Orbán Gáspár tényleg Afrikában találkozott Jézus Krisztussal, de Szijjártó szerint igazából ő tárgyalt Csádban a katonai misszióról

„Csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek. Minden ezzel ellentétes állítás durva rémhírterjesztés” – írta ki Facebook-oldalára péntek délután Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy olyan bejegyzésben, amelynél rögtön korlátozta a hozzászólási lehetőségeket. Szalay-Bobrovniczky szerint az erről szóló hír „tiszás rémhírterjesztés”, és „amit Magyar Péter mond, az egy abszurd választási kamu”.

A honvédelmi miniszter Magyar Péter néhány órával korábbi videójára reagált, amelyben a Tisza Párt elnöke Pálinkás Szilveszter honvédszázados Telexen megjelent interjújára hivatkozva beszélt a Magyar Honvédség tervezett csádi missziójáról. Magyar Pálinkásra hivatkozva azt mondta, hogy a műveletet a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár szervezi, aki azzal számol, hogy a bevetésben a magyar katonák fele meghalhat.

Magyar a videójában megígérte, hogy kormányra kerülésük esetén azonnal kivizsgálják a csádi missziót, és azonnal leállítják a magyar katonákat érintő külföldi missziók tervezését. Arra is ígéretet tett, hogy felelősségre vonnak mindenkit, aki részt vett a misszió előkészítésében. A Tisza elnöke emellett azt követelte a jelenlegi kormánytól, hogy az új kormány megalakulásáig még állítsák le a csádi missziót, egy magyar katonát se küldjenek oda.

Akkor most létezik egyáltalán csádi misszió, vagy sem?

Pálinkás Szilveszter szerint Orbán Gáspárnak kulcsszerepe van a csádi misszióban

A csádi katonai misszió azért került újra a figyelem középpontjába, mert Pálinkás Szilveszter egy csütörtök este megjelent, a Telexnek adott interjújában hosszan beszélt erről, illetve Orbán Gáspárnak a misszióban betöltött szerepéről. Pálinkás a miniszterelnök fiával együtt végezte el a Brit Királyi Katonai Akadémiát, és elmondása szerint később is kapcsolatban maradtak, amikor Orbán Gáspár megosztotta vele az afrikai misszióról szóló elképzeléseit és aggályait.

Pálinkás szerint Orbán Gáspár azt mondta neki, hogy korábban, amikor Afrikában önkénteskedett, megtalálta Istent, és „az égből szólt neki Isten, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket.” Elmondása szerint innen jött az ötlet, hogy Orbán Gáspár katonai missziót vezessen Csádba az ottani keresztények megvédésére.

Pálinkás szerint Orbán Gáspár a Brit Királyi Katonai Akadémia elvégzése után „egyszer csak felkerült a Karmelitába, kapott egy irodát főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját”. A főhadnagy a második legalacsonyabb tiszti rendfokozat, hadnagyok, főhadnagyok jellemzően szakaszparancsnoki beosztásban szolgálnak – a szakasz a század alegysége, az ennél kisebb egységeket már altisztek vezetik. Pálinkás az interjúban arról beszélt, hogy egyáltalán nem számít átlagosnak, hogy valaki főhadnagyi beosztásban stratégiai szintű tervezésben vegyen részt, ez magasabb rangú parancsnokok feladata. Orbán Gáspárnak szerinte esélye se lett volna ilyen megbízásra, „ha nem a miniszterelnök fia”.

Pálinkás szerint Orbán Gáspár egy időben megosztotta vele az erről szóló elemzéseit és felvetéseit, és „volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezés részleteit. Elmondta azt, hogy a misszió során ötvenszázalékos harcértékvesztéssel számol. Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban ötven százaléka a magyar katonáknak meg fog halni”. Csak összehasonlításképp, 2022, a nagyszabású invázió kezdete óta a becslések szerint 1,5 millió orosz katona szolgált Ukrajnában, akik közül a mérvadó becslések szerint 300-400 ezren veszthették életüket, ez 30 százalék alatti ráta.

Pálinkás szerint mivel nem fűződik nemzeti érdek a csádi misszióhoz, nem szabadna úgy odaküldeni katonákat, hogy előre tudjuk, hogy közülük sokan meghalhatnak. Elmondása szerint ő annak idején megpróbálta megakadályozni, hogy elinduljon a misszió, de tudta, hogy a Honvédelmi Minisztériumon keresztül ezt nem lehet elérni, mert ők nem mernek nemet mondani a miniszterelnök fiának. Ezért személyesen őt próbálta lebeszélni, amire „az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.”

Pálinkás szerint a misszió azért került le a napirendről, mert a választás előtt nem akartak bevállalni egy politikailag ilyen kockázatos lépést, de szerinte a választások után megvalósíthatják azt.

