Legaktívabbak, legkisebbek, legnagyobb győztesek és legszorosabb versenyek: a 2026-os választás legjei

Legaktívabbak, legkisebbek, legnagyobb győztesek és legszorosabb versenyek: a 2026-os választás legjei
Átjelentkező szavazók a XI. kerületi Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola udvarán 2026. április 12-én – Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / Telex

A Tisza elsöprő győzelmet aratott a 2026-os országgyűlési választáson, amelyen minden eddiginél több választó nyilvánította ki az akaratát. Mindez már a szavazatok teljes feldolgozottsága előtt is látszott, most viszont, hogy már befutott az összes adat, nézzük meg a 2026-os választás legjeit: hol voltak a legaktívabbak a szavazók, ki nyerte a legnagyobbat, hol volt a legszorosabb a verseny, és hogy alakult a választás az ország legkisebb településén és szavazókörében!

Rekordgyőzelmet hozhat a választás a Tisza Pártnak

Bár az eredmény még nem végleges, a Tisza Pártnak jelen állás szerint (98,94 százalékos feldolgozottság alapján) akár 138 mandátuma lehet. 2014 óta egyfordulós a választás, és 199 mandátum szerezhető az Országgyűlésben. A Magyar Péteréknek adott választói felhatalmazásra még nem volt példa 1990 óta. A Tisza Párt a pártlistákra leadott szavazatok 53,06 százalékát szerezte meg, ami 3 102 831 szavazatot és a parlamenti mandátumok 69,3 százalékát jelenti. A Fidesz legjobb eredményét 2022-ben érte el, ami alacsonyabb részvétel mellett ugyan a listás szavazatok 54,13 százalékát jelentette, ami 135 mandátumot eredményezett, és a parlamenti helyek 67,8 százalékát jelentette. A kormányzó párt akkor listán 3 060 706 szavazatot szerzett.

85,64 százalékos részvétel Budán

A 2026-os választást részvételben mindenképpen Magyar Péter nyerte, ugyanis abban a választókerületben szavaztak a legtöbben, ahol a Tisza elnöke indult egyéniben. Ez a Budapest 3-as választókerület, amely Budapest XI. és XII. kerületét foglalja magában. Itt a választók 85,64 százaléka szavazott, ami 74 088 szavazót jelent. Négy évvel ezelőtt a Budapest 3-as OEVK-ban szintén magas, 82,06 százalékos volt a szavazati arány, de akkor az még a XII. és a II. kerületből állt.

Magyar Péter itt a fideszes Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára ellen indult, de versenyzett még a mi hazánkos dr. Grundtner András, a DK-s Gréczi Zsolt, a kutyapárti Bürger Zoltán és a Szolidaritás Pártja-Munkáspárt jelöltje, Barabás György László is. Magyar Péter végül a szavazatok 63 százalékával nyerte a választókerületet.

Ahol a legkevésbé mentek el szavazni

A legalacsonyabb részvétel az Ózd központú Borsod-Abaúj-Zemplén 3-as választókerületben volt, itt a 65 623 regisztrált szavazóból 42 367 jelent meg, ami 64,56 százalékos részvételt jelent. Ez is jelentős emelkedés a 2022-es eredményhez képest, mert akkor a választók 58,06 százaléka ment el szavazni, igaz, a regisztrált szavazók száma 3934 fővel csökkent. Ahogy az a Telex élő műsorában is elhangzott a választási részvételi adatok elemzésénél, ez az ország talán legszegényebb választókerülete, amely Ózdon kívül leginkább kistelepülésekből áll.

Itt négy éve a fideszes Riz Gábor kapta a legtöbb szavazatot, a választók 58,93 százaléka szavazott rá, a második helyre a szavazatok valamivel több mint 27 százalékával az ellenzéki összefogás jelöltje, Kiss Sándor futott be. Idén teljesen új arcok versenyeztek a szavazatokért, a Fidesz dr. Csuzda Gábort indította, a Tisza jelöltje dr. Németh Csilla volt, mellettük pedig még hét másik jelölt indult az OEVK-ban, többek közt Mi Hazánk, a Jobbik, az MKKP, a DK és a Szolidaritás is indított jelöltet. A kerületben a szavazatok 48,33 százalékával a Fidesz jelöltje nyert, a Tisza jelöltje a szavazatok 43,85 százalékát kapta.

A legnagyobb győztesek

A Tisza tarolt a 2026-os választásokon, de vannak páran, akik még a győztesek közül is kiemelkednek, akik mindenkinél nagyobbat vertek az ellenfelükre. A legnagyobb győztes címéért a Tisza Párt két képviselőjelöltje, Weigand István, a Budapest 5. OEVK indulója és a szegedi Stumpf Péter versenyzik.

