Márciusig már közel 31 ezren regisztráltak külképviseleti szavazásra – írja a Választási Földrajz a Facebookon. A szakértők szerint az, hogy a regisztrációs időszak kezdete után nem sokkal már ennyien regisztráltak, azt jelzi, hogy idén rekordot dönthet a külképviseleten szavazók száma.
Idén április 2-ig lehet feliratkozni a külképviseleti névjegyzékbe, amennyiben a választónak van állandó magyarországi lakcíme, de április 12-én épp külföldön tartózkodik.
2022-ben 65.480 választó regisztrált, amiből 57.627 választó ment el szavazni.
„A 2022-es feliratkozási trendeket megnézve, a külképviseleteken szavazók többsége az utolsó két hétre hagyta a regisztrációt, szóval egészen biztosan rekordot fogunk ebben dönteni idén” – írja a Választási Földrajz.
Bódi Mátyás elemző szerint ez egyértelműen a Tisza Pártnak kedvez.
„A külképviseleteken leadott voksokat nem számolják meg kint, hanem diplomáciai küldeményként, plombával ellátva hazaérkeznek, ahol belekavarják az adott OEVK átjelentkezős/külképviseletes szavazókörének belföldi voksai közé. Ezek a szavazókörök az elmúlt választásokon mindig nagyon masszív ellenzéki többséget mutattak, amiből tudunk arra következtetni, hogy a nyugati diaszpóra (és a belföldi átjelentkezős magyarok) választóinak nagy többsége a korábbi választásokon a Fidesz távozása mellett szavazott”.
A Tisza Párt február elején indított petíciót a külföldön élő magyarok szavazásának megkönnyítéséért. Ebben a párt arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy haladéktalanul növeljék a külképviseleti szavazóhelyiségek számát, különösen azokban a nagyvárosokban, ahol számottevő magyar közösség él. Magyar Péter azt akarja elérni, hogy 100 regisztrált választó után jöjjön létre egy szavazóhely minden külföldi településen, és nyíljanak újabb szavazóhelyek minden további 1000 regisztrált fő után.
Hasonló megoldásról írt a Választási Földrajz szakértője, Bódi Mátyás a fair távszavazás megteremtéséről szóló vitasorozatban, ami tavaly futott a Telexen. A probléma lényege az, hogy a magyar állam gyakorlatilag diszkriminál külföldön tartózkodó magyar és külföldön tartózkodó magyar között: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben szavazhat, akinek meg van, annak be kell fáradnia valamelyik külképviseletre, ami nem kevés erőfeszítést igényel.
A túlnyomórészt Nyugaton, elsősorban Németországban, Ausztriában, valamint az Egyesült Királyságban élő magyaroknak a legalacsonyabb a választási aktivitása a magyar társadalomban. Viszont akik részt vesznek közülük a választásokon, az előző négy alkalommal sokkal nagyobb arányban szavaztak a Fidesz ellen, mint a Magyarországon élő választók. A 2024. júniusi EP választáson először kapott ki a Fidesz a magyar külképviseleteken leadott szavazatok tekintetében, a kinti voksok kevesebb mint 19 százalékát begyűjtve. A Fidesz emiatt nem érdekelt abban, hogy a külföldön élő magyarok választási aktivitása javuljon.
