Már több mint egy hete becsengettek az iskolákban, de az idén mintha kevésbé kezdődne hangosan a tanév: nincsenek többezres tüntetések a fizetésemelésekért, a sztrájktörvény eltörléséért, a tanári teljesítményrendszer ellen, nincsen tömeges felháborodás a diákok mobilhasználatát korlátozó rendelet miatt, és nem szüntetik be az oktatást a tanárok polgári engedetlenségre hivatkozva.
Radó Péter oktatáskutató szerint a pedagógusok, diákok jelentős része egész egyszerűen megtanult együtt élni a rendszerrel, de ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lett a probléma az ágazatban.
Ezt bizonyítja az is, hogy olvasóink több különböző oktatást érintő ügyben kerestek meg minket az elmúlt héten. Van, aki a kollégiumok állapotára panaszkodott, az egyik iskolában az elhúzódó felújítások miatt nem tudott zökkenőmentesen elkezdődni a tanév, máshol pedig a szaktanár hiánya okoz gondokat.
Utánajártunk, hogy valóban elszigetelt esetekről van-e szó, és ha mégis vannak problémák, akkor mi az oka a csendesebb évkezdésnek, és mik lehetnek az idei tanév legnagyobb nehézségei.
Kollégiumok: omló vakolat, használhatatlan szekrények
„A gyerek tegnap költözött a kollégiumba. Jó, láttuk beiratkozáskor, hogy nem egy szuper valami, de mikor elkezdtünk pakolni, akkor vert igazán pofán a nagy magyar valóság” – panaszkodott a Redditen egy szülő, akinek gyereke szeptemberben költözött be egy megyeszékhelyen lévő középiskolai kollégiumba.
A gyereküknek azért kellett kollégiumba költöznie, mert a család egy albérletet nem tudna kifizetni, elköltözni pedig nem szeretnének, már csak azért sem, mert egy falusi ház árából nem tudnának a városban lakást venni. A szülő szerint az igazgató elnézést kért tőlük, azt mondta: ők mindig leadják, mire van szükség, de nincs pénz a felújításokra. A szülőnek fogalma sincs, miért nem emelték még fel többen a hangjukat a kollégiumok állapota miatt, hiszen nem egyedi az ő esetük.
A szülő posztja alatti kommentekben többen számoltak be hasonlóan rossz tapasztalatokról. Van, aki azt írta, hogy a felesége több mint tíz éve érettségizett, de az ő középiskolai kollégiuma is így nézett ki. Más arra panaszkodott, hogy az emeletes ágyukon nem volt korlát, és a szekrényekbe is ők faragtak polcot. Volt olyan, aki kifestett, kitapétázott, de még úgy sem bírta elviselni a körülményeket.
„Nálunk sem jobb a helyzet” – írta egy szülő, aki egy másik kollégiumból juttatott el lapunkhoz képet egy kigyulladt klíma maradványairól. Egy másik iskolából a régi linóleumról, omló vakolatról, használhatatlan szekrényekről kaptunk képeket. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is a Műegyetem egyik kollégiumában uralkodó tarthatatlan állapotról posztolt. Ebben penészes, rohadt vizesblokkról, két rozsdás szöggel rögzített nehéz fapolcról és falból kilógó, áram alatt lévő vezetékekről írt.
A középiskolai kollégiumi férőhelyekről nem találtunk egységes statisztikát, az egyetemi kollégiumi férőhelyek száma viszont biztosan csökkent az elmúlt hét évben, habár az áruk alig változott – ezt a HÖOK közölte idén áprilisban. Ez annak is tulajdonítható, hogy a kollégiumi épületek átalakításai gyakran a férőhelyek számának csökkenésével járnak. Közben Magyarországon nagyjából 310 ezer hallgatóra kevesebb mint 50 ezer kollégiumi férőhely jut.
