A köztársasági elnök szerint neki nincs lehetősége aktívan foglalkozni a gyerekvédelem ügyével
A köztársasági elnöknek „semmilyen szakpolitikai, hatósági, illetve igazságszolgáltatási hatáskör gyakorlásának lehetőségét nem biztosítja” az Alaptörvény, válaszolta a Köztársasági Elnök Hivatala a 444 kérdésére, hogy Sulyok Tamás feladatának érzi-e, hogy kiemelten foglalkozzon a gyerekvédelem ügyével, és eleget tesz-e ennek érdekében. A lap a Tisza Párt múlt szombati demonstrációja után kereste meg a köztársasági elnököt, amin Magyar Péter és a tüntetők őt is cselekvésre szólították. „A politikai véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezés jogának gyakorlása a működő demokrácia és a jogállam része, amíg alkotmányos kereteken belül történik” – mondta el véleményét a demonstrációról a köztársasági elnök a lap érdeklődésére.
Sulyok december 11-én közleményben reagált a gyerekvédelmi botrányokra. Aszerint abban nemzeti egyetértés van, hogy az elkövetőket súlyosan meg kell büntetni, de azt is mondta, hogy a hatóságok elleni indulatok szítása hátrálja az igazság kiderítését, ezért „higgadt, felelős és következetes hozzáállást” várna mindenkitől. A 444 ennek apropóján kérdezte, hogy szerinte kinek a felelőssége lehet, hogy nem sikerül megóvni az állam gondozásában vagy javítóintézetekben élő gyerekeket és fiatalokat. Sulyok válaszában hosszasan idézett eredeti közleményéből, amely szerint a magyar jogrendben rendelkezésre álló eszközök érvényesítése „az érintett szakpolitikai szervek és hatóságok feladata”, az ő feladatuk, hogy „megtegyék a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a bűncselekmények alapos kivizsgálása, kellő súlyú szankcionálása és – legfőképpen – hatékony megelőzése megtörténjen”.
A december 13-i demonstráció óta nyilvánosságra került egy korábban csak belső feljegyzésként létező, 2021-ben készült szakmai jelentés, mely szerint a gyermekvédelmi gyámok beszámolói alapján az állam gondozásában élő gyerekek ötödét érhette abúzus. „Mi a véleménye a jelentésről, és arról, hogy ez annak idején nem került nyilvánosságra?” – kérdezte a 444, mire Sulyok Tamás ismét a december 11-én, még a jelentés nyilvánosságra kerülése előtti nyilatkozatára utalt vissza, mely szerint teljes a nemzeti egyetértés abban, hogy súlyosan meg kell büntetni a gyerekekkel szembeni bűncselekmények elkövetőit. „Ez értelemszerűen vonatkozik a széleskörű nyilvánosság számára most ismertté vált 2021. évi kutatási dokumentumban szereplő bűncselekményekre is” – írta.
Vagyis válaszai szerint az egykori alkotmánybíró Sulyok Tamás értelmezése szerint köztársasági elnökként ennyit tehet a gyermekvédelmi botrányok ügyében. Elődei között akadtak, akik ennél nagyobbnak érezték a mozgásterüket. Mádl Ferenc, aki 2000-2005 között volt köztársasági elnök, úgy gondolta, hogy ha a konkrét cselekvés alkotmányosan a kormány és a többi állami és társadalmi intézmény feladata is, a köztársasági elnök „éberen tartja az ország lelkiismeretét”. Hasonlóan értelmezte szerepét Sólyom László is, aki 2005-2010 között töltötte be a tisztséget, ő Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után beszélt arról, hogy morális válság alakult ki az országban.
