A propaganda beszántásával kezdene, az euró bevezetésének határáig jutna első ciklusában a Tisza

Az összefoglalót Cseke Balázs, Király András, Mizsur András, Madzin Emília és Nyilas Gergely készítette

Győzelme esetén a Tisza Párt azonnal felállítaná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi hivatalt. Magyar Péter 2024-es színre lépése óta gyakran állt elő azzal, hogy hatalomra kerülése esetén visszavenné „a lopott vagyont”, de programjában ennél visszafogottabb ígéretet tett csak: elkezdik az elmúlt 20 év korrupciós ügyeinek, gazdasági és politikai visszaéléseinek a feltárását. Szombaton bemutatott programjukban első tervezett intézkedéseik között sorolták fel még

• A 2010-2026 közti kormányülések összefoglalóinak nemzetbiztonsági átvilágítás utáni nyilvánosságra hozatalát;
• a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György elnökségi alatti vagyonkezeléséhez kapcsolódó teljes iratanyag nyilvánosságra hozatalát;
• állami vagyonkataszter készítését;
• a gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények feltárását;
• a nem szövetségesi külföldi befolyás mértékének feltárását;
• az ügynökakták megnyitását;
• a közmédia politikai függetlenségének és szabadságának visszaállítását.

Ez utóbbi érdekében kormányra kerülésük után azonnal beszüntetnék a közmédia hírszolgáltatását, amit csak azután indítanának újra, ha már megteremtették a független, objektív hírszolgáltatás feltételeit.

A Tisza Párt 2026. február 7-én mutatta be 240 oldalas, A működő és emberséges Magyarország alapjai című választási programját, melyben a békés és felelősségteljes rendszerváltás ígéretével négy fő fejezetben ismertették terveiket.

„Mára nyilvánvalóvá vált: Magyarországon az állam nem működik” – ez a legfontosabb megállapítása a program első fejezetének, amelyben részletezik a jelenlegi állapotokat és problémákat. A Tisza Párt szerint Magyarország nem tudott élni a rendszerváltás esélyével, és az elmúlt 16 év kétharmados kormányzása „soha nem látott mélységbe taszította hazánkat, súlyos gazdasági, társadalmi, biztonsági, környezeti, politikai és morális válságot hozott létre”.

A problémák közé sorolták, hogy évek óta nincs gazdasági növekedés, a megélhetés napról napra nehezebb, a népesség rohamosan fogy, a közszolgáltatások nem működnek megfelelően, és megrendült a mindennapi biztonság érzete. A Tisza szerint az állam jelenleg nem képes kiszámítható védelmet nyújtani a polgárainak gazdasági, szociális és intézményi értelemben sem, az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodási problémák, a termőföldek pusztulása és a természeti erőforrások felelőtlen kiaknázása pedig közvetlenül veszélyezteti az ország jövőjét.

A program szerint mindezt a politikai és morális válság okozza. „Az elmúlt 16 év országot szétrabló kormányai a független intézményeket sorra meggyengítették vagy politikai ellenőrzés alá vonták. A jelenlegi kormányzás nem a társadalom egészét, hanem egy politikai elit és az azzal összenőtt oligarchák érdekeit szolgálja.” A Tisza szerint a mostani politikai rendszer végső célja csak a politikai hatalom megtartása, az állam nem szolgál, hanem uralkodik.

Van azonban elképzelése a pártnak, hogy ebből hogy lehet kijutni. Ehhez arra van szükség szerintük, hogy a magyarok meghaladják az elmúlt évtizedek megosztottságát, szövetségre lépjenek egymással, és együtt megszüntessék a válság legfőbb okát: a jelenlegi állampártok és a kormány uralmát. Magyar Péterék célja, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európa éllovasává váljon, a bérek tisztességesek legyenek, a nyugdíjak méltó megélhetést biztosítsanak, és a bürokrácia ne gátja, hanem támogatója legyen az emberek boldogulásának. „Célunk, hogy Magyarország gazdag és sikeres ország legyen, ahol a fejlődés és a növekedés mindenki számára elérhető. Békés és rendezett ország megteremtésén dolgozunk, amely biztonságot, stabilitást és kiszámíthatóságot ad az emberek mindennapi életéhez”.

A működő és emberséges Magyarország négy pillére épül a párt elképzelése szerint:

• fejlődés és növekedés;
• fenntarthatóság és jövőállóság;
• társadalmi jólét és jóllét;
• biztonság és stabilitás.

