A lehallgatott és kiszivárogtatott Lavrov-beszélgetések: Szijjártó és Orbán sem fogta fel, hogy Európa nem játék
Hol van Szijjártó Péter? Miközben egy nappal a Tisza Párt elsöprő győzelme után a világsajtó Orbán Viktor rezsimjének bukásától volt hangos, a magyar sajtót leginkább az a kérdés foglalkoztatta, Lázár János és Orbán Viktor mellett miért nem állt a Bálnában felállított színpadon a külügyminiszter, a Fidesz kampányának egyik arca. Aki ráadásul még hétfőn is láthatatlan volt, a közösségi médiában általában aktív Szijjártó napközben csak a borítóképét cserélte ki egy magyar zászlóra.
Hétfő délután, amikor Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, a leendő miniszterelnök bejelentette: tudomása szerint Szijjártó a kollégáival az Oroszországgal kapcsolatos szankciós dokumentumokat daráltatja le éppen a külügyminisztériumban. Nem tudni, hogy ebből mi az igaz, de tény: Szijjártóra sokan már az oroszok bábjaként tekintenek, és még a Fideszen belül sem túl jó a megítélése, amiért túlságosan közel került az oroszokhoz.
A felvételeket fegyverként használták Orbán külügyminisztere ellen
Szijjártó Péternek valószínűleg nem olyan szerepet szánt Orbán Viktor a kampányban, mint ami végül jutott neki. A kampány finisében ő kapta a legnagyobb pofonokat, amikor kiszivárogtak a Szergej Lavrovval folytatott telefonbeszélgetései.
A nyilvánosságra került hangfelvételek két dologról árulkodtak. Egyrészt arról, hogy a magyar külügyminiszter és orosz kollégája közötti viszony meglehetősen aszimmetrikus, miközben Szijjártó gyakorlatilag ellenségként tekint az EU vezetésére, az orosz vezetésben azonban politikai szövetségest lát. Ez már önmagában kínos, hiszen Ukrajnában az oroszok robbantottak ki háborút, és a Szijjártó–Lavrov-viszony messze nem indokolható csak azzal, hogy az Orbán-kormány pragmatikus kapcsolatot akar fenntartani Moszkvával.
Másrészt az is nyilvánvalóvá vált, hogy Szijjártót titkosszolgálati eszközökkel hallgatta le valamelyik külföldi állam titkosszolgálata vagy titkosszolgálatai, az így kinyert beszélgetést pedig fegyverként használták fel Orbán külügyminisztere ellen.
Noha Szijjártó azzal védekezett, hogy ő semmi olyat nem mondott, amit nyíltan ne vállalna, éppen ez az, amivel leleplezte magát: kiderült, hogy a Lavrov kedvében járó, neki megfelelni akaró, vele szövetkező minisztert az oroszok gyakorlatilag dróton rángatják, miközben ő nem az EU-hoz, hanem Moszkvához lojális. Ez akkor is súlyos csapás volt Szijjártóra, ha egyébként sosem tagadta le a Lavrovval való barátságát.
Előre figyelmeztették őket
A Szijjártó és Lavrov közötti beszélgetések kiszivárogtatásai teljesen egyértelművé tették: az Orbán-kormány Oroszország-politikája olyan mértékben verhette ki a biztosítékot egy vagy több, vélhetően uniós tagállamnál, hogy azok titkosszolgálatai aktív műveletet hajtottak végre ennek aláásására.
Szijjártó és Lavrov beszélgetéseit már évekkel korábban rögzítették, de az, hogy kiszivárogtak, olyan politikai döntés következménye, amit csak akkor hoznak meg, amikor már a színfalak mögötti figyelmeztetések mit sem érnek.
Márpedig az, hogy a helyzet idáig fajult, elsősorban az Orbán-kormány rossz helyzetfelismeréséből fakadt. Egyes kormányzati szereplők a háttérbeszélgetéseken azzal érveltek, Orbán abban bízott, hogy az amerikai elnök támogatásával a háta mögött nem kell igazodnia az európai csúcsvezetők elvárásaihoz.
Pedig a hangfelvételek kiszivárogtatását komoly figyelmeztetés előzte meg. Március 16-án Szijjártó maga árulta el, hogy a brüsszeli Külügyek Tanácsán a németek megfenyegették. De a fenyegetést még akkor is belpolitikai célokra használta fel, azt a látszatot keltve, mintha a nemzet érdekében cselekedne.
„Én 11 és fél éve ülök itt ezeken a tárgyalásokon, és ilyet még nem tapasztaltam: egy nagyon durva, nyílt, szégyentelen fenyegetés a németek részéről. A németek világosan azzal fenyegettek meg minket, hogy nagyon durva, nagyon súlyos következményei lesznek annak, ha nem adjuk fel a nemzeti érdek képviseletét Ukrajnával kapcsolatban” – mondta az ülés után a miniszter. Nem tudni, hogy a hangfelvételek kiszivárogtatásához közük van-e a németeknek, mindenesetre Szijjártó nem fogta fel, milyen ára lehet annak, ha az oroszoknak súg, és ezt az európai vezetők tudják róla.
Szijjártót azután figyelmeztették/fenyegették meg a németek, hogy Orbán blokkolta az Ukrajnának szánt uniós hitelt, amit korábban már jóváhagyott, és ami Magyarországnak egyébként egy fillérjébe sem került volna. Mindezt arra hivatkozva tette a magyar kormányfő, hogy az ukrán vezetés szerinte szándékosan nem javítja meg az oroszok által megtámadott Barátság kőolajvezetéket, aminek következtében nem jön az orosz olaj Magyarországra.
