Két szavazólap egy névre, halottnak küldött boríték – olvasók jeleztek rendellenességeket a levélszavazásról

Ugyanarra a névre, de két különböző címre küldött két levélszavazat-csomagról, elhunyt családtag nevére szóló vagy a választói névjegyzékbe nem regisztrált állampolgárnak kézbesített borítékokról és a szavazatgyűjtés körüli visszásságokról is érkezett beszámoló a Transtelex olvasóitól, mióta elindult a magyar országgyűlési választásra szóló levélszavazat-csomagok postai kézbesítése.

Több olvasónk számolt be olyan esetről, hogy

a választási névjegyzékben szereplő elhunyt családtagjuk nevére érkezett levélszavazat-csomag.

Ez egyébként várható probléma volt, ugyanis a határon túli magyar állampolgárok halálát a hozzátartozóknak külön jelenteniük kell a külképviseleteken, ellenkező esetben a magyar hatóságok nem anyakönyvezik, mert a különböző országok adatbázisai nincsenek összekapcsolva. A bejelentési kötelezettségre, amelyről jó eséllyel sok kettős állampolgár nem tud, a Nemzeti Választási Iroda figyelmeztetett a Transtelexnek küldött korábbi válaszában. Akkor arról érdeklődtünk, hogyan kaphattak regisztrációval kapcsolatos levelet olyan emberek, akik több éve elhunytak. Ha egy külhoni állampolgár tíz éven át nem módosítja az adatait vagy nem ad le levélszavazatot, akkor automatikusan törlik a névjegyzékből, ha időközben meghal, akkor viszont az NVI szerint kizárólag a hozzátartozók felelőssége, hogy értesítsék erről a magyarországi hatóságokat.

Volt, aki a regisztráció körül tapasztalt rendellenességet. Egyik esetben egy házaspár két tagja is

levélszavazat-csomagot kapott, pedig állításuk szerint sosem regisztráltak levélszavazásra.

Az előfordulhat ugyan, hogy valaki mondjuk az állampolgársági eskü alkalmával aláírt egy regisztrációs ívet is, aminek nem tulajdonított akkor jelentőséget vagy azóta megfeledkezett róla, de nem zárható ki teljesen a visszaélés lehetősége sem, ehhez persze az illető személyes adataihoz való hozzáférésre is szükség van.

Egy másik olvasónk arról számolt be, hogy

két levélszavazat-csomag érkezett a nevére.

Mint mondta, regisztrált a választói névjegyzékbe, de mivel nem a romániai címén él, külföldre kérte a levélszavazat-csomag kézbesítését, amit meg is kapott. Csakhogy közben Székelyföldön élő szülei értesítették, hogy érkezett hozzájuk is egy levélszavazat-csomag a nevére. Ezt annak ellenére kézbesítették a szülei címére, hogy a romániai személyi igazolványa más megyébe szól, az ebben szereplő lakcíméről és a házassága után megváltozott nevéről pedig értesítette a magyar hatóságokat és útlevelet is kapott az új nevére. „Ezért találom érdekesnek, mert ha a név frissítve van, akkor miért épp a székelyföldi címemre (ami már csak a keresztlevélben van) küldték ki?” – írta.

Nem egyedi esetről lehet szó. Egy marosvásárhelyi olvasónk is hasonló problémát jelzett: bár jelezte a lakcímváltozást a Nemzeti Választási Irodának, ennek ellenére a régi és az új címére is érkezett levélszavazat-csomag. Miután telefonon is érdeklődött, azt a tájékoztatást kapta, hogy az ilyen helyzetek többnyire a választói névjegyzék frissítésének hiányosságaira vagy az adatbázisok közötti szinkronizációs hibákra vezethetők vissza.

A magyarázat szerint hiába történt meg a névváltozás és az új okmányok kiállítása, a levélszavazáshoz használt központi névjegyzék és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem minden esetben frissül automatikusan egymással összhangban. Így előfordulhat, hogy párhuzamosan több adatprofil marad aktív: egy korábbi, a honosításkori adatokon alapuló névvel és címmel, valamint egy új, frissített adatsorral. Ha ezek nem kerülnek összevonásra, a rendszer mindkettőhöz kiküldheti a szavazási csomagot.

A kitöltött levélszavazatok gyűjtésében aktívan részt vesz az RMDSZ, mint arról beszámoltunk, erre a célra felállított konténerekben, kisboltokban, közösségi eseményeken, szavazóirodákban vagy akár háznál is átveszik a szavazatokat, majd továbbítják azt a külképviseletekre, anélkül, hogy lezárt urnákkal, megfigyelőkkel biztosítanák a folyamat tisztaságát. Egy ilyen gyűjtőakciót meg is néztünk a Kolozsvár melletti Györgyfalván. A Transtelexnek nyilatkozó RMDSZ-közeli források szerint konkrét elvárás van a szervezetben a begyűjtendő szavazatmennyiséget illetően és a hatékony munka érdekében sok helyen egyenesen a helyi postástól szerzik meg a levélszavazásra regisztráltak névsorát, amit még Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes is úgy értékelt, hogy régi, de „nem egészséges” módszer.

