Orbán Anita: Ki fogjuk vizsgálni az Információs Hivatal utóbbi négy éves tevékenységét

„A választási eredmény világos felhatalmazást adott arra, hogy Európát a középpontba helyezzük, megújítsuk a kül- és a biztonságpolitikát is, helyreállítva a nemzetbiztonsági szolgálatok felett a demokratikus ellenőrzést” – mondta Orbán Anita a Nemzetbiztonsági Bizottság előtti meghallgatásán. A bizottság hat igen szavazattal, a két fideszes tag tartózkodása és bizottsági elnök Apáti István (Mi Hazánk) nem szavazatával támogatta kinevezését a külügyminiszteri posztra.

A miniszterjelölt megjelenését az új összetételben, a Mi Hazánk-os Apáti István vezetésével először összeült bizottság előtt az indokolta, hogy az Információs Minisztérium (IH) – a polgári hírszerzés – ismét a külügyminisztérium alá kerül, és visszakerül a Miniszterelnökségtől a Külügyi Intézet is.

A külügyminiszteri pozíció várományosa szerint új, szakmai alapokra kell helyezni az IH működését és biztosítani a szolgálatok integritását. A közelmúltban „politikai alapú megfigyelés gyanúja merült fel”, mondta ezért szerinte „meg kell vizsgálnunk, hogy az IH érintett volt-e ezekben az ügyekben”. Az integritás helyreállításában szerinte fontos szerepet játszik a Nemzetbiztonsági Bizottság is, ezért a miniszterjelölt utasítani fogja „az IH főigazgatóját, hogy rendszeres beszámolót tartson a bizottság előtt.”

„Ki fogjuk vizsgálni az IH 2022-26 közötti tevékenységét, a működést részletesen át fogjuk világítani. Ez szükséges ahhoz is, hogy a bizalmat helyreállítsuk” – jelezte Orbán Anita.

A miniszterjelölt beszélt arról, hogy az Európa-központű külpolitikának és Magyarország EU-tagságának megfelelően biztosítani kívánja, hogy az infromációcsere, az együttműködés a szolgálatok között szakszerűen biztosítva legyen. Nézete szerint a magyar szolgálatok különösen balkáni ismeretei révén lehet hasznos a közösségben, ahonnan maga is információkhoz juthat a tagállamok szakszolgálataitól, erősítve ezzel Magyarország biztonságát.

Az első kérdés azokról a kiszivárgott beszélgetésekről szólt, amelyek Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között zajlottak le. Hegedűs Barbara (Fidesz) szerint ezek hatással voltak a választás kimenetelére is. Ehhez a kérdéshez kapcsolódott párttársa, Kocsis Máté, aki szerint „az nincs rendjén, hogy bármilyen más idegen titkosszolgálat lehallgatja a magyar külügyminisztert, az meg végképp nincsen rendjén, hogy ezt nyilvánosságra is hozzák.”

Kocsis szerint büntetőeljárást kellene kezdeményezni az ügyben. „Kíván-e akár a diplomáciai viszonyokat felhasználva ezzel foglalkozni, vagy kíván-e bármi módon ebben az ügyben lépéseket tenni?” – kérdezte. Szerinte nem az a lényeg, hogy a kiszivárogtatás fideszes miniszter érintett, hanem az, hogy ez Magyarország külügyminiszterét érintette.

„Tudatosságra szeretném nevelni a külügyminisztérium állományát, hogy hogyan telefonálunk, e-mailezünk, hogyan tudjuk biztosítani, hogy soha senki nem lesz lyuk a rendszerben, akin keresztül nem baráti kezekbe kerülhet információ” – válaszolta a fideszes kérdésekre Orbán, ezzel arra is utalva, hogy a lehallgatásban az is szerepet játszhatott, hogy elődje, Szijjártó Péter nem védett vonalon is kommunikált. „Átvilágítjuk az épületet és a legszigorúbb átvilágítások következnek azok körében, akiknek bizalmas információkhoz hozzáférésük van” – mondta Orbán a további tervezett biztonsági intézkedésekről. „Szigorúan fel fogunk lépni a szivárogtatások ellen, ennek megszegésének garantáltan következménye lesz.”

Kocsis rákérdezett Panyi Szabolcsra is. A VSquare és a Direkt36 oknyomozó újságírójának neve hasonló kontextusban a Külügyi Bizottság meghallgatásán is felmerült. A Fidesz frakcióvezetője az iránt érdeklődött, hogy van-e valóságtartalma annak, amit az újságíró egy lehallgatott beszélgetés alapján állított: hatással lehet a minisztérium személyi összetételére. „Az említett újságírónak nincsen beleszólása a személyi kérdésekbe, ezekről én döntök” – zárta rövidre a kérdést Orbán.

Spájzban voltak-e az oroszok

„Egy ország várja annak tisztázását, hogy önök a kampányukban sokszor elmondták, Magyarországon jelen voltak az orosz titkosszolgálatok. Kíván-e ezzel kapcsolatban átfogó vizsgálatot lefolytatni, és megteszi-e azt, hogy ennek eredményét nyilvánosságra hozza?” – kérdezte Kocsis, majd javasolta, hogy a négyperces felszólalásokat hat percesre bővítsék. Ezt az ügyrendi javaslatot azonban a bizottság elutasította, amit a fideszes politikus mosolyogva fogadott.

„Az ön miniszterjelöltségét sem ellenezzük” – zárta végül felszólalását Kocsis. Egy órával korábban a Külügyi Bizottság is támogatta Orbán külügyminiszteri kinevezését, ott a három fideszes képviselő, bár pozitívan nyilatkozott a miniszterjelöltről szintén tartózkodott.

Kiemelten fontos „az EU-s forrásokhoz való hozzáférés határvédelem céljából. A Tisza-kormány meg fogja erősíteni a határvédelmet a digitális és a fizikai térben is”, válaszolta Orbán Anita a migrációra vonatkozó kérdésre.

Bár a Lengyelországgal való kapcsolat Orbán Anita az uniós ügyekért felelős és a külügyi bizottsági meghallgatásán is hangsúlyosan előkerült, a Lengyelországból Magyarországra menekült volt igazságügyiminiszter-helyettes, Marcin Romanowski ügyére nem kérdeztek rá. A politikus kiadatására Lengyelország igényt tartana. „Egyértelművé tettük a kampányban, hogy nem fogunk bűnözőket bújtatni” – válaszolta az ülés után a Telex kérdésére Orbán, utalva Magyar Péter kormányfő korábbi, hasonló tartalmú nyilatkozatára. A kérdés szerinte elsősorban a belügyi szervekre tartozik.

MIndez azonban befolyásolhatja a magyar-lengyel kapcsolatokat is. Varsó igényt tartott volna a lengyel igazságszolgáltatás elől szintén Magyarországra jött igazságügyi miniszterre, Zbigniew Ziobróra is, ám a politikus a magyar államtól kapott iratokat felhasználva az Egyesült Államokba utazott. Így már csak Romanowski kiadatásának kérdése merülhet fel Magyar és Orbán első külföldi útján, Varsóban. „Meglátjuk, hogy a lengyel partnereink felvetik-e a kérdést, ezt már a jövő héten látni fogjuk” – mondta erről a leendő külügyminiszter.