Az európai politikusok szempontjából lényegtelen, hogy Orbán akadékoskodása és a kampányban általa felerősített ukránellenes politika az orosz érdekek nyílt kiszolgálását jelentette, vagy „csak” kampányérdeket szolgált, hiszen az eredmény ugyanaz. Orbán évekig élvezte, hogy a külpolitikát belpolitikai célokra használta fel. Évekig lubickolt abban, hogy nemzetközi branddé, a populista politikusok körében követendő mintává vált. Ez azonban csak a politikai sík. A nemzetbiztonsági kockázatát mindennek vagy nem mérte fel, vagy azt hitte, hogy az idő neki dolgozik és később saját képére formálhatja az EU-t. Tévedett abban is, hogy azt hitte, a Trumppal való barátsága védelmet nyújt neki az európai vezetőkkel szemben.
Lehettek még anyagok arra az esetre, ha hatalmon maradnak
A Szijjártó-beszélgetések kiszivárogtatása előrevetítette azt is, hogy ha a Fidesz esetleg megnyeri a választást, akkor az európai diplomácia már nem fog finomkodni Orbánékkal, és még durvább lépések jöhetnek velük szemben. Ezt jelezték a Politicónak név nélkül nyilatkozó diplomaták, nagyjából akkor, amikor Szijjártó és Lavrov beszélgetése nyilvánosságra került.
De ebbe a mintázatba illeszkedett bele az Orbán és Putyin közötti telefonbeszélgetés jegyzőkönyvének közzététele, akárcsak az, amikor a lengyel hírszerzés egykori vezetője, Andrzej Derlatka kerek perec orosz ügynököknek nevezte Orbánt és Szijjártót. „Figyelem, ami Magyarországon történik, és megdöbbent, amit látok. Orbán nemcsak az Európai Unióból, hanem a NATO-ból is vitt ki információkat. Donald Trump közben úgy tesz, mintha ezt nem venné észre” – mondta Derlatka. Arról is beszélt, hogy dolgozott a NATO főhadiszállásán, tudja, milyen komolyan veszik ott a biztonságot.
A Szijjártó-beszélgetések kiszivárgása valóban súlyos, ahogy azt Orbán és Szijjártó is mondta, de nem csak azért, mert egy ilyen beszélgetést nyilvánvalóan csak illegálisan lehet rögzíteni. Az ugyanis egyáltalán nem ritka, hogy egy szövetségen belül az államok egymás után kémkednek. Az ügy súlyát az adja, hogy a hangfelvételeket kiszivárogtatták, mert ez már a legvégső lépés. Szinte bizonyos, hogy a nyílt vonalon folytatott telefonbeszélgetés csak a jéghegy csúcsa volt, és Orbánék ellen olyan operatív anyagok is rendelkezésre állnak, amelyeket akkor használtak volna fel ellenük, ha hatalmon maradnak.
Ez csak egy dolgot jelenthet: azt, hogy Magyarország egyedül maradt, a külpolitikáját az orosz külpolitikával összehangoló Orbán-kormányra pedig már olyan potenciális veszélyként tekintettek Európa vezető államai, amit mindenáron meg kell állítani.
Ez példa nélküli, de jól mutatja, mennyire nem ismerte fel a magyar kormányfő, milyen következményekkel járhat, ha továbbra is Moszkva kijáró embereként tevékenykedik ő és a minisztere.
Ám éppen ebben a kontextusban érthető meg, hogy az, ami történt, nem csak a magyar külügyminiszternek vagy Orbán Viktornak szóló üzenet és figyelmeztetés. Legalább ennyire a címzettek között érezheti magát az Orbán Viktor közvetlen utasítására MKB-hitelhez jutott francia szélsőjobboldali politikus, Marine Le Pen és a német AfD egyes politikusai.
Emellett az Orbán elleni fellépés az EU-ba igyekvő Szerbiának is szól. A déli szomszédunkat ugyanúgy pénzügyi eszközökkel szorongathatja meg Brüsszel, ahogy azt Magyarországgal tette. A cél ugyanaz: eltávolítani Oroszországtól, csökkenteni az orosz befolyást, és megakadályozni azt, hogy egy-egy ország bot legyen a küllők között.
Igaz, Orbánnal ellentétben Aleksandar Vučić szerb elnök már sokkal óvatosabban járt el legutóbb, amikor a Török Áramlatnál talált robbanószerről nyilatkozott. Mint ismert, a választási kampány utolsó hetében a szerb hatóságok bombát találtak a Magyarkanizsa közelében fekvő Oromhegyesnél, a Török Áramlat elnevezésű szerb–magyar gázvezetéktől nem messze. Az Orbán-kormány az ukránokat sejtette a háttérben, mondván, nekik az érdekük kárt okozni az infrastruktúrában.
Ám a bomba feltehetőleg egy hamis zászlós művelet keretében került oda, amivel a Fidesz ukránellenes kampányát akarták felerősíteni. Erre utal, hogy a bombás akció terve hetekkel korábban kiszivárgott, ahogy az is, milyen célokat szolgál, a kormány mégis egyből kampánycélokra használta fel az esetet. Sokakat meglepett, hogy Aleksandar Vučić a várakozásokkal ellentétben nem szállt be a játszmába. Bár elmondta, hogy azt szeretné, ha Orbán nyerné a választást, jelezte, annak lezárultáig nem hajlandó kommunikálni az ügyben. Igaz, azt azért a szerb hatóságok közölték, hogy az ukrán szál dezinformáció.