Bár a magyarországi választási törvény megengedi, hogy többek között az RMDSZ is gyűjtse a levélszavazatokat, a külhoni választópolgárok számára

semmiképp sem kötelező bármilyen szervezethez leadni a voksot,

ahogy azt a mezőbándi RMDSZ Facebook-felhívásában sugallják. „Figyelem! Az idéni magyarországi választásokra leadott levélszavazatokat központosítva kell leadni! Arra kérem Önöket, hogy ne postán küldjék el, hanem hozzák el a Mezőbándi Polgámesteri Hivatalba!” – írták. Persze egy mezőbándi választópolgárnak valószínűleg kényelmesebb helyben rábízni valakire a szavazatát, mint megoldani, hogy eljusson a legközelebbi külképviseletre vagy Magyarországra, de attól még erre joga van, akárcsak ahhoz, hogy postázza a küldeményt.

A levélszavazatok gyűjtését – bár sokan hangsúlyozzák, hogy visszaélésekre ad lehetőséget – nem tiltja a törvény, hiszen a választási eljárási törvény (2013. évi XXXVI. törvény) 2018-as módosítása kimondja, hogy a levélszavazási válaszborítékot nemcsak postán lehet elküldeni, hanem személyesen vagy egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy által is célba lehet juttatni. A Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő információk szerint a válaszboríték:

• feladható postán,
• leadható Magyarországon, bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában a szavazás napján
• leadható bármelyik külképviseleten a szavazást megelőző két hétben munkanapokon, 9 és 16 óra között vagy a külképviseleti szavazás idején.

A levélszavazatokat egyébként az EMSZ is gyűjti, sőt, több olvasótól kaptunk jelzést arról, hogy

az RMDSZ az egyházakat is bevonja a szavazatgyűjtésbe.

A Szatmár megyei Lázáriban a helyiek Facebook-csoportjában szólították fel a külhoni állampolgárokat, hogy a szavazataikat tartalmazó borítékot ne postázzák, hanem adják oda valamelyik helyi RMDSZ-es politikusnak, illetve a papnak vagy a lelkésznek. Marosvásárhelyről is kaptunk olyan értesítést, hogy a vártemplomban virágvasárnap a lelkész a szószékről emlékeztette a híveket, hogy a parókián van egy urna, és oda be lehet hozni a szavazatokat. „Mentségére mondva, nem biztatott senkit arra, hogy szavazzon és legfőképp arra nem, hogy kire adja le a voksát. De megütköző volt hallgatni, hogy a prédikáció végén, a konfirmandusok úrvacsoravétele előtt az apróhirdetések között elmondja ezt is” – írta az olvasónk.

Arról már a Magyar Hang számolt be, hogy az RMDSZ üzenetekkel bombázza a papokat Erdélyben, hogy gyűjtsék a levélszavazatokat. A cikk szerint előbb e-mailt küldtek az egyházak képviselőinek, majd sms-ben emlékeztették őket, hogy segítséget kérhetnek az összegyűjtött szavazatok külképviseletre szállításában.

Arra is van ugyanakkor példa, főleg azok körében, akik nem a kormánypártra szavaznak, hogy inkább személyesen viszik a szavazatukat Magyarországra vagy odaadják olyan magyarországi ismerősnek, aki húsvétra hazalátogat Erdélybe.

Eljutott hozzánk olyan állítás is, hogy a kolozsvári konzulátuson, amikor valaki tájékoztatást kért a levélszavazás menetéről, azt is megmutatták neki, hogy a Fideszre tegye az X-et. Az ügyben megkerestük Grezsa Csaba főkonzult, aki határozottan tagadta, hogy ilyen eset megtörténhetett volna. Azt mondta, a konzulátus munkatársai szigorú szabályok szerint dolgoznak, és kifejezetten tilos bármilyen módon befolyásolni a választókat.

Aki a levélszavazat-csomag kézbesítésével, kitöltésével vagy különböző aktivistáknál, szervezeteknél, illetve a külképviseleteknél történő leadásával kapcsolatos szabálytalanságot, rendellenességet tapasztal, három napon belül kifogást nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a bizonyítékot (pl. fotó, videó) kíséretében. Érdemes elolvasni a levélszavazás menetével kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet ajánlásait is, itt konkrét példákat is felsorolnak arra, hogy milyen visszaélés számít súlyos bűncselekménynek, amit a rendőrségen is jelenteni lehet. Ilyen például az, ha valaki mások helyett szavaz, egynél több szavazólapot ad le, levélszavazatot rongál vagy semmisít meg vagy megpróbál befolyásolni valakit a szavazásban.

Aki a levélszavazás menetével kapcsolatos visszaélést, szabálytalanságot tapasztal, a Transtelex szerkesztőségével is megoszthatja az ugyelet@transtelex.ro címen vagy Facebookon, Instagramon.