Mi is ez a csádi misszió?

A Pálinkással készített interjúnk után a honvédség vezérkari főnöke közleményben azt írta, hogy „nincs érvényes csádi szerepvállalásról szóló politikai döntés, így nem folyik a művelet katonai tervezése”. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a fent idézett módon már azt mondta, hogy „csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek. Minden ezzel ellentétes állítás durva rémhírterjesztés”.

Ezek az állítások azért tűnnek meglepőnek, mert 2023 októberében maga Szalay-Bobrovniczky jelentette be, hogy Magyarország a csádi elnök meghívására katonai missziót indítana az országba, a kormány benyújtotta az erről szóló javaslatot. Akkori indoklása szerint a cél „Csád stabilitásának és ezáltal Európa és Magyarország biztonságának erősítése, az Afrika felől fenyegető újabb migrációs hullámok fékezése. A magyar katonák jelenléte erősíti a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint segítik a Hungary Helps programban zajló humanitárius segítségnyújtás és helyi fejlesztések zavartalanságát.”

A javaslat szerint Magyarország 200 – a váltások idejére 400 – katonát küldött volna Csádba, más feladatok mellett többek között a „terrorizmus elleni küzdelem támogatásában” vettek volna részt. Az országgyűlésbe benyújtott határozati javaslat szerint a katonák a felhatalmazás alapján nemcsak Csádban, de az azzal szomszédos országokban, így a polgárháború sújtotta Szudánban és Nigerben is végezhettek volna katonai feladatokat. Az előző csádi elnököt 2021-ben egyébként felkelők ölték meg.

Az erről szóló parlamenti javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be és Szalay-Bobrovniczky adta elő. Annak akkori formája szerint a misszió 2023-ban indult volna és 2025 végéig tartott volna. Az elképzelést akkori nyilatkozataik szerint az LMP és a Jobbik is támogatta, a határozati javaslat a parlamenten végül jóval több mint kétharmados támogatással, 143 szavazattal ment át.

A katonák kiküldéséről egyszer tehát már döntés született, később azonban mintha még a kormányban is elbizonytalanodtak volna annak formájáról. Szijjártó Péter külügyminiszter például 2023 decemberében arról beszélt, hogy igazából a csádi vezetésen múlik, milyen konkrét formát ölt a katonai együttműködés. Orbán Viktor két hónappal később, 2024 februárjában már határozatban szólította fel a minisztereit, hogy terjesszék a kormány elé a Csáddal kötött megállapodás szövegét. Ezt azóta sem ismertük meg.

Orbán Gáspár felbukkanása a csádi misszióban

Pálinkás nyilatkozatának talán legérdekesebb része az, amit a miniszterelnök fiáról mond. A figyelmes olvasóknak azonban ez csak részben lehet újdonság, Orbán Gáspár afrikai élményei, és szerepvállalása a csádi misszióban ugyanis már korábban nyilvánosságra került. A Direkt36 2024 januárjában derítette ki, hogy Orbán Gáspár 2023 májusa óta hat olyan találkozón is részt vett, amelyen magyar diplomaták a nigeri és a csádi vezetéssel tárgyaltak. Ezek közül a legemlékezetesebb Szijjártó 2023. decemberi csádi látogatása volt, amelyről a csádiak töltöttek fel egy felvételt, amelyen zöld kalapban és kék maszkban Orbán Gáspár is kivehető.

A Direkt36 kérdéseire reagálva Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkor interjút adott az Indexnek, amelyben megerősítette, hogy Orbán Gáspár századosi rangban a miniszteri kabinet tagjaként a csádi katonai misszió előkészítésén dolgozik. Szalay-Bobrovniczky elmondása szerint a feladatra ő rendelte ki a miniszterelnök fiát, akinek a kiválasztását speciális jogi ismereteivel és nyelvtudásával indokolta.

Az ügy kirobbanása után újabb felvételek kerültek elő, amelyeken Orbán Gáspár a magyar diplomáciai küldöttségek tagjaként vesz részt találkozókon az afrikai országok delegációival. Nem sokkal később a VSquare írt arról, hogy Orbán Gáspárnak külön irodája van a Karmelitában, ahol egy új – külpolitikával és érzékeny diplomáciai ügyekkel foglalkozó – nemzetbiztonsági testület megszervezésén dolgozik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda erre akkor azt válaszolta, hogy Orbán Gáspárnak csak a családi kapcsolata miatt van bejárása a Karmelitába.

