Páncélozott Toyota, helikopterek, 14 milliárdos tábor – megszereztük a csádi misszió tervezésének titkos dokumentumait
A Honvédelmi Minisztérium még tavaly novemberben is annak előkészítésén dolgozott, hogy idén katonákat küldhessen Csádba – derül ki a Telex birtokába került dokumentumokból, amelyek egy részét szerdán már ismertette a 444. A tervek szerint első körben harminc, második körben kétszáz magyar katona ment volna Afrikába, a missziónak pedig csak a logisztikája 21 milliárd forintba került volna. Az elképzelést a Telex információi szerint mostanáig jegelték, ezt így tudja a 444 is.
A parlament kormánypárti, LMP-s és jobbikos képviselői még 2023 őszén szavazták meg, hogy egy 200 – váltás idején 400 – fős katonai misszió indulhasson Csádba. Az erről szóló felhatalmazás azonban nem korlátlan időre, hanem csak 2025. december 31-ig szólt. Az erről szóló jogszabályokat aztán 2024 végén úgy módosították, hogy a külföldi bevetésekről a parlament helyett a kormány dönthessen.
A Telexhez eljutott dokumentumok szerint erre aktívan készültek is: a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által vezetett Honvédelmi Minisztérium ugyanis tavaly novemberben összerakott egy erről szóló előterjesztést. Az előterjesztés a felhatalmazás lejártát 2025. december 31-ről 2026. december 31-re módosította volna, amire azért lett volna szükség, mert azzal számoltak, hogy még idén megindíthatják a missziót.
21 milliárdba kerülne csak a logisztika
A Telex birtokába került dokumentumok szerint a terv az volt, hogy először egy 30 fős „előkészítő törzs” megy ki Csádba, ami bérelt autókkal felméri a terepet és előkészíti azt a 200 fős „fő erők” érkezésére. Az előkészítő törzs felügyelete alatt épült volna fel a később a 200 fős csapat által használt tábor. A 30 fős előkészítő csapat után három hónappal érkezett volna a 200 fős kontingens, amelynek a jelenlétét a javaslat szerint kilenc hónapra tervezték.
A tervek szerint a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna, amelyből a Honvédelmi Minisztérium akkori tájékoztatása szerint 4,4 milliárd forint állt rendelkezésre. A költségek legnagyobb része, 14 milliárd forint a katonai tábor megépítésére ment volna. A második legnagyobb, 4,7 milliárd forintos tétel a misszió fenntartására vonatkozik, amelybe beletartozik az élelmezés, a mosogatás és a helikopterek fenntartása.
A honvédség a misszió végrehajtásához 1,2 milliárd forintért tervezett vásárolni páncélozott autót, teherautót, repülőgép-vontatót és mentőautót. Közel 800 millió forintot költöttek volna konténerekre, műholdbérlésre, valamint tisztító- és fertőtlenítőszerekre. A költségek teljes listája a következő:
| Feladat | Összeg (M Ft) | Megjegyzés |
| Fenntartási költségek | 4725 | A fenntartási költség többek között tartalmazza az élelmezés, ivóvíz ellátás és a mosogatás költségét, a helikopterek fenntartását. |
| Üzemanyag költség | 147 | Az üzemanyag költség többek között tartalmazza a személygépjárművek, páncélozott eszközök, tehergépjárművek, helikopterek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag költéségét |
| Gépjármű bérlés | 17 | Előkészítő törzs részére szükséges gépjárművek bérlése, amely tartalmazza a szervizeltetés és fenntartás költségét. |
| Infrastrukturális biztosítás | 14003 | Táborépítés tervezés és kivitelezés összesen 14 Mrd Ft, 2 külön beszerzési eljárás, kivitelezés pontosabb költsége a tervezési szakaszt követően a mérnöki költségbecslés szerint. |
| Gépjármű vásárlás | 1212 | A misszió ellátásához többek között Toyota 2.8L, TX-L 6-Manual 4x4, Toyota 2.8 L TX-L 6-Auto 4x4 páncélozott, tehergépkocsi, repülőgép vontató diesel TLD JST 25, közúti mentőautó beszerzése szükséges. |
| Személyi állomány és hadfelszerelés szállítása | 844 | |
| Egészségügyi ellátás | 95 | |
| Megalakításhoz szükséges egyéb eszközök, áruk | 788 | Megalakításhoz szükséges eszközök például: tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, irodai eszközök, kiszállított hadfelszerelés tárolásához konténer, hangársátor beszerzése, műhold bérlése. |
| Egyéb költségek | 35 | |
| Összesen: | 21.865 |
A Telex birtokába került előterjesztésben szerepel annak a magyarázata is, hogy miért nem sikerült addig kiküldeni a katonákat. Ahogy írják: „A tervezett magyar katonai szerepvállalás ezidáig nem valósult meg, mivel a magyar katonai erők telepítéséhez szükséges jogi dokumentumok ratifikációjára még nem került sor. A jövőben ezen jogi hiányosságok elhárulása esetén a magyar katonai telepítés végrehajtható, tekintettel hazánk Csád, valamint a Száhel-övezet iránti elkötelezettségére. Ennek figyelembevételével jelen kormány-előterjesztés további egy évvel, 2026. december 31-ig biztosítja a Magyar Honvédség kijelölt állománya számára a Csádban történő állomásoztatásának jogalapját.”
