Tavaly még a magyar nagystratégián dolgozott, most már a kampányt is Orbán Balázsra bízza a miniszterelnök

Orbán Balázs lesz a Fidesz új kampányfőnöke – erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Kötcsén. Gyürk András korábbi kampányfőnök pedig a Telex kérdéseire elmondta, a 2026-os kampányban stratégiai igazgatóként fog dolgozni – jelentsen ez bármit. Orbán Balázs vasárnap már interjút is adott a kormánypárt házi médiájának arról, hogyan képzeli a kampányt, azt mondta, „higgadt, nyugodt, egészpályás letámadásra” van szükség.

Vasárnap már ebből, az egészpályás letámadásból láthatott egy kis ízelítőt az ország: a fideszes kötcsei piknikről párhuzamos élő műsorok futottak a kormánypárti médiában a Mandineren, a Patriótán és a HírTV-n is, emellett szinte mindegyik, a kormányzati médiabirodalomhoz tartozó, nagyobb elérésű YouTube-csatornára bekötötték valamelyik feedet, és valószínűleg a piknik vendégeit is biztatták arra, hogy posztoljanak videókat és képeket az eseményről, azaz megmutatták, milyen az, amikor a közösségi médiát is uralni próbálják: egyszerűen elárasztják tartalommal a magyar internetezőket, és ezzel párhuzamosan igyekeznek minél jobban lekötni a mainstream média figyelmét is.

Ugyanakkor jól jelzi a fideszes kommunikáció lehetőségeit, hogy vasárnap ez az egészpályás letámadás is csak egy döntetlenre volt elég Magyar Péterrel szemben, aki tiszás rendezvényt hirdetett Kötcsére a piknik napjára, ezzel alapjaiban átalakította a játékteret. Magyar szempontjából tehát ez a döntetlen is győzelmet jelent, hiszen ez a nap eddig hagyományosan kizárólag a Fideszé volt.

Hogy várhatóan Orbán Balázs lesz az új kampányfőnök, azt augusztus 25-én már fideszes forrásaira hivatkozva megírta a Szabad Európa, és az értesülést nem cáfolta senki. Schmidt Mária, a Terror Háza múzeum főigazgatója és a miniszterelnök tanácsadója pedig lényegében el is ismerte ezt az atv.hu-nak adott interjújában, ahol azt mondta: „Minden választás egy új kihívást jelent, mert újak a feltételek, újak azok a kérdések és azok a megközelítési módok, amiket figyelembe kell venni. Orbán Balázs még nincs 40 éves, egy fiatal ember, aki talán jobban érti az új technikákat, az új megközelítési módokat és frissességet hoz”.

A Szabad Európa azt írta, Orbán Viktor elégedetlen a kampánnyal, úgy gondolja, nem működnek az eddig bevetett módszereik a Tisza Párttal szemben, ezért tartalmi változtatásokat szeretne. Ezt jelzi azt is, hogy a hónapok óta tartalmi, lényegi változtatások szükségességéről beszélő Lázár János építési és közlekedési miniszter is nagyobb szerepet kapott a kampánycsapatban, és részt vett a fideszes jelöltek felkészítésében, amit azóta a Telex forrásai is megerősítettek.

Gyürk András, aki 2004 óta, azaz több mint 20 éven át volt a párt országos kampányfőnöke, a Szabad Európa szerint már a nyár elején jelezte, hogy ő olyan sokat változtatni nem tud, csak az eddig használt a módszereket ismeri, amik a Fideszt 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is győzelemre segítették, ezért ha Orbán mindenképp változtatni akar, akkor ő inkább hátralép, mert egyébként érti a pártelnök elégedetlenségét.

Hogy Orbán Balázs kampányfőnöksége pontosan milyen tartalmi változásokat hoz, azt nehéz lenne megmondani, hiszen abból, hogy a miniszterelnök Kötcsén csak egy nemzeti konzultációt jelentett be a Tisza – azóta többször cáfolt – adóemelési terveiről, akár úgy is tűnhet, hogy a kormánypárt pontosan ugyanazt az utat járja, amit az eddigi kampányokban járt. Azaz kiválaszt egy témát, amiről úgy gondolja, hogy az ellenfelének fáj, és az ezzel kapcsolatos üzeneteit harsogja minden lehetséges csatornán.

