Nem hiszek abban az összeesküvés-elméletben, hogy Orbán Viktor ne tudná, mi a valóság – mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője a 2026, a Telex választási műsorában. A beszélgetésben szóba kerültek a kampány első néhány napjának történései, az aláírásgyűjtés, a Fidesz kampányrendezvénye, Magyar Péter Telexnek adott interjúja és a kispártok helyzete is.
Az aláírásgyűjtés célja az adatbázis frissítése is
Az április 12-i országgyűlési választásokra hivatalosan szombaton kezdődött meg az ötvennapos kampányidőszak. Onnantól kezdve gyűjthetnek ajánlásokat azok, akik képviselőjelöltként szeretnének indulni. Szombaton hamar meglett az összes helyen a két nagy párt szükséges aláírása. A Fidesz és a Tisza is azt állította, hogy ők voltak a leggyorsabbak.
László Róbert szerint április 12-én senki nem fog emlékezni arra, hogy február 21-én ki hány aláírást adott le, de az biztos, hogy most minden percet, minden napot meg kell nyerni.
A szavazatszámlálós csatározásba beszállt Kocsis Máté is, aki Facebookon arról beszélt, hogy ők mennyivel több aláírást adtak le, mint a Tisza Párt. Ilyen adatot a Nemzeti Választási Iroda nem is tart nyilván – mondta erre reagálva László Róbert, amit korábban a választási iroda megerősített a Telexnek. A gyakorlatban az történik, hogy a Választási Iroda ellenőrzi, rendben van-e az 500 adatsor, és ha igen, akkor nem számolják tovább az ajánlásokat. Az aláírások pontos számát nem lehet tudni, és ezeket nem is fogják közölni, hiszen nem tartják nyilván.
László Róbert szerint az sem jelent semmit, hogy a DK vagy a Mi Hazánk nem adta még le az összes ajánlást, hiszen erre a pártoknak március 6-ig van idejük. Az is elképzelhető, hogy nekik is már több helyen összegyűlt a szükséges 500 aláírás, de majd egyben adják le őket. Ebből felesleges következtetéseket levonni – mondta a szakértő.
A Telex tudósítói Budapesten és vidéken is több helyen ott voltak az aláírásgyűjtés kezdetén. Azt tapasztalták, hogy a Tiszás pultoknál sorban állás volt, a Fidesz standjait viszont több helyen keresgélni kellett: a kormánypárt jelöltjei nem az utcán, hanem inkább a pártirodákban és a lakásokba bekopogtatva szedték össze hamar az induláshoz szükséges aláírásokat.
A Tisza választói elkötelezettebbek, valószínűleg már alig várták, hogy aláírhassanak – mondta László Róbert, aki szerint azért a tényeket érdemes nézni, amik pedig azt mutatják: néhány óra alatt mindkét nagy párt összegyűjtötte az aláírásokat.
A jelöltek ennek ellenére még mindig folytatják az aláírások gyűjtését, de ennek már az a funkciója, hogy az adatbázisaikat frissítsék. Alapvetően ezzel semmi baj nincs, de gyakran előfordul, hogy a jelöltállítás adatvédelmi problémákat vet fel. Ilyenkor egymás között adják-veszik az ajánlóíveket, sok visszaélés lehet. László Róbert azt mondta: minden évben vannak olyan jelöltek, akik 500 szavazatot sem fognak kapni a választáson, holott papíron összegyűjtötték az 500 ajánlást.
„Nem hiszek abban, hogy Orbán Viktor ne tudná, hogyan állnak”
Szombaton ötven nappal a választás előtt a tizedik háborúellenes DPK-gyűlésnek álcázott kampányrendezvényét tartotta a Fidesz Békéscsabán, amit hivatalosan a párttól papíron független Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség szervezett.
Orbán Viktor tavaly nyáron Tusnádfürdőn még arról beszélt, hogy a 106-ból 80 választókerületet nyernének, majd ezt szeptemberben Kötcsén is megismételte. A kormányfő a januári sajtótájékoztatóján nem akart számokat mondani, most pedig már csak 65 nyerhető választókerületet említett.
László Róbert szerint amikor a politikusok dobálóznak közvélemény-kutatási adatokkal, az egyre gyakrabban a kampány része. Szerinte a tavaly nyáron mondott 80 nyert választókerületről már akkor is tudta Orbán, hogy nem reális. Szerinte egyféle közvélemény-kutatás készül, de a nyilvánosságnak elérhető adatok már kozmetikázva vannak. „Nem hiszek abban, hogy Orbán Viktor ne tudná, hogyan állnak” – mondta. Ez szerinte abból is látszik, hogy Orbán nyár óta sokkal intenzívebben kampányol. „Orbán olyan üzenetet fogalmaz meg, ami mobilizálni képes.”
A beszélgetésben szóba került a „rejtőzködő fideszesek” helyzete is. Ennek apropója, hogy Lázár János Hajdúböszörményben azt mondta: sok fideszes nem meri elmondani, kire szavazna. „Aki egy kicsit is vesztésre áll, elkezdi belelátni (a választókba) a rejtőzködő kormánypárti/ellenzéki szavazókat” – mondta László Róbert. A szakértő szerint főleg a rendszerellenes mini pártokra jellemző ez, de ő 16 év fideszes kormányzás után nem nagyon hisz a rejtőzködő fideszesek jelenségében.
