Rogán Antal a Tisza kormányra kerülésével és a Zelenszkij-projekttel riogatott a Tranziton

„Jó reggelt kívánok. Nem ígérem, hogy a reggeli kávé helyett fogok olyat mondani, ami mindenkit feléleszt, sőt, néha álmosító lesz” – így indított Rogán Antal szombaton a fideszes Tranzit Fesztiválon, majd gazdaságpolitikáról kezdett el beszélni.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a háborúval kezdett, ami szerinte óriási kihívást jelent a magyar kormánynak. Majd számokat sorolt. Állítása szerint

• a háború energiafronton több mint 6400 milliárd forintjába került Magyarországnak,
• több mint 2000 milliárd forint ment el a háborús infláció, a megemelkedett kamatok miatt,
• az „elhibázott szankciós politika eredményeként” 700-1000 milliárd forint között van a magyar gazdasága kiesése, mert az orosz exportpiacok gyakorlatilag megszűntek,
• mindez pedig minden magyar családnak 2 millió forintjába került a miniszter szerint.

Elismételte a szokásos kormányzati narratívát, hogy Donald Trump békét akar, de Brüsszel nem, mert ott azt akarják, hogy „ez a háború Ukrajna győzelmével végződjön”. Ebből szerinte az következik, hogy a háború gazdasági hatásai nem fognak mérséklődni, így „ebben a helyzetben kell nekünk gazdaságpolitikát csinálni, és reális kitörési pontokat keresni”.

Körbenéztek, és arra jutottak, hogy leginkább az építőipart érdemes erősíteni, miközben „emelik a családok fogyasztási képességét”. Ennek része a lakáshoz jutás: míg szerinte a liberális uniós légkörben az a módi, hogy valaki bérleményben éljen, addig Magyarországon jön a 3 százalékos hitel. Rogán szerint a következő nagyon izgalmas: Győrben ma az átlagos bérleti díjért 57 négyzetméteres lakást lehet venni, Szegeden 49, Pécsen 55, Budapesten pedig 48 négyzetméterest. De a fővárosban szerinte ennél nagyobb lakást is lehet venni – akkor, ha valaki még tesz hozzá pluszban saját zsebből pénzt. A hitelhez persze önerő is kell, Rogán szerint ezt a munkáshitelből vagy babaváróból is lehet finanszírozni.

„Mi is az, ami a magyar családoknál fogyasztás szempontjából garantálja, hogy a fogyasztás nem tud jelentősen bezuhanni?” – tette fel a kérdést. A válasza: a támogatott energiaárak, amit Brüsszel nem szeret, nem akar. És „ha itt Brüsszel-barát kormány lenne, itt nem lenne rezsicsökkentés” Rogán szerint, és „van olyan ellenzéki vezető, aki azt mondja, hogy a rezsicsökkentés humbug, ez pedig pontosan megegyezik azzal, amit Brüsszelben mondanak”.

Majd a családtámogatásokról beszélt: „a brüsszeli nyelvben – és ez látható a magyar ellenzéknél is – családpolitika nincs, csak szociálpolitika”. Rogán szerint a családpolitika az ellenzékben szitokszó, a szociálpolitika meg náluk azt jelenti, hogy aki nem dolgozik, több támogatást kap, aki pedig sokat dolgozik, az több adót fizet. Pedig az „nem lesz érdekelt abban, hogy többet dolgozzon”, aki több adót fizet a több munkájáért. Szerinte az ellenzék adóterve mindössze annyit jelent, hogy „a munkából élők adójából kell fizetni azokat, akik nem dolgoznak”. De Rogán szerint „csak egy olyan gazdaságpolitikában szabad hinni, amelyik a munkára helyezi a hangsúlyt, és a szociálpolitika arról szól, hogy munkához kell juttatni az embereket”.

„Azok a tervek, amik a Tisza Párt részéről kiszivárogtak, teljesen megfelelnek annak, ahogy Brüsszelben gondolkodnak. És nagyon jól tudjuk, hogy egy Brüsszel-barát kormány terveit Brüsszelben írják, és nem idehaza” – mondta Rogán arról, hogy a hét elején kormányközeli Index arról hozott le egy anyagot, hogy a Tisza Párt „brutális” jövedelemadó-emelésre, a háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére készülhet. Erre aztán a Fidesz egészpályás letámadást indított, most Rogán is arról beszélt, hogy ez „gyakorlatilag a teljes magyar adórendszer szétverésével jár, visszatérne a fekete foglalkoztatás, csökkenne a foglalkoztatás mértéke, még több adót kéne kivetni”. Magyar Péter, valószínűleg a kormány támadásaira reagálva pénteken bejelentette a költségvetési- és adópolitikai programjuk részleteit, amiben áfacsökkentések is szerepelnek.

Rogán beszélt az Egyesült Államok és Európai Unió közti vámalkuról, amiben szerinte nem az európai emberek érdekeit tartották szem előtt. „Ha Orbán Viktor Magyarország nevében tárgyalhatott volna, akkor ennél biztosan jobb, sőt, merem állítani, ezerszer jobb megállapodást tudott volna kötni a magyarok nevében. De ezt a megállapodást nem köthette meg, mert az uniós csatlakozással átengedtük a kereskedelmi politika ügyét”, mondta. Ezt a vámalkut a magyar kormány Rogán szerint „iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervvel” akarja ellensúlyozni, a kormány meg is bízta Nagy Márton gazdaságminisztert, hogy tárgyaljon a vállalkozói érdekképviseletekkel, magyarországi nagybefektetőkkel, és rakjanak össze egy erős programot.

Eddig tartott Rogán prezentációja, majd gondolatban visszament az időben. „Engem az gondoltatott el, hogy a magyar uniós elnökség idején Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével sikerült létrehozni egy olyan kiemelkedően jó dokumentumot, ami az unió versenyképessége szempontjából lehetett volna egy jó előrelépés”, ez pedig arról szólt, hogy nem szabad romboló lépéseket hozni, mondta Rogán. A miniszter szerint ennek egész Európa örült, de ez azóta teljesen lekerült a napirendről, ennek oka pedig: Ukrajna uniós csatlakozása. Ebből Rogán arra következtet, hogy itt egy folyamat zajlik: az európai egyesült államok erőltetett kialakítása, ahol csökkentik a tagállamok szuverenitását. Ez pedig a birodalmi projekt, a „Zelenszkij-projekt”.

Hogy ez ne jöjjön létre, Rogán szerint a teljes jobboldali közösségnek össze kell állnia. „Valljuk be őszintén. Mi magunk, együtt, bizonyos értelemben azt gondoltuk az elmúlt 15 év után, hogy ha már megnyertünk egy választást, kettőt, hármat vagy négyet, akkor könnyen meg tudjuk nyerni az ötödiket is. De minden választás más, és minden választáshoz ugyanolyan erővel kell hozzákezdeni. És ez most a teljes magyar jobboldali közösség felelőssége. Ez nem az önmarcangolás ideje, hanem az összefogásé a hazánkért”, mondta.