A Tisza Párt eredményvárója a Batthyány téren – Fotó: Bődey János / Telex
A Tisza Párt eredményvárója a Batthyány téren – Fotó: Bődey János / Telex

Weigand István a Budapest VI. és XIII. kerületből álló 5-ös választókerületben a szavazatok 68,15 százalékát kapta, míg a fideszes Kovács Balázs Norbertet mindössze a szavazók 24,01 százaléka támogatta. A Tisza jelöltje több mint 25 194 több szavazatot kapott, mint a kormánypárté.

Ennél több szavazattal verte fideszes versenytársát dr. Stumpf Péter, a Szegedi Tudományegyetemen politológus adjunktusa, aki a Csongrád-Csanád 1-es számú választókerületének lehet a képviselője. Ez a választókerület lényegében Szegedet jelenti, ahol Stumpf 39 585 szavazatot kapott, 25 694-gyel többet, mint a Fidesz jelöltje, dr. Farkas Péter. Szavazatarányban ez egy kicsit kisebb győzelmet jelent, mint Weigand Istváné, Stumpf a szavazatok 67,18 százalékát kapta, míg Farkas 25 százalékot.

A legszorosabb versenyek

A spektrum másik végén van pár választókerület, ahol elképesztő szoros lett az eredmény. A legszorosabb verseny a Keszthely központú Zala 2 választókerületben van, ahol Varga Balázs, a Tisza képviselőjelöltje 99,31 százalékos feldolgozottságnál 59 szavazattal vezet a térség fideszes parlamenti képviselője, Nagy Bálint előtt.

A második legszorosabb verseny Pakson és környékén, a Tolna 3-as választókerületben van, ahol közel 99 százalékos feldolgozottságnál a tiszás Cseh Tamás mindössze 138 szavazattal áll vesztésre a kerület eddigi fideszes országgyűlési képviselője és a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszterrel, Süli Jánossal szemben. Sokáig Cseh vezetett, de az előnye egyre csökkent, majd át is fordult. Ebben a két körzetben, ahogy több más, szorosabb körzetben is, az átjelentkezők szavazatai dönthetik majd el a választást (a Tolna 3-as OEVK-nél közel kétezer, a Zala 2-esben több mint 3600 szavazat jön majd külföldről vagy az országon belül átjelentkezett szavazóktól).

A legkisebbek

Volt pár szavazókör az országban, ahol nagyon könnyű dolguk volt a szavazatszámlálóknak, mert olyan kevesen szavaztak ott. Ilyenek voltak az ország legkisebb falvaiban lévő szavazókörök, bár a legkisebb szavazókör az ország legnagyobb városában volt.

A legkisebb falusi szavazókör nagy valószínűséggel a Borsod-Abaúj-Zemplén 4-es választókerületben lévő Debréte, ami a 2022-es népszámlálás szerint az ország második legkisebb falva volt, de idén kevesebb szavazót regisztráltak ott, mint a négy éve legkisebbnek számító zalai Iborfián. Debrétén 9 főt vártak a szavazókörbe, a Petőfi Sándor utca 3.-ban található könyvtárba, 8 szavazó meg is jelent és leadta a szavazatát. Hatan a fideszes Demeter Zoltánra, ketten pedig a tiszás Hatala-Orosz Csabára voksoltak, aki amúgy a szavazatok 52,39 százalékával megnyerte a Kazincbarcika központú választókerületet.

Ha már Iborfiát emlegettük, a Zala 1-es OEVK-ban fekvő településen 12 regisztrált szavazót vártak szavazni, mind a 12-en el is mentek, nyolcan a fideszes Szilasi Gáborra, ketten a tiszás dr. Nagy Mártára szavaztak, a megmaradt egy szavazatot pedig a Mi Hazánk jelöltje, Farkas Attila kapta. A Zalaegerszeg központú Zala 1 OEVK-t a Tisza jelöltje nyerte a szavazatok 50 százalékával.

Ahogy már utaltunk rá, a legkisebb szavazókör nem egy kis faluban, hanem Budapest egyik legnagyobb kerületében, a XI. kerületben van, ez a Budapest 1-es OEVK 25-ös szavazóköre, ahol hat, azaz 6 embert vártak szavazni. Itt is mind a hat fő élt szavazati jogával, az eredmény pedig a következő lett: 3 szavazattal, vagyis a szavazatok 50 százalékával nyert Tanács Zoltán, a Tisza jelöltje, 2 szavazatot kapott a fideszes Fazekas Csilla (33,33%) egy választó pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjét, Szintay Istvánt támogatta (16,67%). Tanács Zoltán a 3 itteni szavazat mellé még begyűjtött 33 648-at, és 62,53 százalékkal megnyerte a kerületet.

Kedvenceink
Választás 2026
Tovább a mellékletre Tovább
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!