A kopogtatás és a közösségi média is fontos
Hétfőn Magyar Péter interjút adott a Telexnek, ahol arról is beszélt, hogy szerinte akár 80 százalékos is lehet a választási részvétel. László Róbert azt mondta: decemberben ő is ennyit tippelt látva a kutatásokat. „Teljesen világos, hogy rekordszámú részvételre számíthatunk” – mondta a szakértő, aki szerint a 75 százalékot szinte bizonyosan el fogjuk érni.
És kinek kedvez a magas részvétel? – kérdezte Rédli Balázs kollégánk. László Róbert ezt megfordítaná: szerinte nem a részvétel kedvez, hanem attól lesz magas a részvétel, ha megmozdulnak a választók, tehát a mozgósítás számít. Nagyon erős a Fideszben ez a potenciál – mondta. A Tiszáról kevesebbet lehet tudni, de az aláírásgyűjtés alapján és a fórumaik alapján a Tiszának is erős a mozgósítási képessége.
A Telexnek adott interjújában Magyar Péter arról is beszélt, hogy egy kampányhoz 10-20 milliárd forintra volna szükség, de nekik egész egyszerűen nincs ennyi pénzük. Azt mondta, puritán kampányra készülnek. A Tisza megközelítőleg 800 millió forint állami kampánytámogatást kap – mondta László Róbert, aki szerint ebből nem jönnének ki az óriásplakátok, de valójában ezt a Tisza elnöke nem is ambicionálja. Viszont az utcai jelenlétet a szakértő ettől függetlenül fontosnak tartja. László Róbert szerint az óriásplakát hiánya pótolható, de szükség van a kopogtatásra és a közösségi médiára, illetve a helyi jelöltekről készült plakátokra.
Rédli Balázs felvetette, hogy mostanában Orbán Viktor többször is felhozta beszédeiben a 2002-es választási vereségüket. László Róbert szerint bár ez egy trauma a Fidesznek, de mivel nem szeretnék újra átélni, a választókat arra biztatják, hogy ne dőljenek hátra, ne kövessék el ugyanazt a hibát, mint 24 évvel ezelőtt.
A határon túli szavazatok csak 0-2 mandátumot jelenthetnek
A hét azért is volt mozgalmas, mert hétfőn elkezdődött a Parlament tavaszi ülésszaka is, ahol Orbán Viktor hosszasan beszélt az ukrajnai háborúról, és arról is, hogy az országot ellátó legfontosabb kőolajvezeték lassan egy hónapja nem működik. A választásra lehet ennek hatása? – kérdezte Rédli Balázs. László Róbert szerint a háborút szeretné napirenden tartani a Fidesz, ezért a kampányba igyekeznek beilleszteni az aktuális történéseket – természetesen a nekik kedvező módon. „Háborús pszichózist igyekszik előidézni Orbán Viktor.” A beszélgetésben felmerült, hogy a Fidesznek nem volt idén új kampányüzenete: 2014-ben ott volt a rezsicsökkentés, 2018-ban a migránsok, 2022-ben a háború, és 2026-ra ismét a háború maradt.
A beszélgetés végén szó volt még a kis pártok helyzetéről. Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutyapárt elnöke adott egy interjút a Válasz Online-nak, ahol a választási indulás okairól és esélyeiről kérdezték. Benyó Rita újságíró szerint a pártelnök sokszor Navracsics Tibor módjára bújt ki a kérdések elől, így a videó is Az ember, aki ott sem volt címet kapta. László Róbert szerint mindig visszatérő téma, hogy a kis pártok az indulásukkal szavazatokat vesznek el az esélyesebbektől, de most azt látja: már a Kutyapárt szimpatizánsai is azt kommentelik, hogy ne induljon el a párt. A Political Capital szakértője szerint nem feltétlenül kell parlamenti párttá válni, hiszen a Kétfarkúak az önkormányzatokban jelen vannak, és azon kívül is tudnak hasznos munkát végezni. Szerinte például a Momentumnak politikai tőkét is jelenthet, hogy nem indul a választáson, és nem lesz benne a következő parlamentben.
A DK eközben a határon túli magyar szavazatok elvételével kampányol. László Róbert szerint a többi párt deklaráltan nem nyúlna a határon túli magyarok szavazati jogához, így ha a DK be is jut a Parlamentbe, akkor sem fogja tudni ezt végigvinni. „Ez egy megvalósíthatatlan kampányígéret” – mondta a szakértő.
Főleg, hogy a DK szerint a határon túli szavazatok akár négy mandátumot is hozhatnak a Fidesznek. A szakértő szerint ez túlzás, összemosták az adatokat, 0-1-2 mandátum sorsát fogják befolyásolni a határon túli szavazatok.
Közben a külhoni magyarok körében a Tisza megjelenésével a Fidesz támogatottsága is változhatott. Így a Political Capital választási szakértője szerint elég valószínűtlen, hogy a Fidesz újra a külhoni szavazatok 95 százalékát kapja meg. Persze a többség valószínűleg most is rájuk fog szavazni, de László Róbert úgy látja: a Tisza 10-20 százalékot be fog tudni húzni a külhoni magyaroktól is.