Nem tudni azt sem, hogy a miniszterelnök választása azért esett Orbán Balázsra, mert neki már konkrét elképzelései voltak a kampányról, vagy csak mert nem volt jobb jelöltje, és Orbán Balázzsal egyébként is szoros napi kapcsolatban áll. Orbán Balázs ugyanis jelenleg a miniszterelnök politikai igazgatója, azaz 2021 óta egy korábban nem létező, rászabott pozícióban segíti a miniszterelnök munkáját. Többször hívtuk már interjúra, hogy megkérdezzük, milyen feladatai vannak pontosan, de csak ígérgetésekig jutottunk, interjúig nem.

A politikai igazgató feladata a munkaköri leírása szerint az, hogy „politikai, közpolitikai, társadalom- és gazdaságpolitikai, illetve egyéb kérdésekben tanácsaival segítse a miniszterelnök tevékenységét és döntéseinek előkészítését, valamint koordinálja a miniszterelnöki főtanácsadók munkáját”. Ebben a minőségében Orbán Balázs 2021-es politikai igazgatói kinevezése óta a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa lett. A 2022-es választások után Orbán Balázs lett annak a Stratégiai Tanácsadó Testületnek az elnöke is, ami „stratégiai szempontból áttekinti a kormányzás egyes területeit”.

A politikai igazgató jogállásáról szóló kormányrendelet szerint pedig ő felel a miniszterelnök nemzetközi tevékenységének koordinálásáért és a kormányzati döntéshozatal stratégiai előkészítéséért is. Orbán Viktor többször beszélt is arról, hogy Orbán Balázs dolga az új „magyar nagystratégia” kidolgozása, tavaly Tusnádfürdőn azt mondta: „a 2022-es választás után a nagystratégia kidolgozását azonnal megkezdtük. Szokatlan módon a magyar kormányban van politikai igazgató, akinek valójában az a feladata, hogy ezt a nagystratégiát összeállítsa”. Orbán Balázs tényleg belekezdett ebbe a munkába, az utóbbi években több, stratégiaalkotásról szóló könyvet is írt.

2020-ban jelent meg A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyv, 2021-ben egy Magyarország 2020 című tanulmánykötetet szerkesztett, amiben a Fidesz értelmiségi holdudvarának tagjai, mint Csák János, Hernádi Zsolt, Lánczi András, L. Simon László, Matolcsy György, Merkely Béla, Navracsics Tibor, Schmidt Mária, Skrabski Fruzsina vagy Vitézy Dávid igyekeztek összefoglalni a 2010 és 2020 közötti kormányzás kihívásait és eredményeit. 2023-ban pedig megjelent a Huszárvágás című könyve, amiben Orbán Balázs már nagyjából azt a kül- és gazdaságpolitikai stratégiát fejtette ki, amit – Orbán Viktor szavaiból ítélve – a kormány jelenleg követni próbál.

Emellett több cikkben is megjelent, hogy Orbán Balázs jelentheti a kapcsolatot a Fidesz és a Donald Trumpot támogató amerikai republikánus holdudvar között. Annyi biztos, hogy a miniszterelnököt ő is elkísérte 2024-es tavaszi amerikai körútjára, amikor nemcsak az akkor még az elnökválasztásra készülődő Donald Trumppal találkoztak, hanem Steve Bannonnal, Trump korábbi stratégiai igazgatójával is, valamint részt vettek a trumpizmus intézményesítését céljául kitűző Heritage Foundation rendezvényén is.

Orbánék tényleg tudatosan építették a jó kapcsolatot Donald Trumppal, őt támogatták a 2016-os és a 2020-as elnökválasztáson, és a demokrata Joe Biden 2020 és 2024 közötti elnöksége idején is kitartottak mellette. Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Németh Zsolt és Orbán Balázs még 2022-ben is találkoztak Trumppal New Jerseyben, pedig akkor Trumpot még komoly bírósági ügyek fenyegették.

Orbán Balázs sokszor nyilatkozik stratégiai kérdésekben, gyakori vendég a fideszes médiában, és kormányközeli konferenciákon szólal fel. Megnyilvánulásai alapján érdeklődése inkább külpolitikai fókuszú – ebből a szempontból is illik tehát a 2016 óta inkább a külpolitikára koncentráló miniszterelnökhöz –, és a stratégiaalkotással kapcsolatos írásaiból is valószínűsíthető, hogy tényleg komoly szerepe lehet a magyar külpolitikai irányvonal meghatározásában.

