Hatalmas összegek a Nemzeti Korcsolyázó Központra, a tokaji libegőre vagy a mohácsi vész évfordulójára – több 10 ezer milliárdos fejlesztési tervet villantott a kormány

49 ezer még gombócból is sok, pedig a kormány körülbelül ennyit költene el csak milliárdban a következő tíz évben különböző beruházásokra.

Nemrég közzétették azt a táblázatot, amiben szerepel a 2035 végéig tervezett projektek hosszú, 1583 elemet tartalmazó listája.

Fontos tudni, hogy ez csak egy lista, amire kis túlzással minden, az elmúlt években felmerülő építési ötletet felírtak az egyes minisztériumok. A táblázat soraiban egyenként feltüntették a fejlesztések becsült bruttó értékét és a megvalósítás tervezett idejét is. A mostani lista azonban így is csak egy 2035-ig szóló elképzelést ír le, a kapcsolódó kormányhatározat az egyes ágazatokban tervezett beruházásokhoz egyelőre semmilyen konkrét költségvetési lépést nem rendel. A projektekről és azok finanszírozásáról tehát majd egyenként kell dönteni a későbbiekben. Ez a lista mostani formájában viszont kiváló kampányeszköz lehet: a választásokig tartó időszakban a fideszes parlamenti képviselők erre hivatkozva büszkén elmondhatják majd, lám, micsoda fejlődés lesz itt a következő években.

A terveket szeptember végéig lehet véleményezni. A néhol nehezen értelmezhető, gyakorlatilag besorolhatatlan projekteket is tartalmazó gyűjtésből kiderül: a közlekedés lehet a legnagyobb nyertes, gatyába ráznák a vízgazdálkodást és minden területen rengeteg pénzt költenének az épületek fejlesztésére és az infrastruktúra-fejlesztésre.

A 71 oldalnyi, minisztériumi leosztás szerint kategorizált dokumentumot Orbán Viktor a napokban a Harcosok klubja Facebook-csoportjában is megosztotta, ahol azt írta: miközben zajlanak a világpolitikai folyamatok „mi itthon társadalmi vitára bocsátottuk Magyarország következő 10 évének fejlesztési tervét. Ez lesz a jövő építésének alapdokumentuma”. A táblázatban vannak egészen konkrétan meghatározott projektek, illetve olyanok is, amiket alig vagy abszolút nem határoltak körül.

A kormány megoldásánál egyszerűbb és átláthatóbb értelmezés érdekében 25 kategóriára osztottuk a beruházásokat, hogy kiderüljön, mire mennyit szánnak a következő 10 évben. A nagyobb, átfogó csoportok mellett (oktatás, egészségügy) egyes, leszűkíthetőbb projektekre annyi pénz menne el, hogy azoknak külön kategóriát is létrehoztunk, ide tartozik például a kastélyprogram vagy éppen a tanuszodák építése.

A nagyvonalú terveket bőven tartalmazó lista sorait összeadva bár 49 ezer milliárd forintos összeg jön ki, messze a legnagyobb költés az Építési és Közlekedési Minisztérium projektjeiből gyűlt össze. A minisztérium munkatársai több száz projektet vittek fel, ők költenék el a legtöbb pénzt, így ezekről külön cikkben is írtunk. A tervek között rengeteg új autópálya és négysávos út szerepel, de a budapesti fejlesztések közé befértek HÉV-ek, hidak és a Déli Körvasút is. Bekerültek felújítandó vasútvonalak, vasútállomások, sőt fejlesztendő repülőterek is, de metróépítésről egy szó sincs.

Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a táblázat elég átláthatatlan, és több mint valószínű, hogy tartalmaz duplikációkat, átfedéseket. Ezt a hosszú táblázatot azért kellett létrehozni, mert Lázár János 2022-ben még építési és beruházási miniszterként azt javasolta, hogy központosítani kell az állami építési beruházások szervezését. Ez alapján a kormánynak tíz évre előre szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciót kell elfogadnia, amelyben minden minisztériumnak jeleznie kell, milyen fejlesztéseket és mennyiért szeretne megvalósítani.

