Aktívabbak az ellenzéki választók, de a Nézőpont vezetője így is Fidesz-győzelemre számít

Nagyobb az ellenzék mobilizációs képessége, de ugyanez volt a helyzet 2021 őszén is, „valahogy a remény árusításában jobbak”, állapította meg Mráz Ágoston Sámuel, a Fideszhez köthető Nézőpont Intézet vezetője péntek délelőtt Tusványoson, ahol közvélemény-kutatók beszélgettek a magyar, lengyel és romániai politikai helyzetről.

Mráz szerint az ellenzéki választók nagyobb arányban mondják ma azt, hogy elmennének szavazni, mint a kormánypárti tábor tagjai, de ebből még nem következik az, hogy a teljes népességben is jobban állna a Tisza Párt. A Nézőpont felméréseiben – bár az olló zárult – továbbra is a Fidesz vezet, és Mráz kormánypárti győzelemre számít 2026 tavaszán.

Nagyon más számokat mutatnak a Medián, a Závecz, a 21 Kutatóközpont, a Republikon, az Idea és a Publicus elmúlt hónapokban készült felmérései. Mráz szerint ennek az az oka, hogy míg a Nézőpontnál a teljes népességet tekintik a legfontosabb mutatónak, a többi, általa csak következetesen baloldalinak nevezett intézet a biztos pártválasztókat. Ebbe a körbe csak 4-4,5 millió választó tartozik, ám ő arra számít, hogy nagyjából 5,5 millió választó megy el szavazni jövő tavasszal. Azt nem tette hozzá, de a fentebb említett közvélemény-kutatók felméréseiben a teljes népesség körében is átvette a vezetést a Tisza Párt.

„A 2022-es választás után azt a tanulságot vonták le a baloldalon a közvélemény-kutatók, hogy nem bíztak a győzelemben a baloldali választók, ezért politikai küldetésként tekintenek a közvélemény-kutatásokra, és el akarják hitetni a baloldali választóval, hogy győzni fognak” – folytatta gondolatmenetét Mráz. Szerinte fontos lenne szakmai vitát indítani, hogy miért mutatnak ennyire eltérő számokat a Nézőpont Intézet és más, a Fidesztől független cégek mérései, és hogyan fordulhatott elő az, hogy volt, aki 2022-ben még a parlamenti választás napján is szoros eredményt publikált.

„Magyarországon elmaradt az a nagy vita, hogy a közvélemény-kutatók egymás előtt transzparens módon kibeszéljék a 22-es választást. Legkésőbb a 26-os választás után erre sort kell keríteni.”

Mráz szerint Magyarországon van 10-15 százaléknyi választó, aki nem akar sem az egyik, sem a másik nagy politikai erőre szavazni, hanem a harmadik erőt keresi. Bár a felmérések szerint reális esély van a kétpárti parlamentre is, ő arra számít, hogy több párt fog bejutni. A titkos esélyesnek a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot tartja, hiszen 2022-ben érdemi kampány nélkül is 3,27 százalékot szereztek listán, most pedig azt állítják, hogy komolyan kampányolni fognak. „Azt gondolom, hogy ők komoly eséllyel rendelkeznek a küszöb átlépésére, és a Mi Hazánk szintén ebbe a kategóriába tartozik.”

A Nézőpont Intézet vezetője szerint ma már jól látszik az is, hogy milyen ügyes stratégiát követett a Fidesz az ukrán témában, és Orbán Viktor jól számolta ki Donald Trump hatását. Mráz azt látja, hogy mára megváltozott a közhangulat a közép-európai országokban, és Ukrajna uniós tagsága mentén szerinte újra megszervezhető a közép-európai együttműködés.