Mivel a legfőbb kérdés talán mégis az, hogy bármilyen ígéretükre miből lesz pénz, programjuk ismertetését kezdjük a gazdasági fejezettel:

Kétszer 8000 milliárd forintban reménykednek

A rengeteg vállaláshoz természetesen rengeteg pénzre van szükség. Kármán András, a Tisza költségvetési és adóügyi szakértője szerint ebben a gazdaságfejlesztési program mellett nagy szerepet fognak játszani az uniós források. A párt azt ígéri, hazahozzák a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintnyi uniós forrást és lehívják az új, 7 éves uniós költségvetésben várhatóan elérhető évi 2000 milliárd forintos támogatást, ezekből fogják fejleszteni a gazdaságot. A korrupció felszámolása, az állami presztízsberuházások és a túlárazott közbeszerzések leállítása révén évi 1000 milliárdos összegekkel számolnak, ez is növelné a Tisza-kormány mozgásterét.

Ezek mellett GDP-növekedéssel számolnak, Kármán szerint a gazdasági növekedés beindítása is javít majd az összképen, minden 1 százalékpont GDP-növekedés 350-400 milliárd forinttal növelné az állam bevételeit, ami 3 százalékos növekedésnél évente több mint 1000 milliárd forint többletbevételt jelentene.

Mindeközben adócsökkentést ígérnek illetve azt, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emelnek meg. 15 százalékról 9 százalékra csökkentenék a minimálbér adóját és a mediánbér alatt kereső 2,2 millió munkavállalónak csökkentenék az szja-terhelését. Bevezetnék viszont az egymilliárd forint feletti vagyonok utáni 1 százalékos vagyonadót. Megígérték, hogy 2030-ra felkészítik az országot az euró bevezetésére is. Akárhogy is, a vasúthálózat fejlesztése, bérlakásépítési program, a kollégiumi férőhelyek számának növelése, az úthálózat fejlesztése mellett több ágazatban béremelésekre és a nyugdíj emelésére is ígéretet tettek gazdasági programjukban, melyről bővebben itt olvashatnak.

Teljes szakítás Orbán sport-, oktatás- és családpolitikájával

A Tisza programjának jóléti fejezetében két nagyon szimbolikus ígéret is van:

• a párt teljesen átalakítaná a sportfinanszírozás rendszerét, stadionok helyett az iskolai-, szabadidős- és tömegsportra költenének;
• visszavennék az Fidesz káderképzőjének, az MCC-nek juttatott állami vagyont.

Az előbbi intézkedés egyrészt jelentős spórolást is eredményezhet, és szervesen illik egészségügyi programjukba is, amely a megelőzés, a korai felismerés, az alap- és járóbetegellátás fontosságát hangsúlyozza, mivel ezek tehermentesíthetik a fekvőbetegellátást.

Ez persze nem jelenti utóbbi elhanyagolását: az orvosegyetemi klinikák bázisán regionális szuperkórházak létrehozását, az egy orvosra jutó nővérek számának megmásfélszerezését is ígérik. Összességében kormányzati ciklusuk végére majdnem kétszer annyit, a GDP arányában a jelenlegi 4,1 százalékhoz képest 7 százalékot költenének egészségügyre.

Nem spórolnának a nyugdíjakon sem, a 13-14. havi ellátások megtartása mellett 120 ezer forintra emelnék a minimálnyugdíjat. A családtámogatási rendszerben az alanyi jogon járó juttatásokat emelnék, és a családi adókedvezményben is a szegényebbeknek kedvező módosításokat hoznának. Az is fordulat az orbáni családpolitikához képest, hogy nem kizárólag a házasoknak kedveznének: növelnék a gyermeküket egyedülállók támogatását, és nem kéne válás esetén visszafizetni a CSOK-támogatásokat.

Az oktatásban, kultúrában, tudományban az autonómia helyreállítását, a fogyatékkal élőknek, romáknak, nőknek esélyegyenlőséget ígértek. A gyermekvédelemben a múlt bűneinek feltárásán túl a teljes gyermekvédelmi rendszer átalakítását ígérik a gyámügy átszervezésével, gyermekotthonok felújításával, a gyermekvédelmi dolgozók bérének megemelésével. Minderről bővebben Gyökerestül alakítaná át az oktatást és a családtámogatások rendszerét a Tisza Párt című cikkünkben olvashatnak.