A Fidesz 2022-es választási győzelmét pedig alapvetően egy külpolitikai kérdés, az orosz–ukrán konfliktus elmélyülése, Ukrajna 2022. februári orosz inváziója hozta el. A kormánypárt azonnal reagált, a Fidesz igyekezett Orbánt a béke zálogaként eladni, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltre pedig egy, az invázió előtti Partizán-interjújából kiragadott mondat sulykolásával ráhúzták, hogy háborúba akarja sodorni Magyarországot. Utóbbi, azaz Márki-Zay lejáratása a Rogán Antal vezette fideszes propagandagépezet egyik csúcsteljesítménye, előbbi, azaz az Orbán-kormány viszonyulása a háborúhoz, már jelentős részben az Orbán Balázs-féle külpolitikai stratégiaalkotás egyik korai eredménye lehet.

Ilyen értelemben nem lesz teljesen idegen neki a kampányfőnöki pozíció, de nagy kérdés, hogy a 2026-os választási kampányban lesz-e olyan külpolitikai kérdés, amire a ‘22-es orosz invázióhoz hasonlóan fel lehet majd húzni a Fidesz választási kampányát. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Fidesz leginkább az Tisza állítólagos adóemelési terveiről szeretne beszélni a kampányban, na meg arról, hogy Magyar Péter szerintük Brüsszel bábja.

Orbán Balázzsal együtt egy, a Mathias Corvinus Collegiumból érkező erőcsoport is nagyobb szerepet kaphat a kampányban. Ehhez tartozik Partos Bence, az MCC korábbi oktatási főtanácsadója, aki Fidesz digitális honfoglalásának egyik szervezője is.

Nem tudni azt sem, hogy kampányfőnökként Orbán Balázs a jelenleginél többet fog-e szerepelni. Gyürk András inkább kerülte a reflektorfényt, Orbán Balázsról viszont ezt eddig sem lehetett mondani. A politikai igazgató 2024 őszén politikai botrányt idézett elő a Mandiner podcastjában tett kijelentésével, miszerint „pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”. Orbánt ekkor többen is lemondásra szólították fel, de a miniszterelnök végül egy kis dorgálás után kiállt mellette.

Ráadásul nem ez volt Orbán Balázs egyetlen politikai botránya a közelmúltból, decemberben azután védte meg a doktoriját az ELTE-n, hogy Rácz András szerint abból fontos hivatkozás hiányzott, ráadásul a dolgozathoz tartozó tézisfüzet Orbán Balázs egyik beosztottjának számítógépén készült. A politikai igazgatót emellett azért is kritizálta az ELTE több oktatója, mert közhatalmi pozíció betöltőjeként ment doktorizni az ELTE-re egy olyan időszakban, amikor többször is felvetődött az egyetem átszervezésének és az egyetemi autonómia csorbításának gondolata.

A politikai igazgató láthatóan imád magyarázni, podcastokban és fideszközeli rendezvényeken rendszeresen osztja az észt a világpolitikáról, az EU-ról, a gazdaságról és úgy általában a jövőről is. Az első ránézésre bonyolult témákat általában igyekszik valamilyen egyszerű példával szemléltetni, előadásaiba pedig rendszeresen bevonja a közönséget – éppen úgy, ahogy ezt a nyugat-európai és amerikai egyetemek fejlesztőkurzusain tanítják.

Orbán Balázs mint politikus egyébként teljes egészében a Fidesz 15 éves kormányzásának terméke. 2009-ben végzett az ELTE jogi karán először jogászként, aztán két év múlva politológusi diplomát is szerzett. Diploma után, azaz még 2010 előtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban kezdett dolgozni, majd volt tanára, Stumpf István 2012-ben elhívta a Századvéghez.

Ott Lánczi András és Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter irányítása alatt dolgozott, 2015-től 2018-ig a Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által alapított Migrációkutató Intézet főigazgatója és a Budapesti Metropolitan Egyetem megbízott oktatója volt, 2016-tól tanársegéd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 2018-tól az Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke. 2016-tól még óraadó volt az MCC-n, aztán négy év múlva kuratóriumi elnök is lett.

Orbán Balázs saját bevallása szerint is sokat tanult a fideszes holdudvartól, de soha nem lépett be a Fideszbe. A HVG-nek erről hat éve azt mondta, hogy a Fidesz „sokkal jobb, összetartóbb, segítőbb közösség, mint amire számított”. „Soha nem merült fel, hogy a lojalitásomat párttagkönyvvel kellene bizonyítani” – mondta 2018-ban, amikor a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkáraként Gulyás Gergely helyettese lett.