A nálunk lévő dokumentumok szerint a tervek részleteit, például a költségvetést és az indoklásokat tartalmazó dokumentumokat nem akarták nyilvánosságra hozni, a Magyar Közlönyben csak az jelent volna meg, hogy a bevetésre vonatkozó felhatalmazást meghosszabbítják. Az Országgyűlés és a köztársasági elnök kapott volna egy hosszabb tájékoztatást, de a legfontosabb részletek azokban sem lettek volna benne.
A jogalkotást előkészítő műhelyből küldték ki a minisztériumoknak
A Telex birtokában lévő dokumentumok szerint az előterjesztés a Honvédelmi Minisztériumtól elkerült a különböző minisztériumok jogalkotó munkáját koordináló Miniszterelnöki Kormányirodához. A kormányiroda feladata az, hogy a jogszabály-tervezeteket és előterjesztéseket az alkotmánnyal, az uniós joggal és a magyar jogszabályokkal összhangba hozza. A kormányiroda ebben az esetben egy sor megjegyzést fűzött a minisztérium előterjesztéséhez, és javasolta, hogy töröljék a tartalom egy részét.
A kormányiroda a megjegyzésekkel és javaslatokkal tűzdelt dokumentumot a következő kommentárral küldte körbe a minisztériumoknak: „Az előterjesztés szerinti javaslat a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, az előterjesztés szerinti cél elérésére alkalmas. Ugyanakkor az előterjesztővel további külön egyeztetést kezdeményez arra vonatkozóan, hogy az aktuális körülményektől függően minősített kormányhatározat meghozatalára milyen formában lát lehetőséget. Emellett az előterjesztés szöveges indoklásának egyes részeit még javasolja felülvizsgálni, mivel nem szükséges minden tervezetben szereplő információ megjelenítése, illetve egyes információk pontosítása szükséges majd.”
A kormányiroda javaslatai között szerepelt, hogy a misszióra vonatkozó felhatalmazást ne 2026. december 31-ig hosszabbítsák meg, hanem a misszió időtartamának valódi végéig. Mivel az előkészítő anyag 3+9 hónapos időszakkal számol, ez praktikusan egy 2027-es, vagy még későbbi záró dátumot jelent. A kormányiroda azt a részt is törlésre javasolta, amely szerint a misszió eddig azért nem valósult meg, mert az erről szóló dokumentumokat egyik ország parlamentje sem ratifikálta.
A 2023-ban elfogadott határozat egyik legvitatottabb pontja a kettes számú volt, amely szerint a magyar egységek felhatalmazása kiterjedt volna „a Csádi Köztársasággal határos államok területén [...] végzendő katonai feladatokra is”. Ez alapján írt annak idején a sajtó arról, hogy a magyar katonák akár a polgárháborús káoszba süllyedt Nigerben és Szudánban is harcolhatnak majd.