Oktatás és egészségügy – az is megépül, ami nem

Az ÉKM hatalmas részt lefedő közlekedési tervei mellett a közoktatás kalapba sorolható projektek 442 milliárd forintot vinnének el, 139 terv tartozik ide. Ezek közül majdnem mindegyik már meglévő iskola-, óvoda- és bölcsődeépületek fejlesztését, felújítását irányozza elő. Van ahol teljes rekonstrukciót ígérnek, míg másoknak csak új tetőt, közműfelújítást, férőhelybővítést, de rengeteg iskola kaphatna tornatermet is – ezekre egyébként majdnem minden esetben 500-600 millió forint körüli összeget írtak be.

A költségesebb projektek között szerepelnek például kollégiumépítések és teljesen új iskolák építése is, amikből több tucatot terveznek. Ezeket a beruházásokat egy-két kivételével egyébként a beírt dátum alapján 2030 végéig letudnák, de a felcsúti Kastély Óvoda férőhelybővítésére például csak 2030 után adnának pénzt.

A felsőoktatásban jóval kevesebb, összesen 36 beruházásra sokkal több pénzt költenének el, mint a közoktatásban.

Az ide szánt 2930 milliárdból „egyetemi fejlesztések” címen majdnem minden intézményhez hozzárendeltek egy tetemesebb összeget. A Semmelweis Egyetem kapná a legtöbbet, 125 milliárdot, a nagyobbak közül az ELTE a legkevesebbet, 22 milliárdot. De olyan projektekre is jutna pénz, mint a Vasvári Népfőiskola megépítése 11 milliárdért vagy az egyházi fenntartású Gál Ferenc Egyetem (a korábbi Szegedi Hittudományi Főiskola) fejlesztése, amire 6 milliárdot szánnának.

A felsőoktatásra adott források jelentős részét, 200 milliárdot benyeli a „Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítése és fejlesztése”, ami vélhetően az intézménynek a Palotanegyedben épülő campusát jelenti. Emellett szintén sokat, 156 milliárdot szánnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját tanárképzőjének létrehozására.

A felsőoktatás mellett a szakképzés épületeinek, telepeinek fejlesztésére is költene a kormány, ide 262 milliárd forintnyi beruházást írtak össze. A pénz jelentős része csak 2031 után hasznosulhatna, szakképzési intézmények infrastrukturális fejlesztése címen 91 milliárd forintot raktak félre későbbre.

A másik, az ország nagy részét érintő témakör, aminek az Orbán-kormányokban már hosszú ideje nincs saját minisztériuma, az egészségügy. Erre 55 beruházást gyűjtöttek össze összesen 1128 milliárd forint értékben. Ami azonnal szemet szúrhat, hogy a régóta ígért

Dél-Budai Centrumkórház (DBC) fejlesztése emesztené fel a pénz több mint felét, 636 milliárd forintot, miközben Takács Péter egészségügyi államtitkár nemrég azt mondta, hogy a szuperkórház nem épül meg.

A gigaberuházást 2016-ban jelentették be, a kormány 2017-ben megvásárolta a telket, amelyet három évvel később felástak. Az akkori tervek szerint az építkezés 2022-ben kezdődött volna el, de 2023 végre sem születtek jóváhagyott tervek, ezért akkor a kormány megszüntette a beruházásért felelős projektcéget, mert nem történt érdemi munka.

A leglátványosabban a Heim Pál Gyermekkórház fejlődhetne: 65 milliárd forint menne egy új gyermekbelgyógyászati tömbre, 62 pedig egy gyermeksürgősségi, baleseti központi kialakítására.

Szintén sokat, 80 milliárdot kaphat a Zalai Vármegyei Szent Rafael Kórház belgyógyászatának felújítása. Kapna pénzt a Bethesda Gyermekkórház korszerűsítésre, 22 milliárd forintból pedig elkészülhet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület Lovas-terápiás Központja Fóton. Rendeltek bőven pénzt egészségügyi központok és rendelőintézetek létrehozására vagy fejlesztésére; kórházépületek, mentőállomások korszerűsítésére és energetikai felújítására. Milliárdokat adnának az egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek javítására, de itt sem részletezik, ez milyen formában történne.

Pénzhez jutna a vízgazdálkodás, de a mohácsi csatára is jut 50 milliárd forint

A mezőgazdaság három beruházására önmagában 24 milliárd forintot szánnának, de az eddigiekhez képest kiugróan sokat fordítana a kormány az ehhez szorosan kötődő vízgazdálkodásra és a víziközmű-fejlesztésekre: 123 projekt 2273 milliárd forintba kerülne. A legnagyobb nyertese ennek a kiszáradás határán álló Duna–Tisza közi Homokhátság lenne, ahol a „vízhiányos ökológiai állapot javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt” különböző szakaszaira szánt tétel több mint 1400 milliárd forint.

A fennmaradó összegből kisebb és nagyobb beruházásoknak is jutna, például szennyvíztelepek fejlesztésére. Elkülönítenének 68 milliárd forintot a Balaton vízminőség-védelmi célú iszapkotrására, 30-40 milliárd forintot nagytelepülésenként az árvízvédelem javítására, de 10 milliárd forint feletti tételek kerültek egyes települések vízellátásának javítására is.

A rendfenntartásra és a rendvédelemre 209 milliárd forintot adna a 10 éves terv, az összeg nagy részét itt is betonba öntenék. 49 milliárd forintból kapna új irodaépületeket a Terrorelhárítási Központ (TEK), és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is új helyre költözhetne 33 milliárdért. A lista a nagyobb tételeknél bőven hagy mozgásteret, nehezen körülhatárolható elemek is megjelennek. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat például az „elhelyezési feltételek javítása, az ingatlanok és az infrastruktúra fejlesztése, az épületek ütemezett felújítása” címszóval 29 milliárdot érdemelne ki. Emellett 200-300 milliós összegekből tucatszámra kapnának energetikai felújításokat rendőrkapitányságok az ország gyakorlatilag minden részén.

A turizmusra és a gyógyturizmusra a kormány az elmúlt években nem keveset fordított, de a következő 10 évben biztosan számolhatnának újabb 443 milliárd forinttal. Több település, köztük Baja és Pécs teljesen új létesítményeket kapna: Baján egy élményfürdő és sportuszoda megvalósítására terveztek be 55 milliárdot, ugyanennyi menne el az „Aquapark, sportuszoda és szálloda tervezésére” Pécsen. Ennél kisebb, de szintén látható tételeket adnának termál- és strandfürdők korszerűsítésére és felújítására.

A legnagyobb összeget egy nem egészen konkrét beruházás kapta ebben a kategóriában: 97 milliárd forint menne el a „Duna-Tisza közi térségi turisztikai fejlesztési koncepció” megvalósítására. Emellett akadnak persze pontosabban meghatározott tervek is:

• a Diósgyőri várnegyed felújítása 15 milliárdból,
• a Fertő tó fejlesztése 15 milliárdból,
• a sárvári Nádasdy vár turisztikai célú fejlesztése 14 milliárdból,
• Tokaj pedig 11 milliárd forintból kapna egy libegőt.

Kérdések persze a turizmusnál is maradnak bőven. Nem tudni például, mit takarhat a 12 milliárdos „az Őrségi Nemzeti Park szeres településszerkezetéhez kapcsolódó természeti értékek bemutatása” című projekt vagy az „aktív turizmus fejlesztése Hajdú-Bihar Vármegyében” 4,5 milliárdért. Játszó- és pihenőpark-építés is lesz a következő öt évben 650 millióból. Na de hol? Nem derül ki, legalábbis ebből a dokumentumból biztosan nem.

Szemmel jól látható összeget álmodott meg a kormány az ipar, a gazdaság és az innováció területére: 24 beruházásra menne el majdnem 2700 milliárd forint. De jobban megnézve a táblázatot gyorsan kibukik a lényeg: az új gyárakhoz, üzemekhez kapcsolódó infrastruktúra nyeli el a pénz oroszlánrészét. A 10 éves időszak első öt évében 1000 milliárdot szánnának az „ipari technológiai térségek fejlesztéséhez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztési feladatokra”, majd a következő öt évben szintén ennyit.

De szinte az összes többi, az iparhoz és az innovációhoz sorolható tételért az Építési és Közlekedési Minisztérium felel, aminek az az oka, hogy a már meglévő, vagy a többnyire kínai beruházók által használt ipari parkok környékén fejlesztenének.

