Nyolc év fegyházra ítélték a német Maja T.-t a 2023 februárjában elkövetett antifa-támadások miatt
Hatalmas nemzetközi sajtóérdeklődés mellett hirdetett elsőfokú, így még nem jogerős ítéletet szerdán a Fővárosi Törvényszék az antifa-ügyben. A nembináris német Maja T. nyolc év fegyházbüntetést kapott a 2023 februárjában elkövetett antifa-támadásokért. Maja T.-t és társait azzal vádolták, hogy 2023 februárjában csoportosan megtámadtak és megvertek több olyan embert, akikről leginkább a ruházatuk alapján azt gondolták, szélsőjobboldaliak, és a Kitörés Emléktúrára vagy a „becsület napjára” mennek. A vádlottak közül egyedül Maja T. volt a tárgyalóteremben, de szerdán két másik, külföldön tartózkodó vádlottat is bűnösnek talált a bíróság. Az olasz Gabriele M. hét év börtönbüntetést, Anna Christina M. két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A szerdán kimondott ítéletek ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezést nyújtott be.
Az ügyészség Maja T.-t bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolta. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, amennyiben Maja T. beismeri tettét.
„Mindannyian tudjuk, milyen ítéletet akar Magyarország miniszterelnöke” – mondta Maja T. az utolsó szó jogán, mielőtt a bíróság visszavonult ítélethozatalra. Hosszan beszélt arról, Magyarországon mennyire elnyomják az ellenvéleményeket, szerinte a hatalom célja az elrettentés, ezért akarják őt is száműzni a társadalomból.
Említette azt is, hogy betiltották a mellette kiálló demonstrációkat, amiket többször az apja szervezett. „Tényleg tőlem vagy az apámtól félnek?” – tette fel a kérdést a vádlott. Reméli, hogy a büntetése után hazatérhet Németországba „mint aktívan cselekvő ember”. Azt mondta, sok ember szolidaritását tapasztalja. Kifejezte, hogy nagyon hálás nekik, külön megköszönte a támogatásukat. A tárgyalóteremben jelen lévő támogatói megtapsolták, amikor befejezte az utolsó szó jogán mondott beszédét.
A szerdai tárgyalás kezdetén több kommandós vezette be Maja T.-t a tárgyalóterembe. A terem egyik oldalán a vádlott támogatói tapssal köszöntötték, a másik oldalon hangos fújolással nyilvánították ki a véleményüket kopasz férfiak, akik között ott voltak a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai is.
Aztán Sós József bíró ismertette a Maja T.-ről készült egészségügyi szakértői véleményt. A vádlott nem szenvedett olyan mentális állapotban, hogy ne tudta volna felismerni a tettei következményét – ez volt a 130 oldalas, Maja T. kérdésére csak nagyon felületesen ismertetett szakvélemény lényege. A bíró röviden beszélt arról, hogy a vádlott testi egészsége az életkorának megfelelő. A mentális egészségéről kicsit részletesebben is beszámolt a bíró. Maja T.-t a szakvéleményben szorongó, alkalmazkodási nehézségekkel küzdő személyként írták le az orvosok, akinek a „hangulata mély, de nincsenek öngyilkossági gondolatai”.
Sós József bíró hosszan, több mint két órán át indokolta a bíróság ítéletét. Elmondta, hogy Maja T. érdemi vallomást nem tett, amelyben beismerte volna bűnösségét. Azt viszont kiemelte a bíró, hogy a vádlott rendszeresen panaszkodott a fogvatartási körülményeire, illetve már a szerdai ítélethirdetés előtt is többször arról beszélt, előre lehet már tudni a bíróság ítéletét. „Tényként lehet megállapítani, hogy több mint tíz személy vett részt a támadásokban” – mondta a bíró az indoklásban.
Több tanúvallomásából is idézett, amelyekben megjelent, hogy kifejezetten jobboldali emberek bántalmazása volt a szervezet célja. Arról szintén többen beszéltek a nyomozás és a bírósági eljárás alatt, hogy a támadások elkövetése közben felosztották egymás között a különböző feladatokat. Hosszan beszélt arról is, hogy a 2023 februárjában, Budapest több pontján is elkövetett támadásokat a vallomások szerint teleszkópos bottal követték el, amely akár életveszélyes sérülések okozására is alkalmas lehetett volna.
Sós József kifejtette, hogyan, melyik tanúk vallomásai alapján sikerült beazonosítani a támadókat. A bíró határozottan jelentette ki, hogy Maja T. beazonosítása több helyszíni felvétel, illetve egy a támadások után nem sokkal felvett tanúvallomás alapján történt meg. A bíróság szerint a bizonyítékok egyértelműen mutatják, hogy Maja T. a koordinált, meghatározott koreográfia szerint elkövetett, provokálatlan támadássorozathoz hol tevőlegesen, hol egyszerűen a jelenlétével járult hozzá.