Afrikai találkozás Jézussal

Pálinkás Szilveszter az interjúban tehát részben csak megerősítette a korábban a nyilvánosságban megjelent információkat, melyek szerint Orbán Gáspárnak külön irodája van a Karmelitában, és fontos szerepet játszik a csádi misszió szervezésében. Pálinkás szerint azonban ennél sokkal többről van szó, hiszen ő azt állítja, hogy az egész misszió Orbán Gáspár ötlete volt, aki korábbi afrikai önkénteskedése során kapta az utasítást Istentől, hogy meg kell mentenie az afrikai keresztényeket.

Az, hogy Orbán Gáspár korábban valóban Afrikában önkénteskedett, szintén ismert információ, ahogy az is, hogy ekkor saját bevallása szerint vallásos fordulatot élt át. Egy 2016-os interjúban maga mondta, focista karrierje vége után „szolgálatra hívott az Isten, hogy ezzel kezdjek új életet”. Hozzátette, hogy „Afrikában találkoztam úgy Jézus Krisztussal, ahogy azóta ismerem őt”, és amikor hazatért Afrikából, „egy lángcsóvának” érezte magát, mert „Isten szeretete tűzként égett benne”.

Egy másik interjúban ezt úgy fogalmazta meg, hogy „elmentem Afrikába, hogy ott Istent keressem, és egy nehéz helyen szolgáljak. Az volt a szemem előtt, hogy olyan helyen önkénteskedjek, ahol nagyon nehéz körülmények közt élnek az emberek, amilyenek egyébként vannak Magyarországon is, de Afrika ilyen szempontból mégiscsak más. Ott olyan erejével találkoztam az élő Istennek, hogy az egész életemet átadtam Jézus Krisztusnak”.

Orbán Gáspár az afrikai önkénteskedés után egy időre a Felház nevű keresztény mozgalom egyik vezetője lett, akkori nyilatkozatai szerint az energiáit elsősorban ennek építésére és a kereszténység fiatalok közötti népszerűsítésére fordította. Újabb afrikai misszióról és katonai célokról ekkoriban még nem beszélt, igaz, egy 2017-es interjúban azt mondta, hogy a Felház egy időben véges mozgalom, és csak addig akarja csinálni, amíg egyetemista.

A miniszterelnök fia 2019-ben szerelt fel a Magyar Honvédséghez, majd 2020-ban végezte el a brit Sandhursti Királyi Katonai Akadémia képzését. Ebben az időben ez elsősorban azért került be a hírekbe, mert felmerült, hogy a Honvédelmi Minisztérium fizethette a közel 40 millió forintba kerülő képzését. Ezt később a minisztérium megerősítette, hozzátéve, hogy egy tanulmányi szerződést írattak alá Orbán Gáspárral, akinek a támogatásért cserébe legalább 5 évig a honvédségben kell szolgálnia.

Arról, hogy Orbán Gáspár a következő években mit csinált, nincsenek nyilvánosan elérhető információk, a hírekbe legközelebb már 2024 elején, a csádi misszió előkészítésében vállalt szerepével került be. Pálinkás Szilveszter elmondása alapján viszont a miniszterelnök fia már az angliai képzés után ezzel foglalatoskodott.

Már 2023-ban érthetetlen volt a misszió

Pálinkás Szilveszter Telexnek adott interjújából az a kép rajzolódik ki, hogy a csádi misszió eleve Orbán Gáspár ötlete lehetett, vagy ha nem is az volt, ő számított a misszió legfontosabb támogatójának. Pálinkás elmondása alapján a Honvédelmi Minisztériumban nem akartak, vagy nem mertek ellentmondani Orbán Gáspár akaratának, így akkor sem állították volna le a projekt előkészületeit, ha esetleg meggyőződnek arról, hogy arra nincs szükség.

Arról, hogy kinek az ötlete volt a csádi misszió, nincsenek nyilvánosan elérhető információk, de az elképzelés zavarosságát mutatja, hogy már 2023 végén se lehetett egyértelműen érteni, mi szükség van erre a projektre. A missziót Szalay-Bobrovniczky néhány héttel a gázai háború kitörése után jelentette be, akkori közleményük szerint pedig elsődleges céljuk a Fekete-Afrikából induló migráció féken tartása volt.

Szalay-Bobrovniczky egészen pontosan arról beszélt, hogy „a veszélyek korát éljük. Már két súlyos fegyveres konfliktus is zajlik, és milliószámra özönlenek a migránsok Európába Afrikából és a Közel-Keletről.” A HM akkori közleménye szerint „a katonai misszió indítása azért fontos, mert a Száhel-övezetben lévő Csádnak kulcsszerepe van az afrikai migráció megfékezésében. Amennyiben Csád instabillá válik, akkor teljesen átszakadhat a migrációs gát Európa felé”. Ez sajátos érv. Csád nem kibocsátó, hanem tranzitország, a migrációs válságot helyben legfeljebb Csád határain lehetne kezelni. A Csádba irányuló migráció elsődleges forrása Szudán, aminek a határától a magyar alakulat bázisa ezer kilométernyire lett volna.