Ezzel a problémával a kormányiroda is foglalkozik, amelynek egyik megjegyzésében szerepel, hogy a határos államok területén kitételt törlésre javasolják. A megjegyzés szerint a 2023-as országgyűlési határozatból „éppen ezt a bekezdést övezte a legtöbb spekuláció, e körül alakult ki a legtöbb fals narratíva, ezért – minthogy a fentiek alapján nemzetközi jogi jogalap nélkül egyébként sem lehetne szomszédos államokban feladatot végrehajtani – javasoljuk törölni”. Az előterjesztésből ennek megfelelően teljes egészében törölték volna a vonatkozó dokumentumból a vitatott kettes számú pontot.
Van egy olyan dokumentum is, amely arról szól, hogy az előterjesztő minisztérium a tervezettel kapcsolatban milyen kommunikációt javasol a kormánynak. Itt három opció van:
- a szóvivői tájékoztató;
- a tárcaközlemény;
- és a tárca-sajtótájékoztató.
A Honvédelmi Minisztérium azt javasolta, hogy a határozatot egyik módon se kommunikálják. A dokumentumon szerepel, hogy az előterjesztést nem bocsátották társadalmi egyeztetésre.
A határozat indoklásában a minisztérium részletesen levezeti, miért van szükség a csádi misszióra. A dokumentumok szövege szerint „a csádi (és általánosságban az egyéb afrikai) szerepvállalás további célja az MH műveleti- és harcképesség fokozásának, a tapasztalatok cseréjének és optimális feldolgozásának igénye, amelyet a változó biztonságpolitikai kontextusra adott reakcióképességünk »ébrentartása«, ideálisan annak fejlesztése, a jövőbeni biztonsági fenyegetések alaposabb megismerése tesz szükségessé.”
Arról, hogy mit kell majd kint csinálnia a magyar katonáknak, az új dokumentumok a 2023-as határozattal megegyező szövegrészleteket tartalmaznak, eszerint „Az Országgyűlés felhatalmazása [...] tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátásában, valamint az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásában, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatásában való részvételre terjed ki, szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben.”
Az előterjesztés szövegét és dokumentumait a hozzánk eljutó levelezés szerint 2025. november 26-án küldték szét a minisztériumoknak előzetes egyeztetésre. A minisztériumok képviselőit december elsejére, hétfő délután egy órára hívták meg véleményezésre a Miniszterelnöki Kormányiroda Iskola utcai központjába. A dokumentumokat a Telexnek átadó informátor szerint a tervezés itt elakadt, a valódi véleményezésre nem került sor.
A 444 szerint a dokumentum a kormányirodából nem került már a kormány elé. A lap birtokába jutott dokumentum szerint Bíró Marcell, Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadója az alábbiakat írta erről: „Az előterjesztés Honvédelmi Minisztérium által történt előkészítését köszönve, ugyanakkor az aktuális helyzetre való tekintettel a Kormány vonatkozó döntésének meghozatalát nem tartja időszerűnek, amelyre tekintettel az előterjesztés kormányzati döntéshozó fórumra történő benyújtását nem tartja indokoltnak.”
Orbán Gáspár is részt vett a tervezésben, de az apja szerint nem ő döntött
A csádi katonai misszió ötletével 2023 őszén állt elő Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A parlament az erre vonatkozó felhatalmazást akkor jóval több mint kétharmados többséggel, 143 képviselő szavazatával fogadta el.
A misszió mostanában azért került be a hírekbe, mert Pálinkás Szilveszter honvédszázados a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a műveletet miniszterelnök fia, Orbán Gáspár szervezi, aki azzal számolt, hogy a bevetésben a magyar katonák fele meghalhat. Orbánt szerdán az Ultrahang csatorna kérdezte meg arról, hogy családi sugalmakra indult-e el a csádi akció, amire ő azt mondta: „Sugalmak nincsenek, vagy ha vannak is, nincs katonai következményük” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy századosok, főhadnagyok nem terveznek missziókat. „Aki ezt állítja, az tökkelütött”
Pálinkás interjúja után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke videóban reagált az elhangzottakra, és azt követelte a kormánytól, hogy az azonnal állítsa le a misszió tervezését. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem sokkal később azt írta a Facebookra: „Csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek. Minden ezzel ellentétes állítás durva rémhírterjesztés.”
A csádi misszió hátteréről és Orbán Gáspár szerepéről itt írtunk bővebben. Cikkünk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk a HM-nek és KTK-nak, de nem kaptunk választ. A Pálinkás Szilveszterrel készült második interjúnkat itt lehet megnézni:
