Szalay-Bobrovniczky szerint csak apróságok tűntek el a honvédségi film forgatásán, nem kéne foglalkozni vele

„A magyar katonák helytálltak Afganisztánban, hősök születtek ott és akkor. Ez a film erről szól, kérem, ne rontsák el a hangulatát ilyen apróságokkal, amelyek nem befolyásolják a film sikerét”

– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arra a kérdésünkre, hogy pontosan milyen érzékeny haditechnikai eszközök tűntek el a honvédségi film, a Sárkányok Kabul felett forgatása közben, ami miatt a rendőrség is nyomoz. Kérdéseinkkel többször kerestük már a Honvédelmi Minisztériumot, de nem kaptunk konkrét válaszokat. Most a miniszter azt mondta, apró eszközök tűntek el, amiért a film gyártója vállalta a felelősséget, „mindent ki is fizetett”. Bár azt a miniszter így sem tudta megmondani, hogy milyen eszközök lehettek ezek, azt azért elmondta, hogy „inkább örüljünk” a film sikerének. Az eszközök eltűnéséről ebben a cikkünkben írtunk, arról pedig itt, hogy hogyan próbálták utólag kisatírozni a filmből a minisztert bíráló, ezért leváltott katonai szakértőt.

Nem a miniszter feladata

Szalay-Bobrovniczkyt kedden hallgatta meg ebben az évben utoljára a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság. A honvédelmi miniszter a meghallgatáson kitért többek között az újdörögdi balesetre, amelyről azt mondta, neki nincs mit mondania, az ügyészség nyomoz a kérdésben, és „olyan hősről beszélünk, akit politikai haszonszerzésre akartak használni”. Hasonlóan vélekedett a kecskeméti bázison lévő MiG–29-es vadászgépek ellopott alkatrészeiről is, amelyekről azt mondta, erről se neki kell beszélnie, hanem a rendőrségnek – hozzátette, tíz fegyelmi eljárás hivatalon belül is indult az ügyben.

Novák Előd a meghallgatáson arról kérdezte a minisztert, hogy miért van itthon háborús veszélyhelyzet, ha más országban nincs, de erre a honvédelmi miniszter azt mondta: azért, mert mi a szomszédban vagyunk. Novák Előd szerint Románia is, még sincs ott veszélyhelyzet – de a 2,5 órás meghallgatás végére sem derült ki a válasz a képviselő ezen kérdésére. A honvédelmi miniszter beszédében üzent egyet „a kaotikusoknak” is, bárkik is azok: „[a hadseregnek], ennek a kincsnek a védelmében tartózkodjon mindenki a politikától. Távol kell tartani a politikusok kezeit a magyar honvédségtől”.

A helyzet Ukrajnában

A magyar honvédség féltett nemzeti kincs, a rendszerváltás óta a mostani volt a legeredményesebb időszaka – kezdte beszédét a honvédelmi miniszter. Szerinte nőtt a honvédség társadalmi megbecsültsége. Elismételte a tavalyról is ismert gondolatait az ukrajnai háborúról és a kormány álláspontjáról, kiemelve, hogy „amíg nyílt háború van a szomszédban, addig a szándékos vagy véletlen eszkaláció esélye magas, ez a magyar embereket is veszélyezteti”.

A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán fronton tudomása szerint naponta ezer olyan áldozat van, aki nem tér vissza a harcmezőre, ennek negyede meghal a csatában. Az utak egy része járhatatlan, a korábban pont a kormány által démonizált ukrán mezőgazdaság kiesése pedig hátrányosan érinti a magyarokat is, tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky emellett azt állította, hogy az ukrán hadsereg feltöltöttsége 40 százalékos, az oroszoké 70, „katonai értelemben ezt a háborút elvesztette Ukrajna”. A globális kitekintőben a honvédelmi miniszter azt is megemlítette, hogy a helyzet Afrikában sem jó, várják a csádi politikai oldal reakcióját, de, mint azt a miniszter megfogalmazta, „Afrikában a diplomácia más ütemben zajlik”.

Eredetileg a csádi elnök, a hatalmat apjától 2021-ben átvevő Mahamat Déby kereste fel Magyarországot azzal, hogy erősítsék a csádi hadsereg képességeit, ebből nőtt ki az Orbán Viktor fiának először titokban zajló bevonásával a terv, amely szerint Magyarország 200 katonát telepítene az Afrikából Európába tartó egyik migrációs útvonalra eső Csádba, abban a reményben, hogy ez hatással lehet a migrációt segítő embercsempészek működésének korlátozására.

Idén júniusban azonban az afrikai ország vezetése felfüggesztette a magyar kormánnyal zajló tárgyalásokat, a csádi misszió szerződéseit viszont nem adják ki a nyilvánosságnak. A honvédelmi miniszter erről a misszióról most azt mondta: hosszú kapcsolatépítés kell, sok személyes együttműködéssel, mert Afrikában a dolgok így mennek. A hadsereg emellett katonai védelmet nyújt a Balkánon, éles riasztásra is kimentek a honvédség Gripenjei az elmúlt időszakban Litvániában, a magyar légierő pedig ellátja a szlovák, a szlovén és a horvát légtérrendészeti feladatokat is.

Ruszin-Szendi villája

A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy a honvédség tervei 2034-ig felrajzolják a magyar honvédség terveit, Magyarország védelmiipara pedig fejlődik. „A magyar honvédség újra mozgásban és lendületben van” azután, hogy korábban a miniszter szerint „a baloldal szociális intézménnyé”, és „elfekvővé züllesztette” a honvédséget. A miniszter ezen állítását azzal támasztotta alá, hogy megjelentek a hadseregben olyan dolgok, mint a „munkaidő”, a „kolléga” és a „szakszervezet” fogalma. A honvédelmi miniszter szerint ez nem tett jót, és most megint jön a „slimfit”, hogy tönkretegye a dolgokat.

A honvédelmi miniszter dicsérte a toborzások sikerét, illetve kitért arra is, hogy jelenleg 378 iskolában tanít 359 katonaoktató honvédelmet közel 30 ezer diáknak. Örömét fejezte ki az elmúlt idők katonai sorozatai és filmjei iránt, főleg a Sárkányok Kabul felett miatt, mert szerinte „ilyen méretű és hollywoodi színvonalú katonai háborús produkciót Magyarország nagyon rég nem produkált.” Említette a katonáknak járó juttatásokat, majd azt mondta, ezért cserébe csak azt várják, hogy meghonosodjon egy új szolgálati kultúra, ne legyenek olyan visszaélések, mint „Ruszin-Szendi Romulusz villája”.

Akart lemondani?

Kósa Lajos a bizottság elnökeként ezután kötelező sorkatonaságról is érdeklődött, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos hálát adott a honvédelmi miniszternek. Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa egyetlen ellenzékiként kérdezett a meghallgatáson egyedül a minisztertől, igaz, ő végtelen hosszan. Novák úgy vélte, hogy a honvédelmi miniszter „szépeket mondott, de kifelejtette” azokat a gondolatokat, amik kicsit is rosszul hangzanak.

Novák kérdezett a laktanyák elnevezéséről, a magyar nemzeti katonai stratégiáról, és a Honvédelmi Minisztérium „hamis, sunyi kommunikációjáról” is. Novák felemlegette azt, hogy a két éve Horvátországban lezuhant magyar katonai helikopter ügyére is például csak a horvátok válaszoltak a magyar sajtónak. Erre a honvédelmi miniszter azt mondta, szerinte nem hazafias gondolkodásmód, hogy „balliberális újságírók más államhoz mennek kérdezősködni”. Novák erre azt kérdezte, hogyha a honvédség eltitkolja a választ, miért baj, ha máshová fordulnak az újságírók. Bár azt kikérte magának, hogy a miniszter olyan helyzetbe hozza, „ahol balliberális újságírók munkáját kell elismernie”.

„Ön a 2025-ös évben egyszer sem gondolkodott a lemondásán?”

– hangzott el Novák Elődtől a kérdés, ami végül eszkalálta a 2,5 órás meghallgatást a vége felé: Novák sorolta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz az emlegetett villát is a jelenlegi kormányzás alatt szerezte, az ügyeit viszont csak „akkor vették elő, amikor politikailag szükség volt rá”. Erre válaszul Kósa Lajos effektív hülyeségeknek nevezte Novák kérdéseit. Szalay-Bobrovniczky válaszában kitért arra is, hogy a „NATO nem egy ingyenvonat, amire felülünk és kicsi emberkék jönnek, hogy azok megvédjenek minket magunk helyett”, Ruszin-Szendi pedig szerinte csak azért áll bosszút, mert „nem volt alkalmas” arra a pozícióra, amiben volt. A miniszter kiemelte, szerinte mindenre válaszolnak a sajtónak. Végül azt azért hozzátette: tisztában van vele, hogy ez mind egy „kérdéseknek álcázott lejáratási kísérlet” volt.