KecsUP. A javaslat ezzel párhuzamosan elkerült a felügyelőbizottsághoz is, ami 2021. október 4-én ismét a Skype-on ült össze.

Az ülésen Szabó József jelezte, hogy hasonló helyzetben vannak, mint a 22,5 milliárdos kötvényjegyzésnél, és azt kérte, hogy ragaszkodjanak az akkor megfogalmazott döntésükhöz. Szerinte a 22,5 milliárdos befektetésnél jelezték, hogy milyen vizsgálatra van szükség egy ilyen döntés meghozatalához, és most is ehhez kellene tartaniuk magukat. A bizottságot vezető Bíró jelezte, hogy a campus építésére még mindig nincs meg a vállalkozó, így a cég nevét hagyják ki az előterjesztésből. Szemereyné hozzá sem szólt a témához, az előterjesztést három igennel fogadták el.

A kuratórium két nap múlva, 2021. október 6-án délelőtt 9 órakor ült össze a campus már kész első épületének harmadik emeletén. Az ülésen személyesen vagy online a kuratórium és a felügyelőbizottság összes tagja jelen volt, a felügyelőbizottságot vezető Bíró pedig jelezte, hogy a 22,5 milliárdos befektetésnél elfogadott javaslatukhoz most is ragaszkodni fognak. (Ez feltételezhetően arra vonatkozott, hogy csak a PADME garanciavállalása esetén adnák kölcsön a pénzt.)

Az ülésen az MNB-s körből érkező Bánkuty az előterjesztés elfogadását javasolta, azzal érvelve amellett, hogy az Optima kétszer annyi kamatot fizet, mintha a pénz a bankban tartanák betétben. Azt mondta: „a legrövidebb határidővel a legjobb helyet találtuk a befektetés számára. Közvetlen szükségünk nincs a tőkére, a fejlesztések indításához előkészületek szükségesek, a kötvény kamata viszont hozzájárul az egyetem működési és fejlesztési finanszírozásához.”

Bánkuty ezután felkért egy, a jegyzőkönyvben kitakart nevű résztvevőt, aki ismertette az Optima történetét, a GTC tőzsdei helyzetét, és a befektetés válságállóságáról beszélt. Utána Csizmadia azzal érvelt a kölcsön nyújtása mellett, hogy az Optima az ismert adatok alapján a gyarapodás mellett még fejlesztéseket is végrehajtott. Az alapítvány vagyonellenőre még azt is hozzátette: „A megtérülés biztos. A garanciavállalás jó. Javasolja, hogy az opció lejárta előtt tárgyaljunk az Optima Zrt.-vel.”

A jegyzőkönyv szerint a százmilliárdos előterjesztéssel kapcsolatban több kérdés nem merült fel. Sem Szemereyné, sem Szabó, sem Gaál József alpolgármester, sem Lezsák Sándor nem szólalt fel. Csizmadia jelezte, hogy támogatja a javaslatot, de összeférhetetlensége miatt nem szavazhat, így a kuratórium négy igen szavazattal, egy tartózkodás mellett jóváhagyta a 100 milliárd forint értékű kötvényvásárlást. A jegyzőkönyv szerint az ülésen az okosváros, a technológiai és tudáspark, illetve az, hogy ezeket miből fogják megvalósítani, szóba sem került.

Ahogy az ÁSZ-jelentésből kiderül, másnap, 2021. október 7-én a korábbi esethez hasonlóan a PADME nevében Csizmadia Norbert adott ki egy kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amelyben vállalta, hogy az Optima fizetésképtelensége esetén a PADME vállalja a kölcsön visszafizetését. Az NJEA és az Optima közötti szerződést még aznap megkötötték, a százmilliárd forintot pedig néhány napon belül elutalták az Optimának.

Ahogy korábbi cikkeinkben írtuk, a pénzt az NJEA azóta sem szerezte vissza, az Optima ugyanis a nagy részét a GTC és az Ultima nevű ingatlancégek megvásárlására fordította, ezek a céges részesedések azonban azóta jelentősen veszítettek az értékükből. Ebben a Matolcsy-kör hozzá nem értése és hibás döntései mellett az is közrejátszott, hogy Matolcsy Ádám köre a jegybanki alapítványhoz tartozó ingatlanok közül sokat áron alul saját cégeknek játszott ki.

Csizmadia és Bánkuty összeférhetetlenségére már az ÁSZ-jelentés is felhívta a figyelmet, de a most nyilvánosságra került jegyzőkönyv-elemekből a korábbiaknál is egyértelműbben látszik. A KecsUP-on megjelent cikksorozat szerzője, Hraskó István a Telexnek erről azt mondta: „A jegyzőkönyveket olvasva az volt a benyomásom, hogy a kötvényjegyzés folyamatát a két PADME-s kuratóriumi tag, Csizmadia és Bánkuty határozták meg, azok mellett főleg ők érveltek. Lezsák Sándor a legtöbb erről szóló vitában meg sem szólalt, de volt olyan ülés, amin Gaál József kecskeméti alpolgármester, és a szintén tag Nagy Zoltán sem szólaltak meg. Tehát Csizmadia és Bánkuty előadtak valamit, a többiek pedig később Csizmadia tartózkodása mellett megszavazták.”

Bánkuty később távozott a kuratóriumból, helyét a testületben Bozsonyi Károly, az NJEA Gazdaságtudományi Karának docense vette át. Csizmadia azóta kikerült a PADME vezetéséből, de az NJEA kuratóriumát továbbra is ő vezeti. Ő volt az is, aki az ÁSZ-vizsgálat idején a lehető legkülönfélébb kifogásokkal próbálta meg elérni, hogy a számvevőszék ne hozza nyilvánosságra a jelentést.

Csizmadia idén áprilisban, az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala után az egyetem egy eseményén azt mondta, hogy a sajtóban megjelent információk sok esetben tévesek, pontatlanok, néha álhíreket tartalmaznak. Szerinte amikor valaki építkezik és eredményeket ér el, megjelennek az ellendrukkerek. Leszögezte viszont, hogy „nem hátrálunk meg, elszántan dolgozunk tovább a közös jövőnkért. Mert biztosíthatjuk önöket, hogy a Neumann János Egyetem jövőjét nem a pillanatnyi zajok, hanem a hosszú távú értékek, közösen vállalt célok és a valódi teljesítmények formálják.”

Az egyetem és a város fejlesztésére kapott, majd Optimának kölcsönadott 127,5 milliárd forint az elmúlt években az infláció miatt elvesztette értéke jelentős részét, vagyis most már eleve sokkal kevesebbet lehetne megvalósítani belőle, mint azt 2021-ben lehetett volna. A pénz az Optima révén továbbra is a GTC és az Ultima nevű külföldi ingatlanpiaci cégekben van, ahonnan most csak hatalmas veszteséggel lehetne kivenni azt. Ennek a lehetőségét az MNB új vezetése még vizsgálja. A Neumann János Egyetemért alapítvány projektjei közül a campus második ütemének felépítése hónapokkal ezelőtt félbeszakadt, az okosváros felépítése pedig el sem kezdődött.

Mindent megtettek, hogy ne kerüljön ki

Azt, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány vezető testületeiben hogyan zajlott a döntéshozatal, a KecsUP Hírek négyrészes cikksorozatából tudjuk. A kecskeméti lap munkatársai ugyanis már az ÁSZ-jelentések megjelenése után nem sokkal megpróbálták megszerezni az egyetemi alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának ülésein készült jegyzőkönyveket, azokat azonban csak hosszú időhúzás után, többféle korlátozással, a nevek és bizonyos fontos információk kitakarásával ismerhették meg.

Az Állami Számvevőszék idén március 19-én tette közzé az MNB-ügyben készített jelentéseit, köztük a Neumann János Egyetemért Alapítvány gazdálkodásáról szóló több mint száz oldalas dokumentumot. Ahogy a KecsUP cikksorozatának első részéből kiderül, ők március 22-én szombaton küldtek az alapítványnak közérdekű adatigénylést, amelyben többek között annak alapító okiratát, beszámolóit, valamint a kuratórium és a felügyelőbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyveit kérték ki, a honlapon ugyanis csak kivonatok vannak fent.