Nem készültek el idejében a felújításokkal
A kollégiumok állapota mellett több iskola felszereltségével is problémák voltak tanévkezdéskor. „Az egyik fiam 12. osztályos, azzal a hírrel jött haza, hogy mivel még el sem kezdték a tavaly életveszélyesnek nyilvánított iskola felújítását, ezért helyhiány miatt nem lesz ebben a félévben semmilyen szakmai gyakorlatuk” – írta lapunknak olvasónk. Az iskolát fenntartó centrum megkeresésünkre azt írta: az oktatás szeptembertől három különböző épületben kezdődött meg. A több helyszínt az indokolja, hogy az iskola teljes létszáma meghaladja az 1100 főt, nappali rendszerű oktatásban 43 osztály tanul, így nem lehetséges az iskola méretének megfelelő üres iskolaépületet találni Budapesten.
„Egy ilyen volumenű teljes körű felújítást és bővítést nem lehet egy nyári szünet alatt megvalósítani.” A fenntartó szerint a 12. osztályosok szakmai gyakorlatát november 3-tól a tanév végéig fogják megtartani. A szeptember–októberben kieső összesen 4 gyakorlatot pótolni fogják.
Információink szerint ebben a tanévben is több problémával kezdődött a tanév például a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikumban is. Olvasónk amiatt keresett meg minket, hogy a 13. évfolyamos diákok órái gyakran délelőtt 11-től estig tartanak, nincs elég matematikatanár az iskolában. Emlékeztetőül: ez volt az az iskola, ahol tavaly több diák is panaszkodott az egyik tanár szexista viselkedésére, az iskola mégis az ügyet jelző tanárt és szociális munkást lehetetlenítette el.
Kérdéseinkkel megkerestük Tóth Endrét, a Dél-Pesti Tankerületi Központ vezetőjét. A válasza szerint a Jaschikban a műhelyek kapacitása korlátozott, amit évek óta konfliktusok nélkül oldottak meg. „Az említett probléma eseti jelleggel fordul elő és nem mindegyik csoportnál. Az említett tanórák esetenként 19:55-kor fejeződnek be. A 13. évfolyamon mindössze két esetben áll fenn ilyen. Délelőtt többségében az alsó évfolyam diákjainak vannak óráik.”
A matematikatanár távozása egy osztott csoportot érint, de a szakos kollégák helyettesítéssel ellátják a feladatot. „Az üres álláshelyet folyamatosan hirdetjük. De ettől függetlenül az oktatás-nevelés biztosított az iskolában” – válaszolta Tóth Endre.
Nem csak ebben az iskolában jelent problémát a sokáig elhúzódó oktatás. Az Eduline arról írt cikkében, hogy részben a mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban indul a tanítás 0. órával, ami után a diákok még 6, 7, 8, esetenként akár 9 órát is végigülnek.
Közben Szentesen a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának egyik utolsó tanárát is kirúgták az iskolából. Az ikonikus szentesi dráma évtizedek óta az Alföld egyik legismertebb művészeti képzése, de az utóbbi években egyre több a feszültség. Így a szentesi drámaisok az idei tanévet az első napon kirúgott osztályfőnökkel és az igazgatói előtt tartott csendes demonstrációval kezdték. A tankerület szerint hozzájuk soha nem érkezett semmilyen panasz az igazgatónő miatt.
Az említett ügyekkel kapcsolatban megkerestük a Klebelsberg Központot. Válaszuk szerint általánosságban elmondható, hogy férőhelyhiány miatt a tankerületi iskolák esetében egyetlen gyereknek sem kell más településre iskolába járnia. Minden gyereknek van helye a lakcíme szerinti körzetes iskolában, de a szülő más iskolába, más településre is beírathatja a gyerekét. Információik szerint a tankerületi központok fenntartásában lévő alap- és középfokú iskolákban a 2025–2026. tanév kezdetén biztosított a köznevelési alapfeladat-ellátás, nincs ellátatlan tanóra. Az év elején minden tankerületi iskolában rendben elkezdődött az oktatás.
Az oktatáskutató szerint még csatatérré válhat az oktatásügy
Papíron tehát úgy tűnik, hogy minden rendben, néhány elszigetelt esetben van csak probléma, de valójában a Klebelsberg Központ szerint ott sem. Radó Péter oktatáskutató ezzel szemben úgy látja: azért tűnhet úgy, hogy csendesebben kezdődik az idei tanév, mert a helyzet minden évben csak egy kicsit rosszabb, ezért aki benne él a rendszerben, nem is feltétlenül érzékeli, hogy milyen mélyen vannak a problémák.
