Gyurcsány és Csurka miatt lettek rosszabbak a közvélemény-kutatások

„Én lehet, hogy kormánykritikus vagyok, de az intézetem adatainak nincs világnézete” – mondta Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője az esztergomi MCC Feszten péntek délután, ahol négy közvélemény-kutató azt próbálta megfejteni a 30 fokos hőségben, hogy mi lehet az oka annak, hogy ilyen nagy különbségeket mutatnak az egyes cégek pártpreferencia-kutatásai.

A Závecz Research júniusi felmérése szerint 46–35-ra vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt a biztos pártválasztók körében, a teljes népességnél pedig 32–26 ez az arány. Ezekből az adatokból Závecz Tibor arra következtetett, hogy egy most vasárnapi választáson a Tisza nyerne, de a választókerületekben már szorosabb lenne az eredmény. Abban ugyanakkor egyetértett a kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjével, hogy a jövő évi választás eredménye ma még kiszámíthatatlan, és komolytalan lenne becslésbe bocsátkozni.

„A Fidesz ott áll, mint egy évvel ezelőtt az EP-választáson, magasabb részvételi arány mellett is 44 százalékot érne el. A Tisza viszont a 39 százalékával az ellenzéket integrálni tudta, és ebből egy nagyon szoros verseny képe bontakozik ki” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetője a legutóbbi felmérésükre hivatkozva. Szerinte egy most vasárnapi választáson egyértelműen a Fidesz győzne, és kényelmes többsége lenne a parlamentben is. Azzal kapcsolatban azonban még Mráz is óvatos volt, hogy 2026-ban mi lesz a végeredmény.

A Századvégnél is kiélezett versenyt mérnek, de továbbra is vezet a Fidesz, árulta el Stefkovics Ádám, a Századvéghez tartozó Politikai Kutatások Kutatóintézetének igazgatója. Szerinte Magyar Péter pártja mára begyűjtötte a kisebb, baloldali pártok szavazóit, és valamennyit kétségtelenül leszedett a Fidesz táborából is, ám az utóbbi 2-3 hónapban az ő méréseik szerint már nem tudott érdemben növekedni a Tisza támogatottsága, miközben nem csökkent a kormánypártok népszerűsége sem.

A két tábor aktivitásában azonban nagy különbségeket lát Stefkovics, a kormányváltást akarók jóval nagyobb arányban mondják azt, hogy elmennének szavazni egy most vasárnapi választáson. Érdemes lesz figyelni, hogy ebben lesz-e elmozdulás 2026-ra.

A résztvevők arra jutottak, hogy leginkább módszertani és technológiai sajátosságok miatt jöhetnek ki ennyire eltérő adatok az egyes közvélemény-kutatások eredményei között, és egyikük sem feltételezte, hogy a másik hazudna a számairól.

Nem mindegy, hogy személyesen, telefonon vagy online veszik-e fel az adatokat, milyen kérdést tesznek fel, és utána milyen vetítésben közlik azokat. A Nézőpont például a legvalószínűbb listás eredményt szokta közölni, amiben azok is benne vannak, akik részt vennének a választáson, de nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy melyik pártra szavaznának. Mráz szerint a felmérésekben nagyjából 1-1,5 millió ember van, aki nem választ pártot, de különböző statisztikai módszerekkel, extra kérdésekkel, a „tenyérjóslánál precízebben” ki lehet deríteni, hogy valójában kire szavaznának.

A hat, kormánytól független cég különböző módszertannal és technológiával készült felmérései azonban egy irányba mutatnak Závecz szerint: a Tisza Párt vezet. „A miénk az mérés, Ágostonéknál a mérésre rátelepszik a becslés. Ez például jelenthet eltérést” – jegyezte meg.

Általános tendencia lett a közvélemény-kutatók szerint, hogy egyre többen megtagadják a válaszadást. Sokan rácsapják az ajtót a kérdezőbiztosra, és nem válaszolnak telefonon sem. Ennek az egyik oka Mráz szerint az egész közvéleménykutató-szakmával szemben kialakult ellenérzés. A Nézőpont vezetője arról beszélt, hogy a szakma résztvevőinek dolgozniuk kéne azon, hogy helyreállítsák a bizalmat, és ehhez szerinte hozzátartozik az is, hogy leülnek egymással vitázni.

