Gulyás: Egészségkárosodással járó megbetegedés nem történt a gödi gyárban

A hét elején a gödi Samsung-gyárról szóló tényfeltáró cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy 2023 tavaszán olyan titkosszolgálati jelentés került a magyar kormány elé, ami szerint az akkugyárban a korábban ismertnél jóval súlyosabb mérgezések történtek. Volt olyan dolgozó, akit a határértéket 510-szeresen meghaladó rákkeltő vegyi anyag belégzésének tettek ki. Azt nem tudni pontosan, hogy meddig mérgezte a dolgozókat a nikkel–kobalt–mangán por, de az biztos, hogy ezek a fémek a szervezetben elraktározódva súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Az akkori kormányülésen több miniszter, köztük Rogán Antal a gyár működésének felfüggesztése mellett érvelt, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bezárás ellen lobbizott.

Szijjártó később álhírnek nevezte a Telex cikkét és azt mondta, hazugságokat terjesztünk róla és feljelentést tesz szerkesztőségünkkel szemben. Szijjártó később a Telex kérdésére nem volt hajlandó elárulni, hogy szerinte a cikk pontosan melyik állítása nem igaz. Több visszakérdezésünket is azzal utasította el, hogy állítása szerint cikkünk megjelenése előtt nem kerestük meg, ezután külön cikkben mutattuk be a hatósági jegyzőkönyveket. A gödi gyár ügyében nyomoz a rendőrség, emellett nemrég a Kúria is ítéletet hozott – arról, hogy pontosan hogy kell értelmezni a döntést, itt írtunk bővebben.

A cikk megjelenése után Gödre is ellátogattunk, ahol a Samsung-gyárról kérdeztük a helyieket, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) pedig anonim segélyvonalat indított a gödi Samsung-gyárban dolgozóknak, hogy ezzel is segítsék a gyár jelenlegi és egykori munkavállalóit.

2024 márciusában már szó volt a Samsung SDI vezetőségében arról, hogyan tudnák megakadályozni az Átlátszót abban, hogy a gyárról írjanak. Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója ekkoriban kezdte el rendszeresen kikérni a Samsung SDI hatósági ellenőrzéseiről szóló jegyzőkönyveket. Ezekből kiderült, hogy a Samsung a szabálytalanságokkal egy esetben több mint ezer munkavállalóját veszélyeztette.

A cégben a magyar kormánytól várták volna el, hogy valamilyen módon korlátozza az Átlátszó munkáját. Ez nem történt meg azóta sem, de a Szuverenitásvédelmi Hivatal három hónappal később vizsgálatot indított az Átlátszóval szemben. A hivatal hónapokon keresztül vizsgálta a lapot, végül megállapította, hogy „az Átlátszó külföldi finanszírozás bevonásával az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz”.