Bár az alapítványnak elvileg 15 napja lett volna válaszolni, ők a 16. napon a törvényi lehetőséggel élve újabb 15 napot kértek a válaszadásra, majd nem sokkal később jelezték, hogy néhány dokumentumot időközben feltöltöttek a honlapjukra. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági üléseken készült jegyzőkönyvek kiadását azonban megtagadták, és közölték, hogy ezekbe csak személyes betekintést engednek. Ezután először újra időt húztak, végül május hatodikát – az adatigényléstől számított 45. napot – ajánlották fel iratbetekintésre.

Az egyetemi alapítvány munkatársai aznap az egyetem épületének egy földszinti tárgyalójában fogadták a KecsUP háromfős csapatát, akikkel megérkezésük után közölték, hogy a megmutatott dokumentumokat nemcsak nem fénymásolhatják le, de azokról képeket sem készíthetnek – derül ki a KecsUP cikksorozatának második részéből. Az alapítvány titkára és munkatársa azt is közölték, hogy a megtekintés ideje alatt a lap munkatársai csak kísérővel mozoghatnak az épületében, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha valakinek ki kellett menni a mosdóba, azt az alapítvány munkatársai a mosdó ajtajáig kísérték.

A jegyzőkönyveket egy sárga kapcsos irattartóban, átlátszó műanyag bugyikba lekötve, lefűzve tartották, és az újságíróknak azt sem engedték meg, hogy a dokumentumokat kivegyék az irattartókból. A jegyzőkönyvek egy részéből csak neveket húztak ki feketével, más részeknél teljes napirendi pontok nem látszottak, de volt olyan, az ÁSZ-jelentéshez kapcsolódó rész, ahol egész oldalak voltak kifeketézve.

A jelenetet Hraskó István a Telexnek így mesélte el: „Amikor elmondták, hogy milyen körülmények között nézhetjük meg a dokumentumokat, és hogy képeket sem készíthetünk, elgondolkodtunk, hogy van-e értelme az egésznek, ne hagyjuk-e őket inkább ott. Végül arra jutottunk, hogy ha már eljutottunk ezekhez az információkhoz, akkor megpróbáljuk kihozni a helyzetből a maximumot és kideríteni a legfontosabbakat. A következő három és fél órában a kiadónk munkatársa jegyzetelt, én a jegyzőkönyveket hangosan felolvasva diktáltam, a lapigazgatónk pedig gépelt a laptopon. Az egyetemi alapítvány titkára és egy másik munkatársuk közben ott ült az asztal másik oldalán.”

Hraskó István az egyetemi alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának minden, 2020 és 2024 közötti ülésének jegyzőkönyvét kikérte, ami rengeteg dokumentumot jelent. A helyszínen azoknak a dokumentumoknak a jegyzőkönyveit keresték meg és jegyzetelték ki, amelyeken az Optimának nyújtott kötvények ügyeiről tárgyaltak, vagy azokról szóló döntéseket hoztak meg. Hraskó szerint „az egyetemi alapítvány titkára azt mondta, hogy ha ebben a formában nem tetszik az iratbetekintés, akkor le is zárul, mire hivatkoztam az alkotmányra, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, és azt is jeleztük, hogy ha kell, perelni fogunk. El lehet képzelni, hogy nem jó volt hangulat abban a szobában.”

A KecsUP cikksorozatát itt lehet elolvasni:

• Levelezés másfél hónapig: így nézhettünk bele a Neumann János Egyetemért Alapítvány jegyzőkönyveibe, 1. rész;
• Árgus szemektől kísérve – így nézhettünk bele a Neumann János Egyetemért Alapítvány jegyzőkönyveibe, 2. rész;
• Pár perc alatt megszavazta az 5 milliárd forintos kötvényjegyzést a felügyelőbizottság – betekintettünk az NJEA jegyzőkönyveibe, 3. rész;
• Szemereyné: „a felügyelőbizottságba egy pénzügyi végzettségű szakember kellene” – betekintettünk az NJEA jegyzőkönyveibe, 4. rész.

A cikkben felmerülő témákról kérdéseket küldtünk Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármesternek, Csizmadia Norbertnek és Bánkuty Tamásnak, amennyiben érdemi választ kapunk tőlük, beszámolunk róla.

A Telex júniusban dokumentumfilmben dolgozta fel az MNB-botrányt, amit ezen a linken lehet megnézni.