„Jó lenne, ha ő is itt lenne, és ezt a kérdést meg tudnánk vitatni”

– üzente a színpadról Hann Endrének, a Medián ügyvezetőjének Mráz, az utóbbi napokban történt nyilvános összetűzésükre utalva. A Nézőpont Intézet vezetője „nyilvános vitára” hívta ki kollégáját, hogy a két intézet közvélemény-kutatási eredményeit összevessék. Hann ugyanakkor értelmetlennek tartotta az ötletet, mondván: „mit is lehetne vitatni a számokon – a Medián ezt mérte, a Nézőpont azt mérte (vagy azt az eredményt hallgatta el), ki-ki számoljon el a saját szakmai lelkiismeretével”.

A résztvevők szerint emellett a politikusoknak is felelősségük van abban, hogy az emberek nem hisznek a közvélemény-kutatásoknak, sőt sokan szándékosan meg akarják téveszteni a kérdezőbiztosokat. „Hogy egy klasszikussal éljek, Gyurcsány a hibás” – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. Szerinte a DK volt elnöke biztatta először a szimpatizánsait, hogy rosszul válaszoljanak a közvélemény-kutatók kérdéseire. „Én Csurka Istvánra emlékszem” – szúrt közbe itt Závecz Tibor, aki szerint Csurka már korábban felszólította a MIÉP szavazóit, hogy tévesszék meg a közvélemény-kutatókat.

A közvélemény-kutatókkal szembeni ellenérzés ma már a hétköznapokban is tetten érhető, derült ki a beszélgetésből. Mráz szerint viszonylag sűrűn előfordul olyan, hogy rendőrt hívnak a kérdezőbiztosra, sőt állítása szerint egy meg nem nevezett polgármester megpróbálta kitiltani a közvélemény-kutatókat a településéről. Mint kiderült, itthon még mindig nem olyan extrém a helyzet, mint például Afrikában, ahol Stefkovics szerint rendszeresen előfordul, hogy elrabolják a kérdezőbiztost, és váltságdíjat követelnek érte.

A Századvég kutatója arról beszélt, hogy bár ő továbbra is a telefonos adatfelvételt tartja a legmegbízhatóbbnak, itt is egészen extra méreteket öltött a válaszmegtagadás. Egy sikeres telefonos interjúhoz ma legalább 30 hívást kell lebonyolítani szerinte, ami jelentősen megnöveli a kutatás költségeit. Nem véletlen, hogy több nyugat-európai ország emiatt már abba is hagyta a telefonos kutatást, és az internetes kutatásokra tért át. Stefkovics szerint nyitni kell az online tér felé, de Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 20 százalékát nem lehet elérni az interneten, így utólag kell súlyozni az eredményeket, ami nagyban növeli a hiba lehetőségét.

„Mindhárom adatfelvételi módszer legitim, tudományosan igazolható, a nemzetközi világban is működik” – mondta Závecz a módszertani kérdésre. Ő ugyan úgy szocializálódott, hogy a személyes adatfelvétel a legpontosabb, az utóbbi években azonban olyan drága lett a személyes felmérés, hogy nincs rá elegendő megrendelő. Júniusban már azért kellett telefonon elkészítenie a pártpreferencia-kutatást, mert nem jött össze a megrendelésekből a személyes kutatás költségvetése.

Závecz szerint egy személyes felmérés alsó hangon 3,5 millió forintba kerül, Mráz Ágoston szerint csak a kérdezőbiztosok díja 5 millió forint. A Nézőpont Intézet vezetője itt egy meglepő állítást is tett:

szerinte a pedagógusok béremelése is ártott a közvélemény-kutatásoknak, mert korábban több tanár másodállásban kérdezőbiztos volt.

Mráz úgy látja, ma már kevésbé szorulnak rá a tanárok a plusz pénzre, emiatt viszont a képzettségi szintben erős romlás figyelhető meg a kérdezőbiztosoknál. Stefkovics szerint az is változott, hogy régen az emberek megtiszteltetésnek vették, ha felkérték őket egy kérdőív kitöltésére, de ma már annyi kérdőíves felméréssel találkoznak, hogy nem akarnak válaszolni.

A résztvevők szerint a jövőben elkerülhetetlen lesz, hogy a mesterséges intelligenciát is felhasználják a közvélemény-kutatásoknál, nem kizárt, hogy az interjúkat majd videóhíváson keresztül kell lebonyolítani, és lehet, hogy előbb-utóbb itthon is fizetni kell majd a válaszadóknak, mint ahogy az az Egyesült Államokban már megszokott.