Valódi innovációhoz csak egy-két tétel került: ilyen például a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ létrehozása, fejlesztése 75 milliárd forintért, ami a Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatásaihoz kötődik, és amivel bizonyos betegségek korai szakaszban diagnosztizálhatók. A ZalaZONE Tudományos és Innovációs Park kialakítására, fejlesztésére 7 milliárdot szánnak. A zalaegerszegi tesztpálya projektet még Palkovics László korábbi technológiai miniszter indította el, ahol az önvezető- és más autóipari fejlesztések mellett energetikai-, agrár- és védelmi innovációkat lehet kipróbálni. A biztonság kedvéért itt is hagytak mozgásteret, mert az „innovációs infrastrukturális fejlesztések” címszó alá betoltak 82 milliárd forintot.

Az emlékhelyeknél és a múzeumoknál is szép nagy összeg, 596 milliárd forintnyi beruházás szerepel tízéves távlatban. Itt vannak egészen szokatlan projektek, elképzelések is:

• 48 milliárd forint menne „a mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezéshez kapcsolódó fejlesztésekre”, de erről semmi egyéb konkrétum nem olvasható;
• 500 millióból Boszorkányperek Háza lenne Ásotthalmon;
• 15 milliárdból Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházát fejlesztenék;
• 8 milliárdból pedig a szatmárcsekei Himnusz-emlékhely komplex fejlesztése valósulna meg.

Milliárdos tételek szerepelnek egyes várak és múzeumok felújítása, megerősítése és állagmegóvása mellett is. A múzeumokra szánt összeg dupláját kaphatják meg a színházak és a művelődési házak. Ez az összeg itt nem magára a kultúrára megy, inkább az annak otthont adó épületekre. Felújítják többek közt a Győri Nemzeti-, a kecskeméti Katona József-, a zalaegerszegi Hevesi Sándor-, a budapesti Erkel- és József Attila színházakat, de újabb 11 milliárd forintot kapna a további fejlődésre a nemrég felújított Operaház is.

A kormány egyik kedvenc fejlesztési területe a sport a következő 10 évben sem szenvedne hiányt a forrásokból, de kicsit talán kevesebb jut majd rá, mint az elmúlt 15 évben: 171 beruházásra összesen 1200 milliárd forintot adnának oda. A következő években is egymás után nőnek majd ki a földből a jégcsarnokok, a kézilabdapályák az új sportcsarnok és a stadionok is. A nagyobb tételek közül is kitűnik a 174 milliárd forintos Budapesti Olimpiai Központon belülre tervezett Nemzeti Korcsolyázó Központ; a 154 milliárdos Népligeti Sportközpont és a 90 milliárdból tervezett Fáy utcai Vasas város és sportpark multifunkcionális sportközpont is.

Bár nem hatalmas tételekről van szó, a 49 ezer milliárdos Nagy Tervbe több olyan ötlet, beruházás is került, ami a többi kategóriába nehezen lenne besorolható, de a kormány külön is szán rá pénzt:

• kiemelkedően sok tanuszoda készülne a következő 10 évben, összesen 22 ilyen projekttel terveznek, amire 45 milliárd forintot szánnak;
• a katasztrófavédelem területén az épületek felújítására és energetikai korszerűsítésére 65 milliárd forintot adnának;
• a Lázár János-féle kastélyprogram 31 beruházására 55 milliárd,
• a közigazgatásban pedig 53 milliárd forint menne el, ebből a pénzből kormányhivatalokat és önkormányzatokat raknának rendbe.

A beruházási terv kategóriákra szedésekor felmerült több olyan projekt is, amit nehéz lett volna máshova besorolni. Az 1583 beruházás között ott van például a csepeli közpark és vizes élőhely (wetland) kialakítása 25 milliárdért, a 2019-ben leégett István Malom hasznosítása 25 milliárdért és a Fiatalokért Központ kialakítása 200 millió forintért. De hagytak olyan sejtelmes sorokat is, ahol konkrétum nincs, csak egy dátumtartomány és egy kerek összeg: mind a 10 évre beterveztek 2,4 milliárd forintot zavar- és hibaelhárítási tevékenységre, emellett homlokzatfelújítására, restaurálásra, épülethűtés bővítésére is jut 1 milliárd forint, de hogy hol, az még titok.

Ha esetleg kedve támadt hozzá vagy megnézné, hogy a településén vagy kerületében található óvoda energetikai korszerűsítése megvalósulhat-e a következő tíz évben, akkor a több tízezer milliárd forintnyi fejlesztést felsoroló listát ide kattintva lehet nézegetni. Ha pedig külön a közlekedési fejlesztésekről olvasna, akkor ezt a cikkünket ajánljuk.