Sós József annak a sértettnek a bántalmazásáról is részletesen beszélt, akit egy nyolcfős társaság vert össze Gazdagréten. Az élelmiszerbolt előtti támadásról jól látható videófelvétel is készült, amin a bíró szerint világosan látszott, hogy valakit „brutálisan megtámadtak mindenféle indok nélkül”. Egyik vádlott sem mondta el pontosan, milyen indokkal támadták meg a férfit, de a bíró azt mondta, hogy erre egyszerűen nem is lehet indok, esélye sem volt védekezni a sértettnek. „Ezt senki nem érdemli meg” – mondta a bíró, amikor a támadás áldozatának vallomásából idézte azt a részt, hogy 24 öltéssel kellett összevarrni a fejét.
A szerdai tárgyalás vége felé arról is beszélt a bíró, hogy miért minősíthető bűnszervezetnek a csoport, ami elkövette a támadásokat. Legalább három emberből álló, hosszabb ideje, hierarchikusan, konspiratívan működő csoport, aminek szabadságvesztéssel járó bűncselekmények elkövetése a célja – mutatta be Sós József, milyen feltételei vannak annak, hogy egy szervezetből bűnszervezet legyen. A bíró szerint mind a kamerafelvételek, mind a sértettek és kívülállók vallomásai, a támadási célok megfogalmazása egyaránt arra mutatott, hogy a támadás résztvevői szervezetten és konspiratívan működtek együtt. Mindegyik támadás rövid ideig, csendben zajlott, a támadók minden esetben egy meghatározott útvonalon hagyták el a helyszínt. A bíró szerint az utóbbiak megvalósulásához muszáj volt ezeket pontosan előre megbeszélni, de az is szükséges volt, hogy valamilyen hierarchikus szerepeket meghatározzanak a támadások elkövetésénél.
A szerdán kimondott ítéletek ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezést nyújtott be. Az ügyész mindhárom vádlott esetében súlyosabb büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlottak védői szintén fellebbeztek a bíróság szerdai döntése ellen. Anna Christina M. védője csak a büntetés enyhítéséért, Gabriele M. és Maja T. védői viszont teljes felmentésért fellebbeztek. Maja T. ezt szóban is megerősítette, amiért nagy tapsot kapott a támogatóitól. Maja T. szimpatizánsai a tárgyalás végén transzparenseket feltartva kiabálták hangosan angolul, hogy „szabadságot Majának!”, és „szabadítsanak ki minden antifasisztát”. Maja T. hátranézett, mosolygott, aztán bilincsben kivezették a tárgyalóteremből.
Éhségsztrájk, demonstrációk
A vádlott több tárgyaláson is kritizálta azt, ahogyan fogva tartják Magyarországon. 2025 júniusában éhségsztrájkba kezdett, hogy tiltakozzon a fogva tartási körülményei ellen. Állapotának romlása miatt kicsit több mint öt hét után abbahagyta az éhségsztrájkot, börtönkórházba szállították.
Az ügy több tárgyalását is kisebb demonstrációk kísérték a Fővárosi Törvényszék épületénél. A szerdai ítélethirdetés előtt viszont csak Maja T. egy tucat támogatója állt a Nagy Ignác utca és a Markó utca sarkán. A korábbiakkal ellentétben nem demonstráltak, egyszerűen csak csoportosan álltak az utcasarkon. A tömeg méretéhez képest nagyon komoly volt rendőri jelenlét, konkrétan többen voltak a készenlétisek, mint Maja T. szimpatizánsai.
Az ügy elsőrendű vádlottja, az olasz tanárnő, Ilaria Salis volt. Őt viszont 2024-ben olasz zöldbaloldali jelöltként európai parlamenti képviselőnek választották, úgyhogy a magyar hatóságok szabadon engedték, és felfüggesztették az ellene folyó bírósági ügyet. Hogy a vádlott elleni eljárást továbbra is tudják folytatni, a magyar hatóságok többször is kérték az Európai Parlamentet (EP), hogy függesszék fel Salis mentelmi jogát. Eddig azonban ez nem történt meg. Az EP jogi szakbizottsága 2025 szeptemberében sem javasolta, hogy felfüggesszék Salis mentelmi jogát.
Az ügynek nemcsak külföldön, itthon is nagy visszhangja volt. A magyar kormány többször is felháborodottan szólalt fel az antifa támadások ellen. Az ügy hatására 2025 szeptemberében az Egyesült Államok után Magyarországon is terrorszervezetekké nyilvánították az antifa szervezeteket.
Cikkünk utólag frissült az ítélet indoklásával és a fellebbezésekkel.