A 444 akkoriban névtelenséget kérő források alapján arról írt, hogy a honvédségen belül veszélyesnek és kiszámíthatatlannak tartották Csádot, és a magyar kontingens gerincének tervezett különleges műveleti erők soraiban is jelentős ellenállás alakult ki a misszióval szemben. Bár az országban akkoriban állomásoztak francia csapatok, nekik legalább volt a gyarmati időkből származó helyismeretük, a magyaroknak azonban még az sem lett volna.

Csád szomszédjai közül Líbiában és Szudánban is háború dúlt, Nigerben néhány éve puccs zajlott, a Közép-Afrikai Köztársaságban zajló harcokban pedig még az orosz Wagner-csoport is részt vett. A több mint száz etnikum által lakott Csád ezekhez képest viszonylag stabil államnak számított, ami ottani viszonyok között azt jelenti, hogy 2021-ben felkelők meggyilkolták az elnököt, 2022-ben pedig a kormányerők 200 tüntetőt öltek meg.

Szalay-Bobrovniczky katonai misszióról szóló bejelentése után nem sokkal, 2023 decemberében Szijjártó Péter gazdasági, humanitárius és oktatási együttműködésről is beszélt. Ez elmondása szerint azt jelenti, hogy a magyar kormány támogatja, hogy magyar cégek Csádban fektessenek be, Magyarország orvosmissziót küld az országba, és az Agrártudományi Egyetem agrárképzési programot indít Csádban.

Elhúzódott, aztán lekerülhetett a napirendről

Bár a magyar kormány szerint eredetileg a csádi elnök kereste meg őket azzal, hogy küldjenek katonákat az országába, később kiderült, hogy Csádban még nem született végleges döntés a magyar csapatok behívásáról.  2024 májusában Csádban választásokat tartottak, és az akkori tájékoztatás szerint a parlament csak a választások után akart majd dönteni erről.

2024-ben aztán egymást követték azok az események, amelyek hatására sokan elgondolkodhattak azon, hogy valóban jó ötlet-e Afrika közepére katonákat küldeni. Így például:

• márciusban összecsaptak a felkelők és a kormányerők, a harcokban 22-en meghaltak;
• júniusban felrobbant egy lőszerraktár, amiben többen meghaltak;
• októberben rosszul lett, majd valószínűleg természetes okokból meghalt a Csádba akkreditált magyar katonai attasé, Vékás-Kovács Imre alezredes;
• majd néhány nappal később a Boko Haram dzsihádista szervezet fegyveresei megtámadták a kormányerőket, és negyven katonájukat ölték meg.

Ebben az időben keveset lehetett tudni a misszió állásáról, de Szijjártó Péter külügyminiszter 2024 szeptemberében egy, az ATV-nek adott interjúban megerősítette, hogy továbbra is terveznek katonákat küldeni Csádba. Ebben a beszélgetésben a riporter felhozta, hogy a Le Monde és a Direkt36 szerint „személyesen Orbán Gáspár kapcsolatainak is óriási szerepük van a csádi misszióban”. Szijjártó erre azt mondta: „Kicsit rosszul esik, mert én jártam Csád fővárosában tárgyalni erről a kérdésről, kicsit rosszul esik, mert a külügyminisztérium jelölte ki azt a miniszteri biztost, aki ezeket a tárgyalásokat végrehajtotta, úgyhogy legközelebb egy kicsit több figyelmet szeretnék kérni magunknak is”.

2024 végén aztán Csád felmondta a Franciaországgal folytatott katonai együttműködését és hazaküldte az országból az ott állomásozó francia csapatokat, akik 2025 januárjára mind távoztak az országból. Néhány hónappal később 2025 áprilisában magyar és csádi katonák egy közös hadgyakorlaton vettek részt Elefántcsontparton. 2025 júniusában aztán kiderült, hogy tovább csúszik a misszió megvalósítása, igaz, az annak koordinálásáért felelős miniszteri biztos akkor még fontosnak tartotta jelezni, hogy a tárgyalások felfüggesztéséről szó sincs.

Így jutottunk tehát el 2026 áprilisához, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristóf annak ellenére nevezte rémhírnek a csádi missziót, hogy a parlament felhatalmazta a kormányt annak elindítására, a kormány pedig legutóbbi tájékoztatása szerint is tárgyalásokat folytat róla.

Cikkünk megjelenése előtt részletes kérdéseket küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak és a Külügyminisztériumnak, megkérdeztük tőlük többek között azt, hogy a misszió szervezése során ők pontosan mekkora veszteséggel számoltak. Kérdéseinkre érdemben nem válaszoltak.

A Pálinkás Szilveszterrel készült interjúnkat itt lehet megnézni: