Ruszin-Szendi Romulusz: Nem megyünk Csádba, nem állítjuk vissza a sorkötelezettséget

„Vezérkari főnökként nem tudtam, nem volt lehetőség, hogy a katonákat megvédjem. Most lesz, és visszaveszünk mindenkit, aki szolgálni akart” – mondta elcsukló hangon Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt a honvédség pár évvel ezelőtti fiatalításáról a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának hétfő délelőtti meghallgatásán. Ezzel indokolta, hogy volt vezérkari főnökként miért csatlakozott a Tisza Párthoz 2025 elején, miután két évvel korábban indoklás nélkül őt is felmentették a posztjáról.

Ruszin-Szendi az új vezetés egyik kiemelt céljának nevezte, hogy helyreállítsák a szövetségeseink bizalmát a honvédelem területén, és helyrehozzák a katonaság morálját. Az egyik első intézkedése az lesz, hogy a Mária Terézia laktanyát visszanevezik Petőfi Sándor laktanyának, a leszerelni vágyó katonáktól pedig kis türelmet kért, és azt üzente nekik, hogy már az első intézkedéseknél látható változások lesznek. Több forrást szeretne biztosítani a katonák illetményére és munkakörülményeik javítására.

A KDNP-s Simicskó István és a fideszes Takács Árpád szokatlanul baráti hangvételben beszélt a Tisza Párt politikusáról. A KDNP politikusa szerint mindenben tökéletes válaszokat kaptak Ruszin-Szenditől, és a szakmai kvalitások alapján is alkalmasnak tartja a feladatra. Mindketten jelezték, hogy köti őket a frakciófegyelem, de a szavazásnál a tartózkodásuk valójában támogatást jelent. Tartózkodásuk mellett, a Tisza Párt 6 képviselője támogatásával és Novák Előd elutasításával a bizottság megszavazta Ruszin-Szendi miniszteri kinevezését. Ő is kedd délután teheti le az esküjét a parlamentben.

Átvizsgálják a szerződéseket, beszerzéseket

A Honvédelmi és Rendészeti Bizottságot egy volt katona, Bakos Csaba Attila, a Tisza Párt országgyűlési képviselője vezeti, aki hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy az Országgyűlés megválasztotta elnöknek. Arra fog törekedni, hogy ez a bizottság „a rend és a honvédelem szentélye legyen”, és a hazájukért szolgálatot teljesítő személyeket mindenben támogatni tudják.

Ruszin-Szendi azt mondta: bízik benne, hogy ez a bizottság valóban szakmai alapon fog működni, vezérkari főnökként pozitív tapasztalatai voltak a bizottság korábbi munkájáról. A meghallgatás egy pontján teátrálisan felállt, és köszönetet mondott a bizottságnak, hogy az előző ciklusban itt egyértelművé tették: Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter tavaly szeptemberi nyilvános megszólalása ellenére nem lehet csak úgy elvenni az ő altábornagyi rendfokozatát, arról ugyanis a törvény szerint nem a miniszter, hanem a köztársasági elnök dönt.

A bizottsági expozéjában felsorolta a katonai pályafutása legfontosabb eredményeit. Több mint három évtizedet töltött egyenruhában, szolgálta a hazát itthon és külföldön is. „Nemcsak a parancsnoki, hanem a törzsmunkát is ismerem, és jelentős tapasztalatokat szereztem benne.”

A honvédelmet nemzeti ügynek tartja, és lefektette az új vezetés alapelveit. Az első feladat az lesz, hogy azonosítsák a problémákat, és megismerjék a környezetet. Az egyik legégetőbb problémának azt látja, hogy a NATO-ban megingott a bizalom a magyar katonák iránt, és mint arról már Pálinkás Szilveszter százados is beszámolt: voltak olyan szakmai értekezletek, ahova a magyar kormány oroszbarátsága miatt nem engedték be a magyar katonákat. Ezt Ruszin-Szendi szerint helyre kell állítani.

A másik fő problémának azt látja, hogy az elmúlt évek káros döntései és jogszabályai miatt megtört a magyar katonák morálja és önbizalma. Ennek az az oka szerinte, hogy bárkit el lehet távolítani a honvédségtől indoklás nélkül, és komoly illetménykülönbségek alakultak ki a katonaságon belül. Ruszin-Szendi úgy látja: a honvédség az elmúlt években úgy működött, mintha egy kft. lenne, az elődje azt gondolta, hogy milliárdokból készülő filmekkel és óriásplakátokkal lehet biztosítani az utánpótlást.

Első lépésként ezért vissza kell állítani szerinte a katonaság morálját. Fejleszteni kell a katonák élet- és munkakörülményeit, az infrastruktúrát és a laktanyákat. Kiemelt célként fogalmazta meg a haderő és a védelmi ipar fejlesztését. Szerinte az elmúlt években a hadiipar jelentős részét kiszervezték olyan magáncégekbe, ahol nem csak a szövetségesek a tulajdonosok és befektetők. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szövetségesek bizalma megingott a magyar honvédség irányába.

A problémák felsorolása után aztán ráért az ígéretekre.

„A Tisza-kormány a béke kormánya. Nem küldünk katonát az orosz–ukrán háborúba, és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot. Soha nem is mondtunk ilyet.”

Azokat a külföldi missziókat folytatják, ami Magyarországnak jó, de az biztos, hogy Csádba nem mennek magyar katonák. Megígérte, hogy fel fogják tárni, hogy pontosan mire költötték eddig a pénzeket a tervezett misszióval összefüggésben. Megvizsgálják továbbá azt is, hogy hogyan halt meg a Csádba akkreditált katonai attasé 2024-ben.

A haderőfejlesztésben magyar vállalatokkal szeretnének dolgozni. Átvizsgálják a Honvédelmi Minisztérium túlárazott szerződéseit és beszerzéseit, és mindent megtesznek azért, hogy a haderőfejlesztés során „ne az oligarchák zsebét tömje a profit”. Óriási lemaradásban van a Magyar Honvédség a kibervédelem területén is Ruszin-Szendi szerint. Mivel ez a modern harcászat kiemelt terepe, mindenképp fejlesztésekre lesz szükség ezen a területen is.

Bár pontos adatai még nincsenek, a katonáktól kapott jelzések alapján úgy tudja, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a katonák és szakemberek létszáma, nagyon sokan állnak leszerelés előtt. Ezt illetményrendezéssel és új életpályával kívánja orvosolni, de megváltoztatják azt a jogszabályt is, amely alapján jelenleg nincs visszaút a Magyar Honvédségbe. Mindenkire szükség van szerinte, aki a hazáját akarja szolgálni, és megfelel a szabályoknak.

Nyilvánosságra hozzák a kézigránátos baleset vizsgálatát

Az első hozzászóló Simicskó István KDNP-s képviselő, aki 2015 és 2018 között honvédelmi miniszterként dolgozott már együtt Ruszin-Szendival. Elismerő módon beszélt a Tisza Párt miniszterjelölt koncepciójáról, jó volt a munkakapcsolatuk szerinte a déli határkerítés építésekor is.

Simicskó pozitívan értékelte Ruszin-Szendi ígéreteit, és Szalay-Bobrovniczky Kristófnak óvatosan odaszúrva úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban más hangsúlyok kerültek előtérbe, mint amit még 2017-ben elterveztek. A honvédelmi miniszterjelölt leendő stábjáról és a jogszabályi módosításokról kérdezett, és azt ígérte, hogy támogatni fogja Ruszin-Szendit.

A miniszterjelölt csak annyit árult el, hogy más lesz a stáb, mint eddig, de neveket még nem mondott. A bizottsági ülésen ugyanakkor

mellette ült Tompa Enikő, a Tisza Párt debreceni országgyűlési képviselője.

A fideszes Takács Árpád a tartalékosokról, a kadétprogramról, a katonai képzésről, valamint a leendő honvédelmi vezérkarról tett fel kérdéseket. Ő is azzal kezdte, hogy harminc éve ismeri a miniszterjelöltet, és elismerően beszélt Ruszin-Szendi szakmai munkájáról.

Ruszin-Szendi rendkívül büszke a magyar tartalékosi rendszerre, és óriási megbecsülés illeti szerinte azokat az embereket, akik vállalják ezt a feladatot. Azt azonban problémának látja, hogy az előző miniszter politikai alapon csak arra helyezte a hangsúlyt, hogy minél több tartalékos legyen. Szerinte inkább megfelelő infrastruktúrát kell biztosítani, hogy valóban megfelelő képzést kapjanak a tartalékosok. Már most megjegyezte, hogy a prioritási sorrendben nála a tényleges állomány megelőzi a tartalékosokat. Bárdosi Sándorra utalva azt is mondta: olyan celebtartalékosokra nincs szükség, akik azt mondják, hogy az új kormányt és minisztert nem fogják szolgálni. A katonák a hazájuk védelmére esküdnek fel, nem a kormányra, tette hozzá.

A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd azzal kezdte, hogy az előző ciklusban hiába kezdeményezte a bizottságban, hogy meghallgassák Ruszin-Szendit a luxusvillájáról, ezért most feltette az ezzel kapcsolatos kérdéseit. Hogyan próbálja rendezni a honvédelmi létszámhiányt, lesz-e illetményrendezés? – kérdezte a Mi Hazánk képviselője, és arra is kíváncsi volt, hogy mi Ruszin-Szendi véleménye a túlárazott honvédelmi beszerzésekről.

Ruszin-Szendi válaszában azt ígérte, hogy a katonák jogállását törvényben fogják rendezni, hogy a jövőben ne lehessen ismét olyan politikai tisztogatás, mint a fiatalításkor volt. Novák kérdésére azt is mondta, hogy

meg fogják szüntetni azt a lehetőséget, hogy külföldi állampolgárok és büntetett előéletűek is beléphessenek a Magyar Honvédség kötelékébe.

Erről még az előző vezetés döntött. A vezérkari főnök villáját nem adják el, hasznosítani fogják, és kivizsgálják, hogyan kompromitálódott, azaz ki engedte be a sajtót. Azt ugyanakkor helyesnek tartja, hogy a mindenkori vezérkari főnöknek legyen egy olyan ingatlanja, ahol fogadhat vendégeket. Azt is mondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium információkkal fogja segíteni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatalt, hogy feltárják a honvédelmi szerződéseket, és el tudjanak járni.

A Tisza Párt képviselőinek kérdéseire pedig megígérte, hogy transzparensen el fogják mondani, mi történt a kézigránátos balesetben, és feltárják: ki a felelős ezért. Tavaly márciusban robbant fel egy kézigránát egy kormánytisztviselő kezében a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén, de azóta sincs felelőse a balesetnek. Ruszin-Szendi azt feltételezi, hogy ha betartották volna a szabályokat, nem történhetett volna ilyen baleset. Fel fogják tárni, és transzparensen nyilvánosságra hozzák azt is, hogyan lopták el a MiG–29-es vadászgépek alkatrészeit a kecskeméti repülőtérről tavaly augusztusban.

Azt mondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem fog a Buda Várba költözni, szerinte ott a Hadtörténeti Múzeumnak van a helye. A régi hagyományoknak megfelelve egy emelettel a vezérkari főnök felett lesz az irodája a régi minisztériumi épületben.

Vezérkari főnökből honvédelmi miniszter

Az 53 éves Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy komoly katonai karrierrel és tapasztalatokkal a háta mögött lehet Magyarország új honvédelmi minisztere. Az aktív katonai évek és külföldi missziók után szerepet vállalt az előző kormányzatban: 2019 tavaszától Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, és 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. Alig két évvel később, 2023 áprilisában aztán váratlanul felmentették a posztjáról. A döntés okát akkor nem árulták el, de sokak szerint Ruszin-Szendi is annak a „fiatalításnak” lett az áldozata, amihez vezérkari főnökként addig ő maga is asszisztált.

A Tisza Párt 2025-ös évértékelő kongresszusán bukkant fel először Magyar Péterék oldalán. Már ekkor hosszan kritizálta azt, ahogy a kormányzat az előző években a honvédséget átalakította. Egy sor reformjavaslattal is előállt, amelyekkel szerinte rendbe lehetne rakni a hadsereget. A Tisza Párt honvédelmi szakértője lett, és április 12-én egyéni képviselői mandátummal jutott az Országgyűlésbe: a hajdúszoboszlói (Hajdú-Bihar 5) választókerületben győzte le a Fidesz regnáló képviselőjét, Bodó Sándort.

„A program világos: első helyen az állomány moráljának visszaállítása áll.
Mert a honvédelem alapja nem a kommunikáció, hanem az ember” – mondta a választás után, és mindenre kiterjedő vizsgálatot ígért a honvédségnél. A új honvédelmi miniszterről portrénkban bővebben is olvashatnak.

A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása hétfőn reggel 8 órakor kezdődött. Ha a szakbizottság támogatja a miniszter kinevezését, akkor a köztársasági elnök kedden ki is nevezi őket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterek az Országgyűlés kedd délután 16 órakor kezdődő plenáris ülésén teszik le az esküjét, és azzal alakul meg az új kormány.