„Az is mérsékelte a tiltakozási kedvet, hogy az oktatás szereplőinek jelentős része megtanult együtt élni a rendszerrel és valószínűleg a kisebb méretű fizetésemelés is enyhített a feszültségen. Kétségtelenül van egy jó adag fásultság és fáradtság a pedagógusok körében, nem lehet tartósan a munkaterhek és folyamatos ellenállás kettős nyomása alatt élni.”
Az oktatáskutató szerint a látszólagos nyugalom oka máshol is keresendő. „Az elmúlt tizenöt év két hosszú pedagógus-ellenállási hullámának kudarca után a korábban tiltakozó pedagógusok levonták azt a következtetést, hogy ezt a rendszert nem lehet engedményekre, a legfontosabb problémák enyhítésére kényszeríteni. Most mintha mindenki várná a messiást, azt a politikai rendszerváltást, ami elhozhat egy radikális oktatáspolitikai fordulatot.”
És mire számíthatunk az idei tanévben? Radó szerint a józan ész azt diktálja, hogy a kormányzat kampányidőszakban valószínűleg nem kezdeményez majd olyan változtatásokat, amelyekben benne van a feszültség növelésének kockázata. Viszont azt elképzelhetőnek tartja, hogy a politikai megfélemlítés, vagy a szavazatvásárlás miatt előállnak valamilyen várhatóan adminisztratív változtatással, ami borzolni fogja a kedélyeket. „Én viszont inkább arra számítok, hogy ha a Tisza áll elő konkrétabb oktatáspolitikai elképzelésekkel, akkor a kormányzat lesz az, ami arra reagál.”
Radó Péter szerint ma még az oktatás nem vált olyan mértékben politikai csatatérré, mint az egészségügy, de el tudja képzelni, hogy a következő hónapokban ez megváltozik.
Tehát a szakértő az oktatás körüli „csendet” csak látszólagosnak tartja, szerinte a kezdődő tanév öt legfontosabb problémája ugyanaz a problémahalmaz, ami tavaly, három vagy öt éve is volt, nem sok minden változott.
- Elsőként az oktatási egyenlőtlenségeket említette. „Az oktatás egy kasztrendszer, ami társadalomban elfoglalt helyüket tekintve egész életükre odabetonozza a gyerekeket, ahová születtek.” Eközben az oktatás egyik legelemibb feladata lenne megadni a felemelkedés lehetőségét kevésbé tehetős családba születő gyerekeknek.
- Radó Péter szerint a második probléma az, hogy a világ elképesztő sebességgel változik, a magyar oktatás azonban befagyott, elvesztette az alkalmazkodóképességét és a rendszer az alkalmazkodásra való törekvés csíráját is kiölte az iskolákból. Erre jó példa lehet a mesterséges intelligencia megjelenése az oktatásban, ami a lapunknak nyilatkozó tanárok szerint még igencsak gyerekcipőben jár, és rájuk van bízva, hogy miként használják, nincs egységes szabályozás. Palkovics László közben arról beszélt, hogy akár szeptembertől elkezdődhet a mesterséges intelligencia oktatása az általános iskolákban.
- A harmadik probléma Radó Péter szerint a merev, bürokratikus kormányzás, ami képtelen a problémamegoldásra és korrekcióra. Idetartozhat az a sokszor kritizált tény, hogy nincs külön oktatási minisztérium, hanem az oktatás is a Belügyminisztériumhoz tartozik, és így sokan megkérdőjelezik az ágazatirányítás szakértelmét.
- A negyedik probléma, hogy folyamatosan romlanak az oktatási intézmények alapvető képességei. „Ez az a funkcionális leépülés, amit leginkább a pedagógushiány szimbolizál” – tette hozzá az oktatáskutató. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint továbbra is pedagógushiány van az iskolákban.
- Az ötödik probléma Radó Péter szerint az oktatási szektor egészének, ezen belül az oktatás szereplőinek elbutulása, a szakmai reflexió és a tanulás teljes megszűnése. Ennek oka lehet a pedagógustársadalom leterheltsége, ami miatt nem marad elég idő a továbbképzésre, szakmai fejlődésre.