A kompország vége

A Tisza attól tart, hogy az Orbán-kormány idővel kivezetné az országot az EU-ból. Programjuk külpolitikai fejezetében ezért egyértelműen kimondják, hogy Magyarországnak egyértelműen a Nyugat részének kell lennie. Azt viszont a Tisza sem állítja, hogy kritikátlanul kell fogadni mindent, amit az EU-ban történik.

Elismerik az újítás fontosságát – bár nem térnek ki arra, hogyan viszonyulnak az Orbán által megfogalmazott „nemzetek Európájához”, amelyre a kormányfő a föderális Európa alternatívájaként hivatkozik. Elutasítják az EU migrációs kvótáját és a migrációs paktumot, összhangban a Fidesszel, amely egészen mást állít az ellenzéki pártról. A Tisza tesz néhány radikális megállapítást is a bevándorlókról, akik „lenyomják a béreket” és keresletükkel fűtik az ingatlanok emelkedő árát.

Magyarország „nem küld katonákat az orosz-ukrán sem más háborúba”, áll a programban. Arra nem tér ki, hogy békekötés esetén, nemzetközi kötelékben vállalna-e békefenntartó szerepet a magyar honvédség. Ezt Franciaország és az Egyesült Királyság már saját részéről kimondta. A Tisza ellenzi Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba, de a tagságot elvben nem utasítják el, erről népszavazást írnának ki.

Az orosz energiafüggésről csak nagy vonalakban szól a program, kimondva, hogy 2035-re megszüntetnék, bár ezt földgázra, kőolajra és atomenergiára lebontva nem részletezik.

A Tisza nagyjából 8000 milliárd forintnyi bentragadt EU-s pénz hazahozatalát ígéri: a kohéziós és felzárkóztatási alapokhoz való hozzáféréshez a jogállami kifogások rendezése érdekében rendezné az egyetemeket felügyelő közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyét, visszaállítanák az egyetemek autonómiáját. Lezárnának több, kötelezettségszegési eljárást kiváltó ügyet, mint például a kriptokereskedelem engedélyeztetése. A Tisza külpolitikai programját részletesen ebben a cikkünkben ismertettük.

Tiszta levegőt

A Tisza teljes programjára jellemző, hogy összekapcsolja az egymásra hatással levő témaköröket, így egy fejezetben tárgyalja a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, az állat- és környezetvédelem témáját is. A legfontosabb problémaként a több ezer ember halálát okozó légszennyezést, az ország vízmegtartó képességének gyengeségét, a vízközművek állapotát és a termőtalaj állapotromlását azonosítja.

A mezőgazdaság legfőbb problémájának annak elavult szerkezetét, gyenge termelékenységét, a korszerű tudás hiányát nevezik meg, a környezetvédelem legfőbb nehézségeként pedig azt, hogy a politikai-gazdasági érdekek felülírják a környezetvédelmi szempontokat. Ez utóbbi erősítése érdekében önálló környezetvédelmi minisztériumot, a hatósági rendszer visszaállítását ígérik. A súlyosan szennyező iparágak, különösen az akkumulátoripari beruházások ellenőrzésére önálló szervet hoznának létre. A konkrét vállalások között szerepel, hogy 2030-ra minden településen csökkentik a levegőszennyezést, és az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítják azt. Szintén cél, hogy évente 1 millió tonnával növeljék a szén-dioxid-nyelő kapacitást.

A program másik ígérete, hogy Magyarországot újra vízmegtartó országgá teszik, bár itt kevesebb konkrét ígéret vagy vállalás szerepel. Komplex, több ágazatot érintő, térségi vízmegtartó beruházásokat indítanának, korszerűsítenék az öntözést, rendeznék a Tisza és a Duna medrét. Azt ígéri a program, hogy a Tisza 2030-ig javítja a vizek minőségét, hosszú távú ivóvízhálózat-korszerűsítési programot indítanának. Célul tűzték ki, hogy a hálózati vízveszteséget 15-20 százalékos szintig csökkentsék. A nagy tavakra vonatkozó vállalások között szerepel, hogy programot indítanának a Balaton megmentéséért, fellépnének a nádasirtások és a vízpartok túlzott beépítése ellen, megőriznék és bővítenék a szabadstrandokat.

A vidék lemaradását a vidékre költözők támogatásával, tíz falunként évi egymillárd forintos közösségi fejlesztési kerettel és a közszolgáltatások – háziorvos, közlekedés, közművelődés – újraindításával és önálló vidékfejlesztési minisztérium felállításával kívánják csökkenteni.