Törökbálint polgármestere szerint nem szelektálni akarják a betelepülőket a megvásárolt ingatlan után fizetendő hozzájárulással

Szőke Péter törökbálinti polgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, milyen helyi okok állnak a betelepülési korlátozást célzó javaslat mögött. Elmondta, hogy a város víz- és szennyvízhálózata elérte kapacitásai határát, ezért Törökbálint gyakorlatilag „megtelt”. Hozzátette, az elmúlt másfél évtizedben tudatosan defenzív fejlesztéspolitikát folytattak, hogy a betelepülés mértéke mérsékelt maradjon, és a város élhetősége ne romoljon.

A város pénzügyi helyzetéről elmondta, hogy 2023-ban a magánszemélyek építményadóját nullára csökkentették a Fidesz–KDNP képviselőcsoport javaslatára, a gépjárműadót pedig a kormány vonta el a pandémia idején, így a lakosság jelenleg nem fizet helyi adót. Szőke szerint a jelenlegi inflációs környezetben nem indokolt újabb terheket kivetni, miközben a fejlesztési források drasztikusan csökkentek.

A polgármester elmondta, hogy azzal, hogy rozsdaövezetté nyilvánítottak egy területet, amit a város nem lakóövezetként kívánt hasznosítani, az önkormányzat elvesztette az önrendelkezését, ezért is tartja fontosnak, hogy most saját rendelettel korlátozhassák a fejlesztések irányát.

Szőke hangsúlyozta, hogy a cél nem a betelepülők szelektálása, hanem a túlzott népességnövekedéssel járó beruházások megfékezése. A tervezetet már beterjesztették a testület elé, jelenleg a bizottságok tárgyalják, és november 26-án közmeghallgatást tartanak, ahol a lakosok véleményt nyilváníthatnak. A polgármester szerint a helyiek nagy többsége támogatja, hogy Törökbálint maga dönthessen a fejlődése üteméről.

Az Országgyűlés júniusban fogadta el azt a törvényt, amely segítségével az önkormányzatok több jogi eszközt is kaptak, hogy megakadályozzák a túlnépesedést. Rendelettel kiterjeszthetik az elővásárlási jogot, hogy előnybe kerüljenek az önkormányzat mellett a helyben élők. Feltételhez köthetik a beköltözők ingatlanvásárlását és lakcímbejelentését, sőt akár azt is kimondhatják, hogy a beköltözők nem létesíthetnek lakcímet a településen. Továbbá plusz helyi adókat határozhatnak meg a számukra.

Azóta több település élt is a lehetőséggel. Taktaharkányban például középfokú végzettséghez kötötték a beköltözést, Kiskunhalason felvetette a polgármester, hogy büntetett előéletűek ne költözhessenek be, Mezőkeresztesen pedig már vissza is vonták a saját rendeletüket, mert nem ment át a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatán.

A Nógrád megyei Vizslás október eleji rendeletében különösen szigorú erkölcsi és anyagi feltételeket szabott, a beköltözőknek személyes meghallgatást is előírt. Több önkormányzati rendelet is előírt betelepülési hozzájárulást; az alig 350 lelkes, Nógrád vármegyei Terénybe beköltözni akaró embereknek például félmillió forintot kell befizetni, de ha betartják a település szabályait, akkor ezt idővel majd visszakapják, a Pest megyei Abony pedig – az egyelőre nem konkretizált – beköltözési pénz mellett korlátozná azt is, mennyien lakhatnak egy lakásban.

Ugyan az „önazonossági rendelet” kritikusai szerint az sok helyen a romák beköltözésének megakadályozására szolgál, Törökbálinton – ahogy korábban a Komárom-Esztergom vármegyei Gyermelyen és a szomszédos Szomoron is – a korlátozás kizárólag anyagi természetű.